IPARGAZDASÁGI SZEMLE 1981
1981 / 1. szám - Szakirodalom - Iparvállalati tervezés
vül általános, illetve közvetett formában közölték. Különösen sokoldalú felfogást találhatunk a vállalati tervezés fogalmáról, céljáról, mivel a tervezés lényegi megközelítéséből következik, hogy a szerzők témáikat milyen gondolatmenetben fejtették ki. Tombácz Miklós szerint: „A tervezés a tudatos cselekvés előfeltétele, olyan vezetési módszer, amelyet egyik szocialista vállalat vezetése sem nélkülözhet" (1. kötet 9. old.). Csath Magdolna megfogalmazásában viszont: „A tervezés döntés-előkészítő folyamat, de a tervek végrehajtásával és az eredmények mérésével is szoros kapcsolatban van" (1. kötet 25. old.). Sipos Béla szerint ugyanakkor: „A vállalati terv meghatározza a vállalat folyó és perspektivikus gazdálkodásának feladatait, tehát célrendszert hoz létre, biztosítja a célok eléréséhez szükséges eszközöket, és megjelöli a célok elérésének módját vagy módjait, tehát eszközrendszert is meghatároz" (1. kötet 49. old.). Számomra Kovács István megfogalmazása volt a legrokonszenvesebb, amelyben: „A terv a vállalat egész tevékenységének alapdokumentuma, amely a múltbeli gazdálkodás elemzését, a jelen értékelését és a jövőbeli feladatok kijelölését foglalja össze, figyelembe véve a vállalat működését befolyásoló, változó, belső és külső tényezőket, feltételeket" (1. kötet 92. old.). Eszerint tehát hangsúlyozott szerepet kap az a feltevés, hogy a tervezés tárgya a gazdálkodás időbeli változása, illetve változtatása, amelyet a vállalaton belüli és a külső tényezők lényegesen befolyásolnak. Kovács István megfogalmazásában tehát a tervezés nem csupán a vállalati jövőt korlátok nélkül, szabadon formáló programkészítés, hanem olyan tevékenység, amely nem szakadhat el sem a korábbi sikerektől vagy éppen kudarcoktól, azok elemzésétől, a jelen helyzet kritikus minősítésétől, de kapcsolatban áll a várható — vállalaton belüli és külső — változásokkal is. Ezért a tervezésben a folyamatosság — az időbeliség — az az alapvető sajátosság, amelynek mind a tervezés tárgyában, mind pedig magának a tervezésnek a realizálásában kifejezésre kell jutnia. A tervezés módszere szorosan kapcsolódik az előzőekhez. Ha ugyanis a folyamatosság a tervezés lényege, akkor elkerülhetetlen az e célnak leginkább megfelelő módszerek alkalmazása. Ma még gyakran különbséget teszünk a hagyományos és a számítástechnika alkalmazására épülő, korszerű tervezési módszerek között. Joggal tételezi fel ezért Csath Magdolna, hogy a korszerű módszerek mind teljesebb integrálása a tervezésben egyre sürgetőbb feladat. Állítását több oldalról is megindokolja. Abból indul ki ugyanis, hogy a vállalati tervezőmunka számítógépre épített rendszerszemléletű kezelése megvalósíthatóvá teszi az ún. gördülő (vagy folyamatos) tervezést, amelynek előnye nemcsak az aktualizálás lehetőségeiben, a változások komplex kifejezésében jut érvényre, hanem a bizonytalanság és a kockázat számításba vételében is. A korszerű tervezési módszerek alkalmazása vagy a prognosztizálás meghonosítása, amely a tervezőmunka szerves része, elképzelhetetlen a megfelelő információs rendszer kiépítése nélkül. Erre több szerző is felhívja a figyelmünket. A kohászati és a gépipari vállalatok, az irányító minisztérium a hagyományos módszerek alkalmazása mellett is keresték a tervezőmunka ésszerű megszervezésének feltételeit az elmúlt években. A különböző részletezettségű folyamatábrák, a speciális teamek megszervezésének előnyeivel vagy a vállalaton belüli tervvéleményezés célszerű lebonyolításának bemutatásával maga a tanulmánykötet is hasznos segítséget nyújt a tervezés megszervezéséhez a téma iránt érdeklődőknek. Az előzőekben már röviden utaltam arra, hogy a tervezés színvonalát minősítő krité-