A Békés újság sakkrovata, 1922. január-szeptember (2. évfolyam, 1-34. szám)

1922-01-14 / 2. szám

II. évfolyam. Gyula, 1921. évi január hó 14. 2. szám. Előfizetési dij:­ ­ Minden e rovatot érintő küldemény stb. Muhr Gyula Budapest, I. ker., E­BES cím alá küldendő. SAKK Verpelét­-ut 5. sz. L. 13. I. Porosz megnyitás. 1. e2-e4, e7-e5. 2. Hg1—f3. Hb8-c6. 3. Ff1—c4, Hg8-f6. a) 4. Hf3~g5, d7—d5. 5. e4Xd5, Hc6—d4! 6. c2—c3, b7—b5. 7. Fc4—f1, Hf6xd5. 8. c3Xd4, Vd8Xg5. 9­ Ff1Xd5+ sötét 9. — Kd8! 10. 6—6. Fc8—b7. 11. f2—f3 (11. Vf3. Bb8. Leonhardt—Englund 1908.) e5y.d4! után előnyö­sen áll. Bilguer kézikönyvének 1034. oldalán a szöveglépés helyett Hf4 van ajánlva, mely lépésre világos előnyösen állana. Ehez a nézethez csatlakozott látszólag a „Sarobok“ is, azon­ban igaztalanul. Sötét II. Jedv­ után lényegesen előnyösebb helyzetben van,­ mert a világos királyszárnyi állás­idő után veszélyes támadásoknak van kitéve és a sötét király (előző­­leges c5 után) e7-re megy, ahol biztosan áll. Sötét ezen főbb változatoknál sem szenved a főbb változatoknál sincs hát­rányban. b­­4. d2—d4, e5Xd4. 5. 6—6, Ff8—c5. 6. e4—e5, d7—d5. 7. e5Xf6, d5Xc4. 8. Bfl—elf (Max Lange támadás) Fc8—e6. 9. Hf3—g5, d8—d5. 10. Hbl—c3, ld5—f5. 11. Hc3—e4, itt Fc5—f8 1 folytatja, mire 12. g2—g4? RubiDstein szerint VfőXg4f. 13. VdiXe4- Fe6Xg4. ]4- f6Xg7 (ha 14. Hc5f úgy FeG jön vagy 14. HdGff­, Kd7. 15. Hdf7, Bg8. 16. Hh7, Ff6) FeXg7. 15. He4—f6ft, Ke8-f8. 16. Hf6Xg4, h7-h5 által dől meg. Sokkal erősebbnek látszik azonban 12. g2—g4 helyett­ ­ 12. Hg5Xf7, Ke8Xf7. 13. He4-g5f, Kf7—g8. 14. RelXe6 (a vLoroboku ehelyett 14. Hg5Xe6? stb.-vel foly­tatja sötétnek előnyösebb állással) mire g7Xf6. 15. g2—g4,­­jT5—d­ 5 után Zemseh elemzései (D. Sch.-zt. 1901) szerinti állás jön létre lépésváltozattal. Ebben 16. BeGXf6. Fg7. 17. Bf5. Vd7.18. Ve2! d3.19. Ve6!! remis következik.Figyelemreméltó m­ég 14. BelXe6 helyett 14. g2—g41 is, pl. Vf6? (Vg6. 15. fg7, Bb6-al kapcsolatban, vagy 14. —Ve5-re. Ve2 és 14. —Vd5-re 15. He6! által lépésváltozattal világos részére előnyösebb vál­tozat jön létre Bilguer kézikönyve VIII. kiadás 276. old. 98. szám szerint) 15. Be6, Vd8. 16. Vf3, Vd7. 17. Be7!! ez az értékes újítás Vukovics VI. jugoszláv játékostól ered. Ugyan­csak tőle származik a következő újítás is 13. Hg5f­ra Kg6 (Kg8 helyett) 14. f6Xg7 (a Bilguer a Holzhausen — dr. Lasker 1908-ban játszott játszma szerint 14- He6, gf6-ot sötét­nek jobb játékkal mutatja ki) Ff8Xg7- 15. BelXepf. Fg7—f6. 16. g2—g4, Vf6—d5.. 17. Hg5—h3, Kg6—f7. 18. Hh3-f4, Vd6-c6. (Va5, 19. Fd2.) 19. Vd1—f3, Bh8-f8. 20. b2-b41 Hc6Xb4. 21. Fel—a3, :a7-a5. 22. c2-c3, Kf7-g8! (de. 23. Bf6-J-Kf6. 24. Vc3+Kf7.v 25. Fb2, Ba6. 26. Vg7-f Ke8. 27. Bel-j-Kd8. 28. Fd4 és világos nyer.) 23. c3Xb4, a5Xb4. 24. Fa3Xb4, Vc5Xb4. 25. Hf4-d5, Vb4-b2? 26. Hd5Xf6!- Bf8Xf6. 27. Vf3Xf6, Vb2Xalf­ 28. Kg1-g2, Vallbl vilá­gos 29. Vg5-J-Kh8. 30. Ve5-j-Kg8. 31. Vd5! Kh8. 32. V44-­-Kg8. 33. Vc4 stb. nyer, illetőleg 25. —Ff6—g7! 26. Vf3-h3, Vb4—b2, 27. Hd5-e7f, Kg8-b81 (Kf7? 28. Vh5! Ke6. 29. Be1X Kd7. 30. Vd5+ és nyer) 28. He7-g6f, Kh8—g8. 29. Hg6—e7f, Kg8—h81 remishez vezet. összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a Max-Lange­­féle támadás még korántsincs megdöntve. (Folytatjuk.) B_E E e E BBE E ■ G E E BBE a J. E £ K u i n i Iy S EBE Egy évre . . . 120 K Félévre ... 60 K Előfizetési dija’«: Dobay János, Gyula címre kül­dendők be. /.V.' EKEK IBSE B ■ ■ ■ f.g JE fi 100. számú feladvány. Jakab A. Budapest. Eredeti. 101. számú feladvány. 102. számú feladvány. Dr. Kovács A. Budapest. Kintzig R. Piliscsaba, (Good Componion 1921.) Mat két lépésben. HH Ä Mat két lépésben. Mat két lépésben. A svéd tankönyv megnyitásbeli részének elemező kritikája­ Grflnfeld Ernst, Wien. Lárobok i Sehaek, Rubinstein, Héll, Spielmann és Selesnteff közre­működésév­el szerkesztették Collijn Gustav és Ludvig. (England F. Stockholm kiadása. Ára: 29 svéd korona.) A munkatársak neves biztosíték amellett, hogy nekünk a modern kutatás magaslatán álló munkával van dolgunk, a legutóbbi versenyek maradandó értékei már meg vannak örökítve. Minden előnye dacára — bár Rubinstein legértékesebb újításainak egész sorát adta közre — a beavatott beható vizsgálata megleli a műnek hiányait is.­­Egyike ezen hibáknak az, hogy p. o. régi elemzések minden újabb bírálat nélkül vétettek át, melyek azonban az alapos áttekintésnek nem tudnának helyt állani. Utalok az la. alatt felsoroltakra. A szerző feladatául tűzte ki magának, hogy több meg­nyitásnak nem egészen gondos munkáját saját tanulmányaival helyesbítse. A változatok themájával kezdem.

Next