Magyar Sakkélet, 1951 (1. évfolyam 1-12. szám)

1951. augusztus / 8. szám

SAKKÉLETE------------------------------------------------------------- -----------------------------------177 EGY ÉVSZÁZAD SAKKÉLETE SZÉN KORTÁRSAI Az abszolutizmus fojtó légkörében általában két Magyarországról be­széltek. Az egyik testileg „szabad“ volt, a fizikai üldöztetés alól mente­sült, a másik — az igazi nemzeti értékünk — szabadságától megfoszt­va éveken át Kufstein, Brünn, Ol­­mütz kazamatáiban sínylődött vagy számkivetettségben sorvadt. En­nek a­­második Magyarországának egyik fő vigasztalódása a sakkjáték művelése volt. Egressy Gábor török­­országi naplójából tudjuk, hogy az internált magyar honvédek szenve­délyesen űzték a sakkot, különösen Grimm Vince és a veszprémi Kiss ezredes jeles­kedett közöttük. Grimmnek bolgár és török városkákban olykor alkalma nyílt a helyi „nagyságokkal“ mér­kőznie, — egy-egy játszma néhány piaszter tétbe ment, az így szerzett fillérek enyhítették az emigráció nyomorúságát. A londoni verseny meghívójára drámai hangú levélben válaszolt a rendezőségnek: „Néhány éve igen nagy játszmát vívtunk — a fejünk volt a tét. Vesztettünk...“ — írja többek között távolmaradásának in­dokolásában. Az angol sakkozóktól sakklapokat és elemzéseket kért, különösen a futárcselre vonatkozó kutatások érdekelték. Később Grimm török szolgálatba lépett, katonai téren sokra vitte és mint Murád pasa a kiegyezés koráig élt török földön. Amikor a kiegye­zés megnyitotta az ország kapuját a számkivetettek előtt, Grimm is hazatért, él-ellátogatott a pesti sak­kozók körébe, de arról nincs feljegy­zés, hogy élete alkonyán maga is ját­szott volna. Az abszolutizmus korában szerve­zett sakkélet nem volt. A sakkozók­nak a régebbi Pesti Sakkor feltá­masztására irányuló kérését a hír­hedt Protman rendőrfőnök 1859 jú­lius 6-án ridegen visszautasította. Pest sakkozói az Európa-kávéházban gyűltek össze, a Lánc­híd pesti híd­főjénél. Szén halála után Erkel Ferenc tartotta össze a maroknyi társasá­got. A kiváló zeneszerzőt kortársai sakkban Szénnel egyenrangúnak tar­tották ; a Vasárnapi Újság egyik mél­tató cikke pl. ezeket írja róla: „Végre még egy tulajdonságáról nem szabad megfeledkeznünk. Erkel nemcsak kitűnő zenész, hanem mint sakk játszó is az elismert nevezetes­ségek közé tartozik. Méltó vetély­­társa volt ő európai hírű sakkjátszó­hazánkfiának, Szélnek és ennek ha­lála óta alig lesz valaki Magyaror­szágon, aki erősebb és mélyebben gondolkodó sakkozó volna, mint a mi Erkelünk. Oly tehetség, amely külföldön szintén szerez hírt és di­csőséget.“ Valóban, a külföldi sakkozók is­merték és méltányolták Erkel nagy sakkozó zsenijét. Erre vall az a tény is, hogy meghívták az 1867. évi pá­rizsi nemzetközi versenyre, amelyen azonban nem vett részt. (A párizsi versenyen különben a pozsonyi szü­letésű Kolisch Ignác lett első, aki 1868-ban a pesti sakkozókat is meg­látogatta. Tiszteletére az Európa­­szálló éttermében vacsorát rendez­tek, melyen az első pohárköszöntőt Erkel mondotta.­ A Szén és Erkel között váltott játszmák számbeli mérlege egyen­súlyban van, a játszmák azonban két merőben különböző sakkozói egyéniséget mutatnak. Szén a nem­zetközi gyakorlat révén iskolázot­tabb, technikailag kiforrottabb volt, Erkel viszont feltétlenül zseniálisabb, játszmáiban csillogó ötletek, színes kombinációk bukkannak fel. A sakk­ban főként a művészi szépet keres­te, de mesterien kezelte a pozíciós játszma „egyszerű“ eszközeit is. Alábbi két játszma szemlélteti e ké­pességeit : KIRÁLYCSEL Pest, 1855 Erkel Ferenc Szén József 1. e4, e5 2. f4, ef: 3. Fc4, Vh4f 4. Kfl, g5 5. Hc3, Fg7 6. g3, fg­ 7. Kg2, Vh6 8. hg­, Vg6 9. d4, d6 10. Hf3, h6 11. e5, Kd8 12. b3, He7 13. Fa3, Fd7 14. ed., cd: 15. Vd2, Hbc6 16. Bael, a6 17. d5, He5 18. He4, Hc8 19. Hd6:!, Hf3: 20. Hb7:f, Kc7 21. d6+, Kb8 22. Hc5!, Fc6 23. Hd7f, Fd7: 24. Vb4f, Fb5 25. Fb5:, He1:f 26. Bel:, Vc2:+ 27. Fe2f, Ka7 28. Va5!, Fd4 29. d7, Vc6: 30. Ff3, Fb6 31. Fc6:, Fa5: 32. Be8­, Hd6 33. Fd6:, Bd8 34. Fe5, Bg8 35. Ff6, Bg6 36. Fd8: — sötét feladta. KIRÁLYCSEL Pest, 1858 Erkel Ferenc dr. Spitzer Lipót 1. e4, e5 2. f4, d5 3. ed., e4 4. Fb51, c6 5. de:, Hc6: 6. d4 (Az elem­zés itt megjegyzi, hogy ez a lépés „Erkel találmánya“, mely véget vet a sötét támadásnak ) 6..., Hf6 7. He2, Fg4 8. Fe3, Va5: 9. Hbc3, Hd5 10. Fd2, Hc3: 11. Fc6:f, be: 12. Fc3:, Fb4 13 Vd2, Fc3: 14. Hc3:, 0-0-0 15: 0-0, f5 16. He4:, Vb6 17. Hf2, Bd4: 18. Ve3, Vd8 19. Hg4:, fg: 20. Ve6+, Kb7 21. Vg4:, Vb6 22. Khl, g6 23. Bf3, Vd8 24. Bd3, Bd3: 25. cd., Vd3: 26. Bdl, Be8 27. h4 — sötét feladta. Az Erkel köré tömörült sakkozók közül játékerőben és elméleti kép­zettségben Récsi Emil emelkedett ki. Kortársai nyomban Erkel után a második helyre rang­sorolják. Kiváló jogtudós, egyetemi tanár volt, különösen érdekelte a szépirodalom, neves külföldi szer­zők m­űveinek közreadására vállala­­latot létesített. Récsi igen sokat foglalkozott az elmélettel és a királyfutárcsel egyik változatának megjavításával beírta nevét a sakkirodalomba. A változat a fentebb ismertetett Erkel—Szén játszmában is alkalmazott szárnyi futófejlesztés (12. b3 stb.) révén vi­lágos számára meggyőző erejűvé vált. Az eszmét első ízben Récsi ugyancsak Szén ellen próbálta ki a következő folytatással: 12. b3, He7 13. Fa3, Ff5 14. Hb5!, Hc8 15. ed:, ed: 16. Bel, a6 17. Hd6:!, Hd6: 18. He5, Fe5: 19. de:, Hd7 20. Vd6:, Vd6: 21. ed:, Bc8 22. Be7! — és világos nyert. Récsinek több szép játszmája lá­tott napvilágot külföldi lapokban is, ezek közül mutatjuk be az alábbit: EVANS-CSEL Pest, 1862 Vész J. Ármin Récsi Emil 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, Fc5 4. b4, Fb4: 5. c3, Fa5 6. 0-0, d6 7. d4, ed: 8. cd­, Fb6 9. Hc3, Fg4 10. Vb3, Ff3: 11. Ff7:1, Kf8 12. Fg8:. Bg8: 13. gf­, Hd4: 14. Vd1, Vf6 15. f4, g5 16. f5, g4 17. Hd5, Vh4 18. Ff4, Hf3+ 19. Kh1, g3! 20. Fg3:, Bg3: — világos feladta. Az elmélet kutatásában Récsi mel­lett derekas munkát végzett a pesti sakkozók egész kollektívája. Az ak­koriban félelmetes Evans-csel meg­előzésére kidolgozták az 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, Fe1 felállású ma­gyar védelmet, mely egyaránt jónak bizonyult az Evans-csel bonyo­dalmainak elkerülésére és a Max Lange támadás kiküszöbölésére. A sakkvilágra éveken át nagy ha­tással lévő Anderssen—Kieseritzky játszma után a királyfutárcsel ke­rült divatba, a pesti sakkozók eb­ben is számos újítást hoztak. Grimm Vince játékmódja például (1. e4, e5 2. f4, ef­ 3. Fc4, Vh4f 4. Kf1, g5 5. Hc3, Fg7 6. d4, d6 7. Hf3, Vh5 8. e5.

Next