Magyar Sakkélet, 1951 (1. évfolyam 1-12. szám)
1951. augusztus / 8. szám
SAKKÉLETE------------------------------------------------------------- -----------------------------------177 EGY ÉVSZÁZAD SAKKÉLETE SZÉN KORTÁRSAI Az abszolutizmus fojtó légkörében általában két Magyarországról beszéltek. Az egyik testileg „szabad“ volt, a fizikai üldöztetés alól mentesült, a másik — az igazi nemzeti értékünk — szabadságától megfosztva éveken át Kufstein, Brünn, Olmütz kazamatáiban sínylődött vagy számkivetettségben sorvadt. Ennek amásodik Magyarországának egyik fő vigasztalódása a sakkjáték művelése volt. Egressy Gábor törökországi naplójából tudjuk, hogy az internált magyar honvédek szenvedélyesen űzték a sakkot, különösen Grimm Vince és a veszprémi Kiss ezredes jeleskedett közöttük. Grimmnek bolgár és török városkákban olykor alkalma nyílt a helyi „nagyságokkal“ mérkőznie, — egy-egy játszma néhány piaszter tétbe ment, az így szerzett fillérek enyhítették az emigráció nyomorúságát. A londoni verseny meghívójára drámai hangú levélben válaszolt a rendezőségnek: „Néhány éve igen nagy játszmát vívtunk — a fejünk volt a tét. Vesztettünk...“ — írja többek között távolmaradásának indokolásában. Az angol sakkozóktól sakklapokat és elemzéseket kért, különösen a futárcselre vonatkozó kutatások érdekelték. Később Grimm török szolgálatba lépett, katonai téren sokra vitte és mint Murád pasa a kiegyezés koráig élt török földön. Amikor a kiegyezés megnyitotta az ország kapuját a számkivetettek előtt, Grimm is hazatért, él-ellátogatott a pesti sakkozók körébe, de arról nincs feljegyzés, hogy élete alkonyán maga is játszott volna. Az abszolutizmus korában szervezett sakkélet nem volt. A sakkozóknak a régebbi Pesti Sakkor feltámasztására irányuló kérését a hírhedt Protman rendőrfőnök 1859 július 6-án ridegen visszautasította. Pest sakkozói az Európa-kávéházban gyűltek össze, a Lánchíd pesti hídfőjénél. Szén halála után Erkel Ferenc tartotta össze a maroknyi társaságot. A kiváló zeneszerzőt kortársai sakkban Szénnel egyenrangúnak tartották ; a Vasárnapi Újság egyik méltató cikke pl. ezeket írja róla: „Végre még egy tulajdonságáról nem szabad megfeledkeznünk. Erkel nemcsak kitűnő zenész, hanem mint sakk játszó is az elismert nevezetességek közé tartozik. Méltó vetélytársa volt ő európai hírű sakkjátszóhazánkfiának, Szélnek és ennek halála óta alig lesz valaki Magyarországon, aki erősebb és mélyebben gondolkodó sakkozó volna, mint a mi Erkelünk. Oly tehetség, amely külföldön szintén szerez hírt és dicsőséget.“ Valóban, a külföldi sakkozók ismerték és méltányolták Erkel nagy sakkozó zsenijét. Erre vall az a tény is, hogy meghívták az 1867. évi párizsi nemzetközi versenyre, amelyen azonban nem vett részt. (A párizsi versenyen különben a pozsonyi születésű Kolisch Ignác lett első, aki 1868-ban a pesti sakkozókat is meglátogatta. Tiszteletére az Európaszálló éttermében vacsorát rendeztek, melyen az első pohárköszöntőt Erkel mondotta. A Szén és Erkel között váltott játszmák számbeli mérlege egyensúlyban van, a játszmák azonban két merőben különböző sakkozói egyéniséget mutatnak. Szén a nemzetközi gyakorlat révén iskolázottabb, technikailag kiforrottabb volt, Erkel viszont feltétlenül zseniálisabb, játszmáiban csillogó ötletek, színes kombinációk bukkannak fel. A sakkban főként a művészi szépet kereste, de mesterien kezelte a pozíciós játszma „egyszerű“ eszközeit is. Alábbi két játszma szemlélteti e képességeit : KIRÁLYCSEL Pest, 1855 Erkel Ferenc Szén József 1. e4, e5 2. f4, ef: 3. Fc4, Vh4f 4. Kfl, g5 5. Hc3, Fg7 6. g3, fg 7. Kg2, Vh6 8. hg, Vg6 9. d4, d6 10. Hf3, h6 11. e5, Kd8 12. b3, He7 13. Fa3, Fd7 14. ed., cd: 15. Vd2, Hbc6 16. Bael, a6 17. d5, He5 18. He4, Hc8 19. Hd6:!, Hf3: 20. Hb7:f, Kc7 21. d6+, Kb8 22. Hc5!, Fc6 23. Hd7f, Fd7: 24. Vb4f, Fb5 25. Fb5:, He1:f 26. Bel:, Vc2:+ 27. Fe2f, Ka7 28. Va5!, Fd4 29. d7, Vc6: 30. Ff3, Fb6 31. Fc6:, Fa5: 32. Be8, Hd6 33. Fd6:, Bd8 34. Fe5, Bg8 35. Ff6, Bg6 36. Fd8: — sötét feladta. KIRÁLYCSEL Pest, 1858 Erkel Ferenc dr. Spitzer Lipót 1. e4, e5 2. f4, d5 3. ed., e4 4. Fb51, c6 5. de:, Hc6: 6. d4 (Az elemzés itt megjegyzi, hogy ez a lépés „Erkel találmánya“, mely véget vet a sötét támadásnak ) 6..., Hf6 7. He2, Fg4 8. Fe3, Va5: 9. Hbc3, Hd5 10. Fd2, Hc3: 11. Fc6:f, be: 12. Fc3:, Fb4 13 Vd2, Fc3: 14. Hc3:, 0-0-0 15: 0-0, f5 16. He4:, Vb6 17. Hf2, Bd4: 18. Ve3, Vd8 19. Hg4:, fg: 20. Ve6+, Kb7 21. Vg4:, Vb6 22. Khl, g6 23. Bf3, Vd8 24. Bd3, Bd3: 25. cd., Vd3: 26. Bdl, Be8 27. h4 — sötét feladta. Az Erkel köré tömörült sakkozók közül játékerőben és elméleti képzettségben Récsi Emil emelkedett ki. Kortársai nyomban Erkel után a második helyre rangsorolják. Kiváló jogtudós, egyetemi tanár volt, különösen érdekelte a szépirodalom, neves külföldi szerzők műveinek közreadására vállalalatot létesített. Récsi igen sokat foglalkozott az elmélettel és a királyfutárcsel egyik változatának megjavításával beírta nevét a sakkirodalomba. A változat a fentebb ismertetett Erkel—Szén játszmában is alkalmazott szárnyi futófejlesztés (12. b3 stb.) révén világos számára meggyőző erejűvé vált. Az eszmét első ízben Récsi ugyancsak Szén ellen próbálta ki a következő folytatással: 12. b3, He7 13. Fa3, Ff5 14. Hb5!, Hc8 15. ed:, ed: 16. Bel, a6 17. Hd6:!, Hd6: 18. He5, Fe5: 19. de:, Hd7 20. Vd6:, Vd6: 21. ed:, Bc8 22. Be7! — és világos nyert. Récsinek több szép játszmája látott napvilágot külföldi lapokban is, ezek közül mutatjuk be az alábbit: EVANS-CSEL Pest, 1862 Vész J. Ármin Récsi Emil 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, Fc5 4. b4, Fb4: 5. c3, Fa5 6. 0-0, d6 7. d4, ed: 8. cd, Fb6 9. Hc3, Fg4 10. Vb3, Ff3: 11. Ff7:1, Kf8 12. Fg8:. Bg8: 13. gf, Hd4: 14. Vd1, Vf6 15. f4, g5 16. f5, g4 17. Hd5, Vh4 18. Ff4, Hf3+ 19. Kh1, g3! 20. Fg3:, Bg3: — világos feladta. Az elmélet kutatásában Récsi mellett derekas munkát végzett a pesti sakkozók egész kollektívája. Az akkoriban félelmetes Evans-csel megelőzésére kidolgozták az 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, Fe1 felállású magyar védelmet, mely egyaránt jónak bizonyult az Evans-csel bonyodalmainak elkerülésére és a Max Lange támadás kiküszöbölésére. A sakkvilágra éveken át nagy hatással lévő Anderssen—Kieseritzky játszma után a királyfutárcsel került divatba, a pesti sakkozók ebben is számos újítást hoztak. Grimm Vince játékmódja például (1. e4, e5 2. f4, ef 3. Fc4, Vh4f 4. Kf1, g5 5. Hc3, Fg7 6. d4, d6 7. Hf3, Vh5 8. e5.