Magyar Sakkélet, 1956 (6. évfolyam 1-12. szám)
1956. június / 6. szám
(YicuyjOA SffitSUIlflLOI/ 1. Va7! (Ezzel vagy a d-vonalat, vagy a nyolcadik sort szerzi meg. Sötét a kisebbik bajt választja.) 1. —, Vc7 2. b4, Hc8 3. Vd4, Kf8 4. Ff3, Ke8 5. Fe4, Fe4 6. He4, Vd7 7. Hd6t!, Hd6: 8. cd. (Máris a táblára varázsolódott Maróczy specialitása: a vezérvégjáték!) 8. —, f6 9. 14. b5 10. c5, Kd8 11. g4, Vf7 12. Ve4, Kd7 13. Ve2! (Fenyeget a4!) 13.—, Vg8 14. Va2!, g6? (Hiba, de sötét már másként is veszve van, mert az a4 és f5 kettős fenyegetés védhetetlen.) 15. hg:!, Ve8 (15.—, Vg6:-ra ugyanis 16. Ve6:!!, Ke6: 17. f5! a válasz.) 16. f5 — Sötét feladta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az OTSB elnökének előterjesztésére Vajda Árpád nemzetközi mestert a sport-érdemérem arany fokozatával tüntette ki hatvanadik születésnapja alkalmából, harmincötéves sakkmestersége és negyvenöt éves sakkpályájának elismerése és értékelése jeléül. A kitüntetést április 28-án adta át Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke.* Vajda Árpád dr. 1896. május 2-án született Rimaszombatban. A sakk alapismereteire anyai nagyanyja tanította meg Zalaegerszegen. Még elemista volt, amikor Maróczy Géza 1905. évi őszitendei fényes győzelme megragadta és a sakkiránti vonzalmát elmélyítette. Addig a síkfutást gyakorolta szorgalmasan. Maróczy nagyszerű teljesítményeinek hatására buzgón tanulmányozta az Egyetértés, az Újság és a Zászlónk sakkrovatait. Mint festő kapta meg biztatásul a Maróczy—Szemere könyvecskét. középiskolai tanulmányait Nyitrán végezte, ahova 1909 decemberében került. Nyitra fejlett sakk-központ volt, a gimnázium legjobb sakkozói Zobel Leó, a csehszlovák szövetség későbbi mestere és Vajda Árpád, a főiskolások között Henne Emil tűnt ki. Olykor hazalátogatott Kolozsvárról Bródy Miklós dr., Nyitrán Erős Vilmos volt leggyakoribb ellenfele. Vajda Árpád az osztálytársaival vívott naponkénti sakkcsaták során erősödött, majd felvette a kapcsolatot Chalupetzky Ferenccel és Szávay Zoltánnal. Utóbbi ellen négy játszmás levelezési mérkőzést nyert. 1911 júliusában rokonai látogatására Nyitrára érkezett Réti Richárd mester. Vajdának alkalma nyílott néhány játszmát váltani a mesterrel, akit meglepett a diák tehetsége és felkészültsége. Réti ekkor egyetértésben Sztránszky jeles ügyvéddel rávette Vajda szüleit, hogy engedjék meg részvételét az 1911 augusztusában megalakult Magyar Sakkszövetség egyik melléktornáján. Azóta lepergett 45 esztendő. Kitün-Bizonyos rendszerben néhány Maróczy-végjátékot mutattunk be. Hiszszük, hogy tanulságul szolgáltak fiatal versenyzőinknek. Megmutatták, hogy milyen türelemre van szükség parányi előnyök érvényesítéséhez, mekkora kitartás szükséges hátrányosabb állások tartásához, ha azokban még van lehetőség a döntetlenre. »Maróczy tanít« — ez volt nagymesterünk egyik kisebb írásának a címe. Igen, Maróczy most is tanít, játszmáinak belső értékével, írásainak tartalmasságával, elveinek kristálytiszta megfogalmazásával. És tanít elsősorban versenyzői és emberi magatartásával. Rajtunk áll, hogy tanuljunk is tőletetett mesterünk érdemes sakkpályát futott be, a maga számára is élményekben gazdagot, szépet és mozgalmasat, a közösségnek is jelentősét és hasznosat. A nyitrai diák 1913 júniusában Pesterzsébetre került s azóta is ott él. Érettségi után tagja lett a Budapesti Sakkörnek, tanítványa Abonyi István mesternek. Tevékenységét a köréretében mint segédkönyvtáros kezdettel meg, majd szinte minden tisztségben munkálkodott, az 1941—51. esztendőkben elnöke volt a nagy múltú sakkegyesületnek. Első nagy eredményét 1919 januárjában érte el Vajda Árpád, 45 résztvevő között első lett Budapest amatőrbajnokságaban. A következő évben első lett a Schlechter-emlékversenyen, majd 1921 elején ismét győzött a budapesti amatőrbajnokságban. Eredményeinek megérdemelt elismeréseként őt küldték a magyar színek képviseletében az 1921. évi bécsi nemzetközi mesterversenyre. Itt IV—VII. helyezett lett Tartakower, Grünfeld és Vukovicstársaságában és megkapta a mesteri címet. Feltűnést keltett Breyer elleni győzelme és Tartakower elleni 12 órás döntetlene. Miután Breyer 1919 végén csehszlovák állampolgár lett, itthon felvetődött a kérdés: ki a második magyar játékos Maróczy után. A rangsort volt hivatott eldönteni a Balla—Vajda páros mérkőzés, amely 3,3:4 arányban döntetlenül végződött. Vajda jobb stratégának, Balla jobb taktikusnak bizonyult. Az 1923. évtől kezdődően Steiner Endre, majd az 1924. győri versenyen aratott győzelmével Nagy Géza dr. kért helyet a második helyért való küzdelemben. Feljavult erősen Havasi Kornél és beérkezett Steiner Lajos is. Vajda Árpád az 1924—1937 között rendezett mindegyik sakkolimpián részt vett, az 1935. évi varsói olimpián csapatkapitány és delegátus volt. Az olimpiákon összesen 101 játszmát váltott s ezekből 61 egységet ért el. Tessítményeinek értékét növeli az a körülmény, hogy általában őt játszatták legtöbbször sötéttel. A magyar csapat ragyogó diadalainak kivívásában Vajda mesternek igen jelentős része volt. Szép sikerekre mutat az egyéni versenyeken elért kiemelkedő eredményeinek alábbi összefoglalása: 1922, London, nemzetközi főtorna I., 1923, Portsmouth, nemzetközi főverseny: Aljechin után II., 1924, Budapest, I., 1924, Győr, IV—V., 1927, Kecskemét, V—VII., 1928, Bp. Siesta-verseny, V—VI., 1929, Szén-emlékverseny, IV—V., 1928, szövetségi mesterverseny, I., 1929, Ramsgate, I—II., 1932, Szolnok, L, 1934, Sopron, V— VII., 1936, Bárász emlékverseny, V., az 1950. évi bajnokságban 12., az 1952. évi bajnokságban 13—14., Salgótarján, II., az Építők 1953. évi vegyes mesterversenyén II—III. Szerepelt: a válogatott csapatban 1947-ben Ausztria ellen, 1947-ben a balkáni sakkolimpián, 1949-ben Moszkva csapata ellen. Ez utóbbi küzdelemben nyert Flohr ellen, Szmiszlov nagymester elleni játszmája döntetlenül végződött. Belső értékben legjelentősebb eredménye az 1926. évi semmeringi versenyen elért XII. helyezése. Itt tíz nagymesterrel került szembe és ellenük 4.5 egységet szerzett. E teljesítményéért különdíjat kapott. A verseny győztese, Spielmann nagymester a Magyar Sakkvilág hasábjain őszinte elismeréssel nyilatkozott Vajda Árpád eredményéről és játékerejéről. Levensis a Sahmati-ban emlékezett meg játszmáinak magas színvonaláról. Semmeringi jó szereplésének visszhangjaként a következő években számos meghívást kapott nagy versenyekre (a Szovjetunióból is!), de mert külön szabadságot nem kapott, állását pedig fel nem áldozhatta a bizonytalan hivatásos safekmesterség kedvéért, a meghívásokra lemondásokkal felelt s így azok előbb gyérültek, majd elmaradtak. Dr. Vajda Árpád kitüntetése 131