A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1939 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01 / 1. szám - A francia ujságirás kezdetei
ezeknek az újságlapoknak titkos nyilvánossága útján került a közönség elé. 1609-ben egy limes újság jelenik meg Franciaországban. A bejelentő közlemény, amely szintén versben íródott, a divatra, rendeletekre és párbajokra vonatkozó közleményeket ígért az olvasónak. A kísérlet azonban nem sikerült. Egész 1630-ig kell várnunk, amíg olyan újság jelenik meg, amely meg is érdemli ezt az elnevezést. Az első francia szerkesztő, Théophraste Renaudot, orvos volt. 1584-ben született Loudunben. Orvosi tanulmányait Párisban kezdte, majd Montpellierben végezte el. Vidéken telepedett le, de már 1612-ben visszatért a francia fővárosba. Visszatérésekor megkapta a királyi orvosi címet és nem sokkal később Richelieu, aki nagy emberismerő volt és észrevette Renaudot tehetségét, kinevezte a királyság egészséges és rokkant szegényeinek általános biztosává (commissaire général des pauvres valides et invalides du royaume). A francia intézmények sorát több találmányával bővítette. Ő találta fel egyebek közt a zálogházat, később pedig az az ötlete támadt, hogy egy információs irodát nyit (Bureau de rencontre ou chacun peut donner et recevoir avis de toutes les nécessites et commoditez de la vie et société humaine)5. Irodájában listát tett ki, amelyre bárki ráírhatta az ajánlatát, vagy kérelmét. A kísérletnek akkora volt a sikere, hogy ugyanilyen mintára nagy számmal alakultak hasonló irodák, melyeknek Renaudot lett a magre général-ja. Új foglalkozása miatt azonban Renaudot nem hagyta abba orvosi praxisát, továbbra is gondosan látogatta betegeit. Irodája alkalmazottaitól mindennap értesült a legfrissebb eseményekről és az érdekesebb híreket betegei ágya mellett elmesélte, úgy hogy nemsokára úgy tekintették, mint Páris legjobban értesült emberét. Az a gondolata támadt, hogy a teleírt listák alapján jelentéseket szerkeszt, amelyekben az aktuális eseményeket és anekdotikus történeteket följegyzi. Kezdetben vizitjei közben osztogatta kézírásos kis újságját, de csakhamar rájött, hogy milyen csodálatos eszköz van a kezében és nyomtatásban kezdte jelentéseit kiadni. Renard szerint 1631 május 31-én, Munzinger szerint, 1633-ban jelent meg először nyomtatásban a Feuilles du bureau d'adresse. Hirdetéseket is hozott, melyeknek iktatási díja három sous volt.8 4 Renard: Les travaiüeurs du livre et du journal. Paris, 1925. 223. 1. 5 Renard id. m. 224. 1. 0 Renard id. m. 224. 1. 7 Munzinger: Die Entwicklung des Inseratenwesens in den deutschen Zeitungen. Dissert. Heidelberg, 1901. 27. 1. 8 Seyffert: Allgemeine Werbelehre. Stuttgart 1928. 30. 1.