Magyar Sakkélet, 1956 (6. évfolyam 1-12. szám)

1956. január / 1. szám

8 ... És itt érkeztünk el ahhoz, hogy választ adjunk a »miért«-re is. MI HÁT A BAJ A FIATALOK­KAL? Miért torpannak meg­ a kez­deti sikerek után? A legfőbb ok: játékfelfogásukban kevés a tudatos elem; önálló elgon­dolásaikat főként ösztönös tevékeny­ség vezeti. S ennek oka: gyors ütemben ki­bontakozott képességeiket nem kí­sérte párhuzamosan a gyakorlati ta­pasztalatoknak és a nagy mennyi­ségben felhalmozott —, de meg nem emésztett — elméleti ismereteknek egységbe kapcsolása és alapos kriti­kai átvizsgálása. Hiba ez, de lehet rajta segíteni. Az átfogó szemlélet kialakítására és a különböző felfogásbeli vagy magatar­tásbeli kinövések lenyesegetésére a rendszeres kollektív munka adhat biztosítékot. Erre mutassanak példát az »öre­gek« , s akkor bizalommal tekint­hetünk az utánpótlás fejlődésének jövője felé.* A BAJNOKSÁG KÜLSŐSÉGEI­RŐL nincs sok mondanivaló. Úgy zajlott le most is az Édosz Gorkij fasori székházának nagytermében, mint az előző években. A rendezés ellen nem merült fel kifogás. Hasznos volt az előzetes szervezés során az az ötlet, hogy sportköröknek, iskoláknak, tömeg­szervezeteknek részletes ismertetőt tartalmazó meghívót küldtek szét. Kár viszont, hogy a meghívóban ígért előadások, szimultánok, játsz­mabemutatók — a »hagyományok­hoz híven« — ezúttal is elmaradtak. A gondosan előkészített feladvány­fejtő versenynek kevés visszhangja volt. Balogh László nemzetközi verseny­bíró, a magyar bajnokságok »örökös tornavezetője« a tőle megszokott ala­possággal, hibátlanul vezette végig a versenyt. Elek Ferenc nemzetközi verseny­bíró ezúttal is készséges segítőtárs­nak bizonyult a versenyvezetésben. Ő a bajnokság főstatisztikusa, min­dent elmond számokban és százalé­­kokban, ami csak a versennyel kap­csolatosan elképzelhető. íme néhány adat a táblázataiból: A verseny húsz résztvevője össze­sen 190 játszmát váltott. Ebből vilá­gos nyert 58-at (30.53%), sötét nyert 43-at (22.63° %), döntetlenül végződött 89 (46.84%). Barcza, Benkő, Flórián, Gereben, Honfi és Pogáts sötéttel több pontot szerzett, mint világossal. A legjobb eredményt sötéttel Barcza érte el (10-ből 8 pont). A bajnokság leghosszabb játszmá­ja Tipary és Földi 91 lépéses döntet­lenje. 10 óra 37 percig tartott, ebből Földi kerek 6 órát gondolkozott el. Legrövidebb játszma: Gereben—Je­­ney 11 lépéses döntetlenje. (Ugyan, mit tudtak ezen másfél órát gondol­kozni? . ..) Az egész bajnokság összesen 55 627 percet, azaz bő 927 »munkaórát« vett igénybe, ezalatt 16 098 lépés volt a »termelés«. A legtöbb gondolkozási időt Tipary használta el: 58 óra 44 percet 1029 lépésre. Leggyorsabban Hajtun végzett: 35 óra 17 perc alatt tett meg 674 lépést. Grácsnak még ennél is rövidebb az átlagos gondol­kodási ideje, mert 915 lépésre hasz­nált el 40 óra 16 percet, ami 2 perc 38 másodperces átlagnak felel meg. (A többieké mind 3 perc fölött van.) A leglassabban Benkő játszott, lépé­senként 3 perc 58 másodperces átlag­idővel. Akit még egyéb is érdekel, for­duljon bizalommal a szerzőhöz . .. már pedig 6 (46 %) pontban állapí­tották meg. A verseny döntőbírósá­gának tagjaiul az OTSB Grob Ge­deont és Nagy Lajost jelölte, a ver­senyzők 3. tagként Lángos Józsát, helyetteseiül Kertész Bélánét és Brádt Borbálát választották meg. A versenyt id. Honfi Károly és Kato­na Lajos országos bírók vezették le. A mezőny átlagos életkora 28 év volt, 17-től 44 évig. Még jobban jel­zi a fiatalok előretörését az első 5 helyezett 23 éves kor átlaga. A fia­talok bátran kezdeményező játék­vezetésükkel fölényben voltak nem­zetközileg is elismert vetélytársaik­­kal szemben. A 19 éves Finta megérdemelten lett első, a »nagyokat« is legyőzte, s csak a mezőny második felében végzett Nagy és Hamvasné ellen vesztett a fölényeskedő játéka mi­att. Az utolsó két fordulóban nem játszott jól. Körtvélyessyné ellen rossz állásba került, s csak lelemé­nyességével menekült meg, Hönsch ellen jobb állásban könnyelműskö­­dött, s kihagyta a fonalas nyerést. A mesteri normát teljesítette. Sinka ezútal is sok idő és energia igénybevételével építette fel állásait, most azonban pontosabban és főleg gazdaságosabban használta ki a szer­zett előnyöket. Szívós és nyugodt játékával a 7. fordulóban zárkózott fel fél ponttal Finta mögé, s végig ott maradt. A mesteri normát telje­sítette. A 17 éves Láng egyenletesen ját­szott, csak egyszer vesztett, de köny­­nyen adta ki a fél pontokat baráti körének. Ez helytelen. A verseny 15 döntetlenjéből 7-et ő szállított. A döntőbe történt meghívásának he­lyességét igazolta, a mesterjelölti normát teljesítette. Honfiné rosszul indult, s csak az utolsó 4 fordulóban tört fel. Belső fe­szültsége szemmel látható, több nyugalommal eredményesebb lehet­ne. A mezőny gyengébb felét leta­rolta, a többiekkel szemben azon­ban csak közepes eredményt ért el. A mesterjelölti normát teljesítette. Kertészné, a bajnokság védője, viszonylag gyengébb eredményét is csak az utolsó négy fordulóban, nagy akaraterővel kiharcolt előretö­résével tudta elérni. Lángosnak — zágrábi sikere után — erre a ver­senyre nem maradt sok mondani­valója, szinte az volt a látszat, mint­ha kiégett volna, s ezúttal csak ru­tinjából él. Ez a verseny figyelmez­tetés mindkettőjük számára, hogy a bérelt hely már megszűnt, s új is­meretek szerzése nélkül a fiatalok­kal mind nehezebben birkózhatnak meg. Körtvélyessyné sokat fejlődött a múlt év óta, már konkrét elméleti tudással is rendelkezik. Eredményé­hez több szerencsés pont segítette, de fejlődését tekintve így is további előretörése várható. Elsőosztályú minősítését megerősítette. Hönsch és Hegyháti csalódást oko­zott. Nagy a verseny első felében a Az 1955. évi női sakkbajnokság döntője Az 1955. évi országos női egyéni sak­kbajnok­ság i döntőjét 1955. de­cember 4—22. között bonyolították le az élsakkozók tanulmányi köré­ben. Az ünnepélyes megnyitón Fü­­löp Sándor sakkfőelőadó üdvözölte a versenyzőket és méltatta a döntő jelentőségét. A sportszerűségi foga­dalmat a versenyzők nevében ifj. Honfi Károlyné mondta el, majd megkezdődött a küzdelem. V­ir­á­g 6 Nyert i s a 1 Vesz­tett 1. Finta3 2 2. Sinka5 2 3. Láng2 4. Honfiné5 1 5. Kertészné4 1 6. Lángos4 2 7. Körtvélyessyné2 3 8. Hönsch3 2 9. Hegyháti3 3 10. Nagy2 2 11. Brádt3 3 12. Kovács1 5 13. Liskáné1 5 14. Hamvasné1 6 A verseny minősítési értéke 0.785 vo­lt, ennek megfelelően a mesteri A résztvevők közül Brádt, Honfi­­né (Gurszky), Hönsch, Kertészné, Lángos és Sinka már az előző két bajnoki döntőben is szerepelt, Finta, Kovács, Láng és Lisikáné 1954-ben, Hegyháti pedig 1953-ban volt a döntő résztvevője. A részletes eredményt a túloldali táblázat mutatja, ennek kiegészíté­séül közöljük az alábbi kimutatást: Sötéttel Nyert Vesz- Döntet­­tett­­en 5 —2 3 12 3 1 2 3 3 — 3 2 2 3 3 1 5 2 — 2 3 2 3 3 1 1 4 1 1 4 1 2 4 — 2 5 — 1 4 1 normát 9 (70 %), a mesterjelölti normát 8 (61 %), az I. osztályú nor­ Döntet­len 1 511 11 311 tftagíjcuf mtum

Next