A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1930 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1930-04 / 4. szám - BELFÖLDI HÍREK
szágos Egyesülete nevében ismerteti a szerződésnek idevonatkozó részét, amelyen való kívánatos változtatás érdekében tanácsolja a miniszterelnökhöz való fordulást. Radványi László dr., a Magyar Szaklapok Országos Egyesülete nevében részletesen kifejtette mindazokat a hátrányokat, amelyeket a szaksajtónak a rendelkezés folytán el kell szenvednie. Javasolja, hogy orvoslásul a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi miniszterhez kell fordulni s őket beavatkozásra felkérni. Ismerteti, hogy az általános drágulási tabellával ellentétben ezen meglepetésszerűen bekövetkezett tízszeres vámemelkedés valósággal megbénította a szaksajtó hivatását, amelynek egy része csak jelentékenyen szűkebb terjedelemben tudja szolgálni a köz érdekeit, jelentékeny hányada pedig megjelenésre sem képes. Egyöntetű elbírálást kér a sajtó minden árnyalatára nézve. Külföldi példákra hivatkozik, ahol export-prémiumokat kapnak, lényegesen olcsóbb papírárat adva, ami a külföldi termelés rentábilitását mozdítja elő. Czakó Elemér nyugállamtitkár, a tudományos sajtó nehéz helyzetére világított rá a vámrendelkezés folytán. Bizonyítja, hogy ezen intézkedés csonkító hatással van a fejlődésre. Ma a jelenlegi terjedelem mellett is sok kívánni való van hátra a kultúra szolgálatában, márpedig ha ezen a rendelkezésen enyhítés nem történik, akkor a kultúrfölényt apasztják és az intenzív művelődési célok szolgálatára nem nyílik alkalom. Reisz Jenő dr. vezérigazgató, a szépirodalmi sajtó méltánytalan helyzetét ismertette, amely a kontingensbe egyáltalán nem foglaltatott bele. Példákkal igazolja, hogy a külföldi sajtótermékek vámmentesen érkezhetnek az országba és a külföldön elkészített magyar- és idegennyelvű sajtótermékek olcsóbban tudják a vámrendelkezés folytán szolgálni a közönséget, mint a belföldön előállított sajtótermék. Rámutatott arra a fonák helyzetre, hogy a magyar lapoknak a papirosért súlyos vámot kell fizetni, míg a külföldön teljesen elkészített sajtótermék vámmentesen érkezve az országba, súlyos versenytársa a sínylődő és válságos helyzetben lévő magyar lapkiadásnak. A magyar lapkiadók előnyösebb helyzetben volnának, ha a határokon túl készíttetnék el kiadmányaikat. Gallovich Jenő, a Vidéki Lapok Országos Egyesületének ügyvezető alelnöke részletesen ismertette azt, hogy a rendelkezés folytán a vidéki sajtó oly érzékenyen van érintve, hogy valósággal a nyomorral küzd. Amennyiben változás nem történik, egy egész sereg ember válik kenyörtelenné. Végül Berkes Róbert dr., a Budapesti Napilapok Szindikátusának igazgatója a következő határozati javaslatot terjesztette elő, amelyet az érdekeltek valamenynyien egyhangúlag elfogadtak: A magyarországi sajtó és íves nyomópapírt feldolgozó érdekeltségek együttes ülésén megállapítást nyert, hogy azok a jogos remények, amelyek eltöltötték a magyar papírgyártás megindulása idején valamennyiüket, az elmúlt kétéves tapasztalat után nem váltak valóra. Feltehető volt, hogy a magyar gyártmányú nyomópapír ár tekintetében versenyképes lesz a külföldi áruval és ezért a közönség örömmel üdvözölte a kezdeményezést, annál is inkább, mert hiszen ezzel a honi ipar előrehaladását és tekintélyes számú hazai erő foglalkoztatását látták biztosítva. Igaz, hogy a szakkörök már az alakulás kezdetén rámutattak azokra a nehézségekre, melyeket a szük