Magyar Sakkélet, 1953 (3. évfolyam 1-12. szám)
1953. január / 1. szám
A VIII. Magyar Sakkbajnokság November 10-én vette kezdetét az 1952. évi országos férfi egyéni bajnokság döntő mérkőzése. Az előző évi bajnokság első négy helyezettje — Barcza nagymester, Szabó nemzetközi nagymester, Bakonyi mester és Szily nemzetközi mester — mellett a múlt év májusában lebonyolított középdöntők során 15 versenyző szerezte meg a jogot az év e legnagyobb nemzeti versenyén való részvételre. A középdöntők budapesti „A“-csoportjából Flórián nemzetközi mester, Egri mester és Szabó Dezső mesterjelölt, a „B“-csoportból Kluger mester, Vajda nemzetközi mester és Róbert mester, a miskolci csoportból Gereben nemzetközi mester, továbbá László Csaba és Négyesy mester, a győri csoportból Bán, Sándor és Pogáts mester, a debreceni csoportból pedig Szilágyi mester, Lengyel mesterjelölt és Tipary mester jutott a döntőbe. Egri mester augusztus 24-én bekövetkezett váratlan halála miatt a jogosultak száma 18-ra csökkent, ezek azonban kivétel nélkül rajthoz álltak, hogy a bajnoki címért megmérkőzzenek. A versenyt az OTSB képviseletében Fülöp Sándor sakkfőelőadó nyitotta meg az ÉDOSz Gorkij-fasori kultúrtermében A versenyszabályokat Balogh László, a verseny főbírája ismertette, a sportszerű, fegyelmezett versenyzésre Flórián Tibor tett a résztvevők nevében fogadalmat. A nagy küzdelem egy teljes hónapon át, heti négy fordulóval és két függőnappal zajlott le, délutánonként fél 5-től fél 10-ig. Lefolyását és érdekesebb mozzanatait az alábbiakban fordulónkénti részletezéssel örökítjük meg. I. forduló 1952. november 15. Tipary-Négyesy 1:0 Vezérgy. megny. 66 lépés Zászló-Sándor V2 Holland támadás 26 . Bakonyi-Vajda 1:0 Katalán megnyitás 42 „ Pogáts-Gereben 0:1 Szicíliai védelem 40 „ Flórián-Lengyel 0:1 Nimzoindiai véd. 44 „ Szabó L.-Kluger 1:0 Királyindiai véd. 55 „ Szabó D.-Barcza 1/1 Elhárított vezércsel 61 „ Kóbert-Bán 1:0 Philidori védelem 15 „ Szily-Szilágyi 11 Vezérgyalog megny. 115 „ A verseny első meglepetése már a küzdelem első félórájában bekövetkezett. Bán sötéttel durva megnyitási hibát követett el Róbert ellen. (1. e4, d6 2. d4, Hd7 3. Hf3, e5 4. Fc4, Fe7?? 5. de:, He5: 6. He5, de: 7. Vh5 stb.), s már a 15. lépésben feladásra kényszerült. A közönség figyelmét legjobban a László—Sándor mérkőzés ragadta meg. A pillanatonként változó jellegű, mindkét félre életveszélyes küzdelem nagy izgalmakat keltett, s csak a váratlanul békés befejezés okozott csalódást. 1. HOLLAND TÁMADÁS László Cs. Sándor B. 1. f4, Hf6 2. Hf3, de 3. e3, Fg4 4. c4, ed 5. Hc3, c6 6 b3, He4 7. Fb2, Fb4 8. cd, ed: 9. Fd3, 0-0 10. Fe4:?, (Kétes értékű gyalognyerés.) 10.. ., de: 11. He4 Be8 12. Hc3, Vd3! 13. He5, Be6:! 14. Vg4, Be8 15. He4, gb 16. Hf6f, Kf8 17. Hh7:f, Kg8 18. Hf6f, Kf8 19.0-0-0, (19. He8:-ra Fd2:f 20. Kf2, Fe3:f után matthálóba kerülne világos) * 19..., Bd8 20. e4, (A d2 gyalog gyengeségén nem lehet segíteni.) 20.. ., Ha6 21. f6, Fd2.f 22. Bd2, Vd2.f 23. Kb1, Hb4 (Fojtott matt fenyegetésével.) 24. Hh 7f, Kg8 25. Hf6f, Kf8 26. Hh7f, itt sötét 26..., Kg8-at lépett, s a két mester döntetlenben egyezett meg. Nyitva hagyták a kérdést: mi történt volna 26..., Ke8 után. A későbbi elemzés kimutatta, hogy sötét nyert volna, mert 26..., Ke8 27. Hf6f, Ke7 után 28. a3 nem megy Hd3 válasz miatt, 28. Hdöf-ra pedig Bd6 után világosnak nincs kielégítő védelme. A Tipary-Négyesy küzdelem megnyitásából sötét jól került ki, később azonban elnézés folytán gyalogot vesztett, majd újabb hibával kihasználatlanul hagyta döntetlen esélyeit is. Vajda sötéttel hibás tiszáldozattot hozott Bakonyi ellen, s közvetlenül a függőbenhagyás előtt vesztett. Lengyel igazolta az előzetes várakozást. Sötéttel jól védekezett Flórián ellen, s lépésről-lépésre gyengítette ellenfele lógó középgyalogjait. Később gyalogot nyert, majd előnyét érvényesítette. Szabó nagymester Kluger mester királyindiai védelme ellen nyílt centrumjátékra törekedett, s némi állásfölényt ért el. A hosszú küzdelmet a világos futópár végjátékban megnyilvánuló ereje az 55. lépésben döntötte el. Szabó Dezső első sikerét aratta Barcza ellen. Barcza végjátékbeli próbálkozásai is sikertelenek maradtak, s a küzdelem a 61. lépésben döntetlenül végződött. Még hosszabb volt a tengeri kígyóvá vált Szilya Szilágyi játszma, amelyben Szilágyi kedvezőbb középjátékot hátrányos végjátékra rontott. Végül Szilágyi bástyával ellenfele bástyája és huszárja ellenében, a 115. lépésben, 14 órás küzdelem után mégiscsak kiharcolta a döntetlent. [Sz. M . II. forduló 1952. november 16. Négyesy-Szilágyi 0:1 Királyind. véd. 39 lépés Bán-Szily 0:1 Szicíliai védelem 52 „ Barcza-Róbert 1:0 Spanyol megny. 33 „ Kluger-Szabó D. 1:0 Budapesti védel. 66 „ Lengyel-Szabó L. 1:0 Királyind. véd. 56 „ Gereben-Flórián 1:0 Francia védelem 27 „ Vajda-Pogáts V* Spanyol megnyitás 27 „ Sándor-Bakonyi 0:1 Vezérindiai véd. 44 „ Tipary-László 1:0 Vezérgyal. megny. 37 „ A nap meglepetését a Lengyel— Szabó László játszma jelentette. Szabó nagymester a megnyitásban gyalogot áldozott, később azonban elvétette a legerélyesebb folytatást. Ekkor Lengyel visszaadta a gyalogot, majd lemondott a későbbi minőségnyerésről is, s álláselőnyének finom fokozása után csak később szerzett anyagi előnyt. A fiatal mesterjelölt a függőnapon, az 56. lépésben szerezte meg a győzelmet. Négyesy sötéttel előnyösen került ki a megnyitásból Szilágyi ellen, király állására azonban nem fordította a kellő gondot, s Szilágyi egy váratlan fordulattal döntő erős támadáshoz jutott. A Bánk Szily szicíliai védelmű játszmában világos pontatlanul játszott, s hátrányba került. Később Szily hibázott, s a függőállásban már világosnak minőséghátránya ellenére is volt némi esélye döntetlenre. A végjátékban azonban Bán ismét pontatlan volt, s gyorsan vesztett. A Barcza—Róbert spanyol megnyitású játszmában sötét a Bild-védelmet választotta. Barcza érdekes vezérkirohanása (6. Vh5) túl kockázatosnak bizonyult. Képeri finom gyalogáldozattal jó támadóesélyekhez jutott, azonban túl sok időt használt el, az időzavarban hibázott, s Barcza pontos lebonyolítással érvényesítette anyagi előnyét. Kluger