Magyar Sakkélet, 1956 (6. évfolyam 1-12. szám)

1956. június / 6. szám

134 Vg6 34. Vg6:, Kg: 35. Hg5:, Kg7! (A sakk-bástya nem veszélyes, mert gya­logvégjátékban sötét nyer.) 36. Ke3, Bh8 37. h3, Bh5 38. Kf4, b5 39. He61, Kf7: 40. Hc7­, Bh3: 41. d5, Bh2 42. d6, Bb2: 43. Ke5, Be2: 44. Kd5, c3 45. d7, Bd2: 46. Kc6, c2 — Vi­lágos feladta. Az utolsó négy fordulóra — az egy Radulescu kivételével — könnyebb ellenfeleim maradtak s mivel Karak­­lajics előnye ismét 0,5 pontra zsugo­rodott, újult erővel gyürkőztem neki a versenyfutás utolsó szakaszának, amely reális esélyekkel kecsegtetett az első hely elérésére. Kitűnő formában küzdő verseny­társamat az utolsó előtti fordulóban sikerült is utolérnem. Ehhez részem­ről további három győzelemre, no meg arra volt szükség, hogy Ciocib­­­ea döntetlenre tudja menteni Karak­­lajics ellen a mindenki által vesztett­nek hitt, gyaloghátrányos bástyavég­­játékát. Az utolsó menetben tehát egyenlő pontszámmal rajtoltunk. A nehezebb feladat nekem jutott. Karaklajics könnyen nyert Djordjevics ellen, jó­magam viszont öt órán át keményen viaskodtam Radulescuval. A megnyi­tásból előnyösebben kerültem ki, a középjátékban viszont valahol elvesz­tettem a fonalat. Már-már úgy tűnt, hogy vezérszárnyi támadással ellen­felem kezébe kerül a játék irányítása. Ekkor taktikai fordulattal éles ki­­rályszárnyi támadásba mentem át s a rögtönzött fenyegetések sokasodása Radulescunak idejét is, idejét is fel­őrölte. Az időellenőrzés után pár lé­­péses matt vetett véget a nehéz küz­delemnek: Radulescu — Dr. Bély 41. Hb5, Vg5! 42. Hd6:, Vg3: 43. He4:, Bhb­ — és matt! — Világos helyzete természetesen egyéb folyta­tásokra is reménytelen volt már. A nagy versenyfutás tehát holtver­sennyel ért véget, a részleteket a táblázat mutatja. Az eredménnyel — a két kisiklás ellenére — meg lehetek elégedve, hi­szen az összes díjasokat legyőztem s pontértékelésben magasan megelőz­tem Karaklajicsot. Minden játszmát döntésre építettem fel s a legutóbbi bajnokság óta elméleti ismereteim bővítésére is rendszeresen töreked­tem. Szeretném remélni, hogy e ver­seny tapasztalatainak feldolgozása után az olimpiai csapatnak is hasz­nára lehetek. Befejezésül az ellenfelekről néhány szót. Karaklajics a nyílt játékokat ked­veli, erejében a taktikai elem van enyhe túlsúlyban. Legjellegzetesebb Robatsch elleni játszmája. Trifuno­­vics most főként biztonságra töreke­dett s ez a külföldiek ellen meglepően szerény (41,6 százalékos) teljesít­ményre vezetett. Robatsch, Ausztria éljátékosa, pozíciós stílusban több ér­tékes játszmát produkált. Dittman taktikai készsége inkább­­a gyengéb­bek ellen érvényesült. Tomovics betegség miatt nyolc éves szünet után lépett újra sorompóba és játékerejét főként a díjasok ellen mutatta meg. Ciocib­ea veszélyes tá­madó, de a sikertelenség túlzottan le­hangolja. Puc játékereje nagyobb az elért eredménynél, amelyet néhány kihagyás rontott le. Radulescu ezúttal túl békülékenynek s nem egyszer fá­radékonynak mutatkozott. A táblázat alsó felében végzett ju­goszláv versenyzők nagy játékerőt képviselnek, annak ellenére, hogy alacsony százalékot értek el. A verseny utolsó helyezettje, Sier (Ster) mester Istambul többszörös bajnoka. Ahhoz képest, hogy Török­országban a sakkélet még eléggé fej­letlen és úgyszólván csak a fővárosra koncentrálódik, megállta­ a helyét az erős nemzetközi mezőnyben. Hiányos elméleti ismeretei ellenére veszélyes helyzeteket tudott teremteni a táblán, Ciocilteát imponáló stílusban győzte le.­­ A versenyt látogató nagyszámú közönség viharos tapssal jutalmazott minden szép játszmát, tekintet nélkül a győztes nemzetiségére. A főutcán felállított eredménytáblázatnál is ál­landóan az érdeklődők serege leste a legfrissebb híreket. Ezt látva, nem lesz számomra meglepetés, ha a nagy léptekkel fejlődő jugoszláv sakkélet új talentumai e városkából fognak kikerülni. Világos lép. co Résztvevők C­H» XI jö* a3 S­l P co a­toa cít-l"C­H | Robatsch | Dittmann | Tomovics | | Ciociltea | Puc Radulescu | Vukovics | Djordjevics|­­QFhn Vladis Sier Pontszám Bély dr. (14) m. magyar---------_ 1 1 1 i 0 0 1 i iVsi i 1 10Vs Karaklajics n. m. (5)-------------------0 0 1 i iVs1 i i 1 i i 1 10Vs Trifunovics n. nm (10)--------------0 1— l/2VsVsVsVsVsi 1 i iVs 8Vs Robatsch n. m. osztrák (4)--------0 0V*— 1 0 1VsVs iVsi i 1 8 Dittmann m. NDK (1)--------------0 01/50 -1 f 1 1Vs1 i i 1 8 Tomovics m. (11)-------------------------1 01-01 0— 1 1V*0 0 i iVs 7Vs Ciociltea m. (8) román--------------1VsVs0 1 0— 0Vs 1Vsi i 0 7 Puc n. m. (3)------------------------------0 0V2Vs0 0 1— 1Vs 1VsVs1 6Vs Radulescu m. (7) román--------0 0Vs1/2 0VsVs0— 1VsVsVs1 5Vs Vukovics mj. (12)------------------------­II0 0 0Vs1 0Vs0— 1VsVs1 5 Djordjevics 1. o. (9) -------------------­Vs0 0V20 1Vs 0Vs( — 0VsVs4 Srbu I. o. (2)-------------------------------0 0 0 0 0 0 0VsVsVs1—VsVs 3Vs Vladis Koljevics 1. o. (13) — —0 0 0 0 0 0 0V»VsVsVsVs1 3Vs Sier m. török (6)-------------------------0 0Va0 0y>1 0 0 0VsVs0— 3 tTlaqycu SffiCKIiLOlJ A lengyel és a magyar Központi Tiszti Ház barátságos sakkversenye Május 10-és 11-én váratlan, rögtön­zött csapatverseny zajlott le a Köz­ponti Tiszti Házban. A klubcsapatok belgrádi versenyéről hazatérőben a lengyel Központi Tiszti Ház sakk­csapata két napot Budapesten töltött és barátságos mérkőzésre vállalko­zott a magyar KTH együttesével. A kedves vendégek nagy feladat elé állították a KTH sakkörét, amely 1953 óta működik ugyan, és ma már 71 tagot számlál, de mesterjelölt-ve­zetőjén kívül mindössze két elsőosz­tályú versenyzővel rendelkezik. A lengyel csapatban viszont — megle­petésre — olyan neveket találtunk, mint Dworzynski, Pytlakowski, Wit­­kowski és Branicki mester, valamint Drozd mesterjelölt. A négy, jól ismert mester tudvalevőleg többszörös len­gyel válogatott versenyző. A rendezőség gyors intézkedéssel gondoskodott némi erősítésről: Soóky dr. mestert Miskolcról, Somogyi hon­védet Solymárról hozatták sebtében a fővárosba, így 10-én délután — ha fáradtan is, de nagy harci kedvvel — az Ozsváth, Soóky, Somogyi, Podho­­la Gönczöl összeállítású csapat ve­hette fel a küzdelmet a fél lengyel válogatottal. A megállapodás kétfordulós mér­kőzésre szólt az ötös csapatok között, a mérkőzést Szokoletzky tiszt vezette a KTH sakkozóinak élénk érdeklő­dése mellett. A nem sok reménnyel induló ma­gyar csapat első meglepetését az új­donsült I. osztályú Gönczöl szolgál­tatta: Drozd hibás lebonyolítása után végjátékban érvényesítette jó futóját és megszerezte a vezetést. A játékidő végén az első táblán egyenlített a lengyel csapat.

Next