A Békés újság sakkrovata, 1920. július - 1921. április
1920-07-17 - 1920-07-24
■ ft ft, EK 1920. Július 17. A szórakozásról. Ha egy nép kulturfokát meg akarjuk nézni, akkor nemcsak abba a nagy falanszterbe nézünk be, ahol az emberek hangyamódra, avagy méhrajhoz hasonlóan reggeltől estig küzdve-fáradva, verejtékezve agyakkel és erős karjukkal szorgalmasan munkálnak az emberiség egyetemeinek javán, boldogulásán, tökéletes dülésén, hanem benézünk oda is, azokra a helyekre is, ahol a kimerült agy és a kifáradt kar pihenést keres és a további munkára erőt, kitartást gyűjt. Nem a játékbarlangok, lebujok lakóit értem én. Ezeknek a közönsége mindenütt egyforma: a felső tízezrek és az alsó milliók dologkerülő könnyen élni akaró elemei. A nemzeteket fentartó, azokat előbbre vivő, a nemzetek gerincét képező középosztály kulturális életét, életének mikénti berendezkedését kell és lehet csak vizsgálnunk, ha magunknak helyes képet akarunk alkotni és e tekintetben elmondhatjuk, hogy az egyes népek szórakozásmódjai műveltségük szerint igen különbözők. Mi nagyon szeretünk kérkedni azzal, hogy művelt nép vagyunk. Mostani nagy nemzeti szerencsétlenségünkben is szüntelenül azt hangoztatjuk és kiáltjuk oda fájdalmas feljajdulásunkban az antantnak, kegyetlen győzőinknek, hogy a művelt magyar népet odadobták a barbárok martalékául. Az igazság az, hogy az oláhoknál, szerbeknél, horvátoknál műveltebbel, tökéletesebb kultúrával, fejlettebb társadalmi élettel bírók vagyunk, azonban hol vagyunk mi még a nagy nemzetek műveltségétől ? Még a földet is, mely táplál és éltet bennünket nem munkáljuk a kultúra előrehaladott követelményeinek megfelelőig. Ebben is maradiak vágyónk. Iparunk, kereskedelmünk, gyáraink jelentéktelenek. Társadalmi életünkben az elszigeteltség a széttagoltság, a megcsomósodott előítéletek uralkodnak. Az általános művelődés terjesztésére hivatott szerveink, intézményeink, eszközeink, mind a tökéletlenség, a kezdetlegesség stádiumában vannak. Zeneirodalmunk a tulajdonképeni nemzeti zeneirodalom a léleknek ez a legtökéletesebb művelése. Erkel Ferenc nagy alkotásaival lezártnak tekinthető.*) Uj zenenagyságaink az u. n. modern irányzat rabjai, mely minden, csak nem művészi és nem léleknemesitő. Voltak és vannak ugyan nagy költőink, íróink, művészeink, festőink, szobrászaink, azonban őket megbecsülni, megérteni nem tudjuk, s legtöbbje külföldön találja meg magasra törő geniusának méltó megbecsülését. (Folytatjuk.) (* ? Szerk ) W ■ Eft SAEK. G I E D H ■ ft B ■ ■_ EBP e B m B ■ E ■■ B K g ft El 1920. julius 24. A szórakozásról. (Folytatás. Első közlemény a „Békés“ julius 17. számában.) És ha azok az egyetemes nagy intézményeink — amelyek ha visszatükrözni népünk műveltségének — erőtlenek, gyengék, csak természetes, ha az ezekkel párhuzamosan működni hivatott társadalmi intézményeink is gyengék, erőtlenek, kitűzött céljaiknak megfelelni nem tudnak, mert hiányzik belőlük az a nagy társadalmi erő, amely fenntartásuk, továbbfejlesztésük, tökéletesítésük érdekében elengedhetetlenül szükséges. Ezt az erőt csakis az általános — nem izolált — műveltség adhatja meg. A fejlett kultúrának olyan áthatónak kell lenni, mint a napsugárnak, mely a völgyek mélyén és úgy szétterjeszti éltető sugarait, mint a nagy hegyóriások csúcsán. A műveit nagy nemzeteknél — és itt a világító fáklyával előljár a nagy német nemzet— a legkisebb falunak is megvan a maga kulturális sulija, sőt igen sok egy színvonalon van a nagy metropolisok kulturális fejlettségével. ..: miért van ez? Mert ott állam és társadalom karöltve munkálnak népeik összességének művelésén , a legjelentéktelenebbnek látszó eszközt sem kicsinyük le, ha azt — akár a munka, akár a művelődés, akár a nemes értelemben vett szánkózás terén — céljaik elérésére alkalmasnak látják. Tudomány, szépirodalom, festészet, szobrászat, zene, ének, stb. a fejlettségnek oly magas fokán állanak, hogy ezeknek hatalmas, mindent felvilágító fénye mellett a társadalom apróbb nemesen szórakoztató intézményei: tornászas, labdarúgás, tennis, úszás, céllövészet stb. stb. falvakban úgy, mint városokban, a munkás társadalom minden rétegében, ezen nagy fejlett intézménynek méltó segítőtársaiként állanak erőtől duzzadóan, megingathatlanul, céltudatosan a kultúra szolgálatában. (Folytatjuk.) 1921 April 9th continued: Kidben rendezett négyes versenyen I. Borolyubow II-III. Sämisch, Brinkmann, IV. Réti. .. A „Budapesti Sakkör“ „1921“-es bajnoksági versenyén az első díjat és a bajnoksági címet dr. Vajda nyerte. A „Magyar Sakegyesüllet“-ben több rendbeli verseny aratott ki: bajnoki verseny; egy meghívásos verseny 8 résztvevővel, amelyen úgy a kör tagjai, mint idegenek is, részt vehetnek; továbbá egy I. oszt. és egy II. oszt. verseny. A„Győri Sakkör“ bajnoki versenyének eddigi eredménye: Chalupetzky 15 (1), Deutsch 12 (3), Svoboda 10/1 (3) dr. Horváth 10 (1), Galaczy 9 (8), dr. Farkas 8 (1), Lovas 8, Lukács 7 (3), Nagy és Weisz 7 (2), Einer Ga (2), Lassányi 6s (3), Kiss és Pongrácz 61/1, Ackermann (2) Grünzweig 3 (2), Petényi 1 (1), Nagyné (1), IK at m E «1 BEE ft I | ft ■ «1