Magyar Sakkélet, 1959 (9. évfolyam 1-12. szám)

1959. február / 2. szám

Magyar A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG FOLYÓIRATA IX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1959. FEBRUÁR A Budapesti Sakkszövetség munkájáról Január 23-án a Budapesti Sakk­­szövetség vezetősége és tanácsa együttes ülést tartott. A főváros sakkéletének irányítói meghallgatták Mohácsi László elnök beszámolóját a szövetség 1958-ban végzett munká­járól és határozatokat hoztak a soron lévő feladatok megoldására. Mohácsi László tartalmas jelenté­séből sokirányú, hasznosan és jól végzett munka képe bontakozott ki. A kerületi szövetségek vezetőségei­vel együtt közel 60 társadalmi aktíva lelkes részvétele és példás fegyel­mezettsége biztosította a tervek ha­táridős megvalósítását, a verseny­program zavartalan lebonyolítását, a bizottságok rendszeres működését. Az adminisztrációs tennivalókat dr. Victor János irodavezető pontosan és gondosan látta el: az ügyvitelt a gazdasági bizottság —­ Ivanits Fe­renccel az élén — lelkiismertesen el­lenőrizte és a pénzügyi kereteken belüli gazdálkodást olyan rendben biztosította, hogy ezért a BTST ve­zetősége írásbeli dicséretben részesí­tette a szövetséget. Az egyes bizottságok munkájának értékelése során a jelentés kiemelte a versenybíróság tevékenységét. A vasárnaponként mintegy 3000 ver­senyzőt foglalkoztató csapatbajnok­ságok (85 minőségi és 164 kerületi csapat), a III. osztálytól I. osztályig lépcsőzetesen egymásra épülő egyéni versenyek sorozata (540, 390, ill­etőleg 96 indulóval), továbbá a hagyomá­nyos villámbajnokságok mellett az év végén még két mester­jelölt-ver­senyt is műsorába iktatott a szövet­ség. Mindehhez szükség volt a tech­nikai előfeltételek megteremtésére, a kiírások időbeni elkészítésére, az eredmények folyamatos nyilvántar­tására és értékelésére. Ezeket a fel­adatokat a versenybíróság — Gáspár János kiváló irányításával és számos egyesbíró dicséretes közreműködésé­vel — zökkenő nélkül megoldotta. A versenyek sikeres és sportszerű lebonyolításához a versenybíró testü­let is hozzájárult, megfelelően kép­zett bíró kiküldésével. Szakszerű munkájáért első helyen Szécskay Győzőt illeti elismerés. A testület közel száz versenybírót tart nyilván, közülük nyolcvanan vettek részt az oktatási bizottság által szervezett to­vábbképző tanfolyamon. A szövetség legtöbb adminisztrá­cióval járó, nehéz munkáját a minő­sítő bizottság végezte. A bizottság a múlt év folyamán felülvizsgálta a minősített versenyzők mintegy 90 százalékának igazolványát s az ada­tokat egyeztette a szövetségi nyilván­tartással, amelyben most a mesterek, mesterjelöltek és I. osztályú verseny­zők regisztrálása mellett (Ezek teljes névsorát lapunk más helyén közöl­jük. A szerk.) kerek számban 750 II. osztályú, 1500 III. osztályú, 2000 IV. osztályú és kb. 900 rajtengedélyes versenyző törzslapja szerepel. A bi­zottság munkájának oroszlánrészét Schréder István és Szalla Márton látta el dicséretes módon. A fegyelmi bizottság 56 fegyelmi ügyet tárgyalt; ítéleteiben a nevelő célzatot tartotta szem előtt s ezzel előmozdította a versenyfegyelem megszilárdulását. A sajtó- és propaganda bizottság csak az év végén alakult meg, de a szövetségi versenyek és közlemények gyors nyilvánosságra hozását, vala­mint a szakosztályokkal való össze­köttetés biztosítását az egész év fo­lyamán sikerült megoldani a Buda­pesti Sakkhíradó útján. E hivatalos lap összeállításában Ejury Jenő vég­zett jó munkát. A BLSZ irányítása mellett a fővá­ros kilenc kerületében működött ke­rületi szövetség. Ezek között az V. és a VIII. kerület aktívái dolgoztak elismerést érdemlően. Az alacso­nyabb minősítésű versenyzők foglal­koztatása a többi kerületben is kielé­gítő, de szervezési és tömegesítési vo­nalon hiányosságok tapasztalhatók. Beszámolója végén­ Mohácsi László utalt még a BSSZ vezetősége és a fe­lettes sportszervek között kialakult igen jó kapcsolatra, a BTST messze­menő erkölcsi és anyagi támogatásá­ra, amely kedvező feltételeket bizto­sít Budapest sakksportjának tovább­fejlesztésére. Egyedül azt­ nehezmé­nyezte, hogy az országos szövetség vezetői részéről csak igen csekély érdeklődés mutatkozott a BSSZ-ben folyó tevékenység iránt. Az elnöki jelentést a tanács jóvá­hagyólag tudomásul vette és köszö­netet mondott a vezetőségnek a múlt év során végzett jó társadalmi mun­kájáért. A megoldásra váró feladatok ala­pos megvitatása után a tanács meg­bízta a vezetőség egyes tagjait, hogy dolgozzanak ki javaslatokat és tegye­nek kezdeményező lépéseket a női sakkozás tömegesítési problémái, a kerületi és a szakszervezeti csapat­­bajnokságok észszerűbb összehango­lása, az ifjúsági versenyzők fokozot­tabb bekapcsolása, valamint verseny­bíró-utánpótlás képzése tekintetében. Szükségesnek mondották ki új szabálykönyv mielőbbi közreadását, továbbá a Budapesti Sakkhíradó for­mai és tartalmi színvonalának eme­lését. A hozott határozatok végrehajtása biztosítékot nyújt arra, hogy a Buda­pesti Sakkszövetség idei munkája a múlt évinél még szélesebb területet ölel fel és mind tömegesítési, mind minőségi vonalon hatékonyan szol­gálja sportágunk fejlesztését. A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG ÚJ VEZETŐSÉGE A Magyar Sakkszövetség ve­zetősége január 10-én tartotta ez évi első ülését, dr. Bojta Béla elnökletével. Jelen voltak: Brádt János, Dam­mdi Jenő, Ba­logh László, Cigor Gyula, Fló­rián Tibor, Gáspár János, Haj­­tun József, dr. Szily József, Varga József, valamint Kjury Jenő titkár, irodavezető. Az MTSH részéről megjelent Bonn Ottó főelőadó. Az ülés résztvevői az alábbi javaslatot dolgozták ki a veze­tőség jövőbeni személyi össze­tételére: Elnök: dr. Bojta Béla. Elnök­­helyettesek: Brádt János és Dalmadi Jenő. Főtitkár: Hajtun József. Az elnökség tagjai: Ba­logh László, Cigor Gyula, Mo­hácsi László, dr. Szily József, Varga József. Szaktanácsadó és­­ szövetségi kapitány: Flórián Tibor. A felterjesztett javaslatot a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnöksége január 22-i ülésén jóváhagyta. Az új főtitkárnak és a régi szakemberekből álló vezetőség­nek eredményes, jó munkát kí­­vánunk!

Next