A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1939 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01 / 1. szám - A francia ujságirás kezdetei

ezeknek az újságlapoknak titkos nyilvánossága útján került a közönség elé. 1609-ben egy limes újság jelenik meg­ Franciaországban. A bejelentő közlemény, amely szintén versben íródott, a divatra, rendeletekre és párbajokra vonatkozó közleményeket ígért az ol­vasónak. A kísérlet azonban nem sikerült. Egész 1630-ig kell várnunk, amíg olyan újság jelenik meg, amely meg is érdemli ezt az elnevezést. Az első francia szerkesztő, Théophraste Renaudot, orvos volt. 1584-ben született Loudunben. Orvosi tanulmányait Páris­ban kezdte, majd Montpellierben végezte el. Vidéken telepedett le, de már 1612-ben visszatért a francia fővárosba. Visszatéré­sekor megkapta a királyi orvosi címet és nem sokkal később Richelieu, aki nagy emberismerő volt és észrevette Renaudot te­hetségét, kinevezte a királyság egészséges és rokkant szegényei­nek általános biztosává (commissaire général des pauvres vali­des et invalides du royaume). A francia intézmények sorát több találmányával bővítette. Ő találta fel egyebek közt a zálogházat, később pedig az az öt­lete támadt, hogy egy információs irodát nyit (Bureau de ren­contre ou chacun peut donner et recevoir avis de toutes les né­cessites et commoditez de la vie et société humaine)5. Irodájában listát tett ki, amelyre bárki ráírhatta az ajánlatát, vagy kérelmét. A kísérletnek akkora volt a sikere, hogy ugyanilyen min­tára nagy számmal alakultak hasonló irodák, melyeknek Renau­dot lett a magre général-ja. Új foglalkozása miatt azonban Renaudot nem hagyta abba orvosi praxisát, továbbra is gondo­san látogatta betegeit. Irodája alkalmazottaitól mindennap érte­sült a legfrissebb eseményekről és az érdekesebb híreket bete­gei ágya mellett elmesélte, úgy hogy nemsokára úgy tekintették, mint Páris legjobban értesült emberét. Az a gondolata támadt, hogy a teleírt listák alapján je­lentéseket szerkeszt, amelyekben az aktuális eseményeket és anekdotikus történeteket följegyzi. Kezdetben vizitjei közben osztogatta kézírásos kis újságját, de csakhamar rájött, hogy milyen csodálatos eszköz van a ke­zében és nyomtatásban kezdte jelentéseit kiadni. Renard szerint­ 1631 május 31-én, Munzinger szerint, 1633-ban jelent meg elő­ször nyomtatásban a Feuilles du bureau d'adresse. Hirdetéseket is hozott, melyeknek iktatási díja három sous volt.8 4 Renard: Les travaiüeurs du livre et du journal. Paris, 1925. 223. 1. 5 Renard id. m. 224. 1. 0 Renard id. m. 224. 1. 7 Munzinger: Die Entwicklung des Inseratenwesens in den deutschen Zeitungen. Dissert. Heidelberg, 1901. 27. 1. 8 Seyffert: Allgemeine Werbelehre. Stuttgart 1928. 30. 1.

Next