Magyar Sakkélet, 1959 (9. évfolyam 1-12. szám)

1959. december / 12. szám

178 Mintegy válaszként P­ Romanovsz­­kij, a szovjet mesterek kiváló taní­tója, emlékeztet azokra a hangokra, amelyek annak idején Aljechin játé­kát Bogoljubov ellen „kalandor­játéknak” nevezték. „Tulajdonkép­pen ezek — írja —, egyszerűen nem értették meg Aljechint, s összeke­verték a kalandot a kísérletezéssel, még­hozzá olyan kísérletezéssel, amely sikeres volt, s amely valami új, haladó utat nyitott meg a sak­kozásban. Tálról, mint kísérletező­ről még korai volna ugyan beszélni, de helytelen volna az ő bátor, őszinte alkotó kitöréseit összecse­rélni a kalandra való tendenciával.” Averbach nagymester, Tál szekun­­dánsa a jugoszláviai versenyen, már inkább mer állást foglalni a stílus kérdésében: „Tál győzelme — új stílus diadala. Új sakkozó generáció érik be, s velük együtt a sakk-harc­hoz való új hozzáállás. Én — írja a továbbiakban Averbah — Tál stí­lusát pszichológiainak nevezném, megkülönböztetésül a klasszikus is­kolától, amelyhez lehet számítani Szmiszlovot, Kereszt, Gligoricsot, Petroszjant. Ez utóbbiak arra törek­szenek a játék folyamán, hogy le­szűkítsék az ellenfél lehetőségeit, majd kihasználják azokat az apróbb előnyöket, amelyeket a pozíciós harc folyamán szereztek. A pszichológiai stílusú sakkozó kölcsönös esélyek­­kel teli állásokat szeret játszani. A klasszikus iskola szempontjából az új stílus nem logikus. A pszicholó­giai stílus azonban a játszma köz­ben rendkívül veszélyes. Olyan nyugtalan állapot keletkezik, olyan különleges helyzetek adódnak, ame­lyekben az azonnali (tehát kötött idő melletti) kiigazodás nem köny­­nyű­” Így tehát különböző véleménye­ket láthatunk, de ezek mindegyiké­nek fő vonása, hogy tulajonképp mind Tál játékának hatása alatt született. Pedig a világbajnokjelöl­tek versenyén még hét nagymester vett részt, s a verseny vegyes ösz­­szetétele (mert nagymester és nagy­mester, mester és mester között azért különbség lehetséges!) nagy­ban hozzájárult Tál sikeréhez, a végeredmény ilyen alakulásához. Ebből a szempontból érdekes fel­eleveníteni néhány adatot. Említet­tük már Tál eredményét a nem szovjet részvevők ellen. A négy „külföldi” (Gligorics, Fischer, Olaf­­sson, Benkő) ellen Kérész 2,5, Pet­­roszjan 4, Szmiszlov pedig 4,5 pont­tal kevesebbet szerzett, mint a fiatal nagymester. A mezőny azonban kiegyensúlyo­zatlan volt. Ilyen magas százalékkal (71,4%) még sohasem nyertek kandi­dátus versenyt. Sőt! A második he­lyezett Kérész mostani eredményé­vel (66,1%) az előző két világbajnok­jelöltek versenyén első lett volna. 1950-ben Budapesten a győztes Bronstein és Boleszlavszkij 66,7%-ot ért el. Zürichben 1953-ban 64,3%, 1956-ban Amszterdamban pedig XV. forduló. Zágráb, 1959. X. 3. 57. Szmiszlov—Tál 12:12 58. Kérész—­Fischer 0:1 59. Petroszjan—Olafsson 0:1 60. Benkő—Grigorics Vi­sz 282. (57) SZICÍLIAI VÉDELEM Szmiszlov Tál 1. e4, c5 2. Hf3, e6 3. d4, cd: 4. Hd4:, a6 5. Fd3, Hc6 6. Hc6:, fee: 7. 0-0- d5 8. Hd2, Hf6 9. Ve2, Fe7 10. Bel, 0—0 11. b3, a5 12. Fb2, a4 13. a3!, ab: (Vb6-ra 14. ed:, cd: 15. b4, majd c4!) 14. ed:, Vb6 15. ed:, cd: 16. b4, Hd7 17. Hb3­ (A látszólag jó 17. Fh7:1, Kh7: 18. Vh5t, Kg8 19. Fg7:, Kg7: 20. Vg4f, Kh6 21. Be3 megdől 21. Ve3:!-on.) 17. F, e5 18. Ff5!, e4 (f6-ra Vh5) 19. Bed, Vd6 (Védeni kellett a Bc8:, majd Fd7: fenyegetést) 20. Hd4, Ff6 (He5-re 21. Hb5, Vf6 22. Fh7:+!, Kh7: 23. Vh5f, majd Fe5:, gyalognyeréssel.) 21. Bc6, Ve7 22. Bad, h6 (Fe5-re 23. Fh7,fü, Kh7, 24. Vh5f- Kg8 25. Hf5, Ve8 26. Bh6a, gh. — g6-ra Bh8f — 27. Hh6­t, Kg7 28. Hf5f, Kg8 — Kf6-ra g4! után Fb2­-re Vh6t, majd f4f mattig visz, Bh8-ra pedig Bc6f nyer — 29. Vg5f, Kh7 30. Bc3, és nyer.) 23. Bc7, Fe5 24. Hc6, Vg5 25- h4!, Vh4: (Vf5: persze nem ment He7f miatt, de 25.­­, Vdl:­ 26. Fe1:, Fc7: 27. He7f, majd Hc8: és Fd7: után is kilátástalan sötét helyzete.) 26. He5:, He5: 27. Bc8:, Hf3: (Ha sötét nem akarja feladni, csak el­is, s az idegek játéka nagyban be­folyásolta a végeredmény kialakulá­sát, Ki tudja, mi történt volna, ha a negyedik turnus első játszmájá­ban Szmiszlov nem veszti el a fe­jét, s megnyeri tisztelőnyös állását Tál ellen? S talán e játszma kime­netele befolyásolta Kérész másnapi gyenge játékát éppen Szmiszlov el­len. Ha e két játszma a „klasszikus iskola” tanai szerint logikus befeje­zést nyert volna, talán ma Kereszt ünnepelné győztesként a sakkvilág. Caissának azonban mindig van­nak kiválasztottjai. Mint ahogy az elmúlt tíz év folyamán szinte tör­vényszerűen előbb Bronsteint, majd Kereszt, Gellert és Szmiszlovot emelte a nagy versenyek élére, úgy került most az elsők között a leg­első helyre Mihail Tal, a 23 éves rigai nagymester-De a trónon ma még Botvinnik ül, s csak a jövő év fogja megmu­tatni, sikerült-e Talnak Caissa ke­gyeit annyira megnyerni a maga számára, hogy őt a világbajnoki trónra emelte­­ben van taktikai esély. S ki hinné, hogy ennek egy Szmiszlov áldozatul esik?!) 28. gf:, Vg5f 29- Kf1, Vf5: 30. Bf8­ f, Bf8: 31. fe:, de: 32. Ve3, Bd8 33. Vg3, g5 34. Bc5, Bd1f 35. Kg2, Ve6 36. b5, (36. Be5, Vc4 — Vd7-re Be4. — 37. Be8f, Kh7 38. Bh8f, Kg6 39- Bg8f simán nyert volna. De nem rossz a játszmalépés sem.) 36.­­, Kh7 37. Bc6, Vd5 38. Ve5??. (Hatvanhatezer dináros elnézés, mert ennyit ért az arany­óra, amit a legjobb zágrábi rész­­eredményért Tál kapott. E játszma megnyerése esetén ugyanis Szmisz­lov szerzett volna 6 pontot Zágráb­ban, Tál pedig csak 5V2-et. A kiha­gyás kölcsönös időzavarban történt- Világos kétféleképp i­s nyerhetett volna, az egyszerű 38. Ve3, Bd3 39. Vb6, e3f 40. Kh2-vel, vagy a kissé komplikáltabb 38. Vh2, e3f 39. Kg3, Vc6, 40. be­, e2 41. Vh5!, Bglf 42. Kf3-mal.) 38.­­ Bglf! 39. Kh2- Bh1+ 40. Kg2, Bglf —­remis. 63,9% volt a győztes Szmiszlov ered­ménye­ De még ezeknél is alacso­nyabb volt az elsők százaléka az 1938. évi híres AVRO-versenyen. Ebben az igazán nagymesteri me­zőnyben Fine és Kérész győzelméhez 60,9% is elégséges volt. Még sokkal jobban elüt a mostani verseny az előzőktől, ha a „vert mezőny” százalékának tükrében vizsgáljuk. Ezúttal az utolsó helye­zett Benkő csak 28,5%-ot ért el. Igaz, Stahlbergnek is pontosan eny­­nyi pontja volt Zürichben, de ez­zel ő csak tizenötödik tudott lenni, nem nyolcadik! Az amszterdami ver­senyen is igen kevés pontot ért el az utolsó helyezett Pilnik, de az őt megelőző Panno és Filip már 44,4 %-ot tudott felmutatni. Ezek után jogosnak látszik Piro nagymester azon megállapítása, hogy Portorozs­­ból egyesek szerencsés pontokkal kerültek be a világbajnokjelöltek versenyébe. Hosszú, fárasztó torna volt! A tu­dás, a felkészültség mellett nagy szerep jutott a fizikai kondíciónak 000000~·CK·~KK)~H·0·KK)0~­›H›·KK·‚‚(·0”KXK·CKK)~›OOCWK·0~·~X·0~XKK~0~‚(H Szabó László ERSE A zágrábi hét forduló játszmái Barcza Gedeon jegyzeteivel magyaruzna

Next