A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1936 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1936 / 1-2. szám - A sajtó erkölcse és szabadsága
A SAJTÓ X. év. 1—2. sz. Budapest, 1936. a sajtó erkölcse és szabadsága Az olyan foglalkozás, mely nem anyagot formál és nem változtat szemelláthatóan a világ képén, rendszerint fölkelti a kétkedést, vájjon mire való ? Mi a célja ? S vájjon nem tudna-e a világ meglenni nélküle ? Az újságírás pedig — szinte meghatározhatatlan volta miatt — e lekicsinylő kérdéssel gyakran találkozik. Az újságírásnak nagyon kevés a védelmezője. A gyorsaság, mely életeleme, gyanússá teszi a tudósok előtt, akik nem vállalják magukénak. A politikus kiszolgálóját, vagy támadóját látja benne. Az írónak az újság rendszerint, csak „mellékfoglalkozás" s a kapitalizmus, az újságírót s vele együtt az újságot is, igen gyakran csak mint eszközt veszi számításba. Az újságírásnak tulajdonképen, csak egyetlen igazolása van, de ez az igazolás erősebb, mintha tudósok, írók, politikusok, pénzemberek versengve hirdetnék a vele való közösséget. Azt az üzenetet, melyet az emberiség az égből kapott „jó hír"-nek nevezik. A jó hír égi eredetű s az újságírás célja, a szó tágabb értelmében az, hogy terjessze a „jó hír"-eket. Minden újság, eredeténél fogva, a legmagasabb erkölcs szolgálatában áll és a sajtónak az etnikából való sarjadzásában rejlik nemcsak igazolása, hanem egész mágikus ereje. Minden támadó és lekicsinylő érzi ezt a varázst. A nyilvánosság, mely a fülbe suttogott szavakat a háztetőkről hirdeti, korunk legnagyobb ereje. Minden hatalomra törő érzi a fegyvert, melyet a sajtó kézbekaparintása jelent. Mindenki, aki visszaél a sajtó nyilvánosságával, a magas erkölcs fényes palástjába burkolódzik. Ezzel az erővel igyekeznek fél- és negyed igazságokat egésszé szentelni. Az újságírást éppen azért két ponton fenyegeti veszedelem. Két támadás feszül ellene s mindkét támadás, siker esetén, az újságírást, erkölcsi alapjának visszájára fordításával, lényegében semmisíti meg. Mindkettő az újságírás életereit akarja eltépni azzal, hogy megszakítja az újságírás égi összeköttetéseit, megakadályozza mindenkiért mindenkihez való szólását. Az egyik támadás a sajtót a maga üzleti céljaira akarja lefoglalni, apró szennyes kis üzletektől egészen a nemzetközi bonyodalmak fegyverszállításáig. 1