Magyar Sakkélet, 1951 (1. évfolyam 1-12. szám)
1951. január / 1. szám
2 Az 1950. évi csapatbajnokságot mérlege A sakk növekvő népszerűsödése és a dolgozók legszélesebb rétegeinek az aktív sportéletbe való bekapcsolódása néhány év alatt komoly méretű tömegversenyekké alakította át a szövetségi csapatbajnokságokat. A felszabadulás utáni első bajnoki idénnyel szemben, melyben mindössze 48 csapat mérkőzött. 1950 őszén a Nemzeti Bajnokság két és a Budapesti Alszövetség öt osztályában 492 csapat mérte össze erejét. A folyamatos fejlődésnek különös lendületet adott az országszerte megrendezett Alapfokú Bajnokság, mely 1948-ban új tízezrek ügyelmét irányította a verseny sakkozás felé. Ennek hatására már 1949-ben megtízszereződött a nevező csapatok száma. Az elmúlt két év versenyeire viszszapillantva meg kell állapítanunk, hogy az ugrásszerű emelkedés 199- ben még nem találta kellőképpen felkészülve a szövetség kádereit. A jelentékenyen megszaporodott munka elvégzésére bevont új egyesbírók még nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal, sőt néhányan közülük az egyesületi sovinizmuson sem tudtak felülemelkedni s így ítélkezéseiket nem kisérhette teljes bizalom. De kerékkötője volt a jó munkának számos túlbuzgó intéző is, akik csapatuk érdekeit mindenek fölé helyezve, nem egyszer szándékos zavarkeltéssel teremtettek óvásra ürügyet és sportszerű mérkőzés helyett koholt sérelmek ferde beállításával, az egyesbírók megtévesztésével próbáltam pontokhoz jutni. E hiányosságok ismeretében különösen örvendetesnek kell tartanunk azt a fejlődést, mely az 1950. évi őszi bajnokságok során bekövetkezett. Sportszerűtlenség, óvás, visszalépés az előző évekhez viszonyítva elenyésző kis számban fordult elő, sokat javult versenyzőink fegyelmezettsége és erősbödött az egyesületi intézők szocialista öntudata. A „tanulóéven“ túljutott és új tagokkal kibővített birói testület is derekasan végezte türelmét, nyugodtságot és jó igazságérzetet igénylő munkáját és a zökkenő nélküli mérkőzéseket követő napon csaknem minden esetben befejezte az eredmények felülvizsgálását. Az egyes csapatok teljesítményeiről az eredmények beszélnek. A Nemzeti Bajnokság I. osztályában kemény küzdelmek után ismét többszörös bajnokcsapatunk, a Vörös Meteor ragadta magához a pálmát, de figyelmet érdemel az Építők együttesének komoly teljesítménye is: veretlenül küzdöttük végig a bajnokságot. Az „A“ és „B“ csoport győzteseinek döntő mérkőzésében utóbbi csak a harmadik helyért versenyezhetett , ezt el is érte a Chinoin erős ellenállást kifejtő csapatának legyőzésével, míg a második helyet a Vörös Meteorral szemben alulmaradó Vasas foglalta el. Az NB II. osztálya a dunántúli csoportban a fiatalság, a tiszántúliban pedig a vidék diadalmaskodását eredményezte. Nagyvárosaink szépen fejlődő sakkéletének bizonyságaként — tavalyi NB I.-es csapatok megelőzésével — Szeged, Debrecen, Miskolc csapatai foglalták el a tiszántúli csoport első három helyét, a másikban viszont Tatabánya maga elé volt kénytelen engedni a fiatalokból álló Vörös Meteor II. és az újonc Főiskolai DISz együttesét. A fiatalság örvendetes előretörése az utánpótlás izmosodásának és a minőségi színvonal emelkedésének záloga. Közülük az NB I.-ben (7 játszmából) Jancsek Antal (Kistext), Tapasztó László (Vörös Meteor) és Orendi Emil (Építők) ull, Felméri János (Vörös Meteor) és Forintos Győző (Kistext) 5—5 pontot szereztek, Ozsváth András (Építők) pedig 5 játszmából 100 °r6-os eredményt ért el. Az NB 11.-ben 9 játszmából Dobsa Sándór (Szeged) 7, Schönfeld László (Főiskolai DISz) és Bartók György (Vörös Meteor) 6 5, Somogyi István (Vörös Meteor) pedig játszmából 5 pontot szerzett. Valamenynyiüket túlszárnyalja azonban a Szegedi Munkás Lakaör diákjátékosa , Rédei Lajos, aki 9 játszmából 85 pontot ért el s így — Balogh Imrével (Vörös Meteor) holtversenyben — a teljes NB-mezőny legjobb pontszerzője lett. Ki kell még emelnünk az NB I.-ből Mészáros Gyula (Vörös Meteor) és Vastag Károly (Építők) 05 pontos eredményét, az NB II.-ből pedig Nagy Ferenc (Tatabánya) 8 játszmából elért 75 pontos és Bárány Gyula (Kaposvár) 7 játszmából elért 190 °,6-os teljesítményét. A Budapesti Alszövetség 76 új csapattal bővült bajnokságában erős harc folyt a helyezésekért. Veretlenül, nagy pontfölénnyel foglalák el csoportjuk első helyét a Mélyépítők, Állami Biztosítók, Közalk., Standard, Közgazdász DISz, Jogászszövetség I., Műegyetem, KIOSz Bőripar I. és a FÉKOSz csapatai. Összefoglalva a bajnokság tapasztalatait, a mennyiségi és minőségi fejlődés újabb lépcsőfokáról sportolóink, egyesületi vezetőink lelkiismeretes, jó munkájára tekinthetünk vissza. A sakkozás fegyelmező, gondolkozni tanító hatása egyre szélesebb körben segíti elő a tisztultabb erkölcsi alapon álló, új típusú sportember kialakítását. Ez a tény meghatározza jövendő feladatainkat is. El kell érnünk, hogy ne legyen üzem vagy vállalat, ahol a sakkot még mindig nem tartják a többi sportággal egyenrangúnak, hogy ne legyen csapat, mely támogatás hiányában kényszerül visszalépésre. Komoly és megbízható új káderek szervezésével biztosítanunk kell a mennyiségben továbbnövekvő versenyei akadálytalan, pontos lebonyolítását és a felbukkanó fiatal tehetségek felkarolásával, továbbképzésével érvényt kell szereznünk Pártunk helyes sportpolitikájának, ha mindezek szem előtt tartásával indulunk az 1951-es új rendszerű csapatbajnokságnak, valóban arra az útra lépünk, mely a sportban is a szocializmushoz vezet. Kossik József a MADOSZ. főtitkára A Vörös Meteor országos bajnokságot nyert sakkcsapata Álló sor: Felméri, Cuibus, Bosnyák, Mészáros, Grób, Tapasztó, Sándor mester, Elek intéző. Ülő sor: Rózsa, Zilahi, Dr. Asztalos mester, Szabó nagymester, Sebestyén mester, Dr. Farkas. MAGYAR SAKKÉLET