Magyar Sakkélet, 1960 (10. évfolyam 1-12. szám)

1960. június / 6. szám

92 szerítő erejű döntés áll a rendelkezésére 21. Bd6:!, Vd6: 22. Va7:!!-tel. (V. ö. a 20. lépéshez fűzött jegyzettel.) 18. —, Kg8 Nincs jobb,­ mert 18.—, Fa6 19. Hd6: után Vf8:+ és Hf7f is fenyeget, 19. —, Kg­8 pedig már késő 20. Hf5 miatt. 19. Hd6:, Fd6: 20. c5, Fa6 A két jegyzettel előbb megadott válto­zathoz hasonló 21. Bd6:?, Vd6: 22. Va7:?? most má­r súlyos hiba lenne, mert a ki­rályi bástya fl-en maradása folytán 22. —, Vd3!-mal még nyerne is sötét. 21. Vf8:!, Kf8: 22. Bdfl:, Ve8 23 Be1!, (Btfdll?, Fe2) 23.—, b5 24. Bcdl!, Fc8 25. b3, Fe6 28. Hd2, Vc8 27. He4, b4 (Hc3 élvén) 28. KL2­, A két bástya ak­kor erősebb a vezér­nél, ha a bástyák számára működési te­rület nyílik. Ezért a gyalogállást lazítani kell, előbb azonban biztonságosabb­­helyre kell­­irányítani a királyt. 28.—, h6 29. 14, f5 30. Hd2, ef: e4-re g4-gyel valósíthatja meg világos az előző jegyzetben megadott stratégiai célt. . . . 31. Ff4:, ig5 32. Fg3, f4 33. Ff2, g4 33. —, h5-tel való előkészítésre nincs idő 34. He4, g4 35. hg:, hg: 36. Fh4 miatt.­­ ;. 34. hg:, He5 35. Hf­3, Hg4,­ 36. Kgl, Kf7 37. cS!, Hf2: 38. Kf2:, Vg8 39. c7!, VcS 40. Bel, Ke7 41. Be6:!!, Elegáns lebonyolítás! 41.— Ke6: 42. Hd4f, Kf6 (Ke5-re Hc6f, majd Ha7:) 43. Hb5, f3 44. gf., Vd7 45. c8., Vd2f 46. Kg3, Vg5f 47. Kh3, — és sötét feladta, mert 47. —, Vh5+ 48. Kg­2 után 48.—, Vg5+-ra 49. Kf1, 48. — Vg6+-ra pedig 49. Kf2 biztonságiba helyezi a világos királyt. (1:0). Elemezte: Barcza G. 148. FRANCIA VÉDELEM Budapest, 1960. V. A. Matanovics G. Mititelu 1. e4, e6 2. d4, d5 3. Hc3, Fb4 4. e5, c5 5. a3, Fa5 6. Vg4, He7!? 7. b4, cd: 8. ba­, de: 9. Vg7­, Bg8 10. Vb­7­, Hbc6 11. f4, Va5: 12. Hf3, Fd7 13. Hg5, Bf8 Eddig és még jó darabon át minden a Sahmati Bulleten idei januári számában található Konsztantyinopolsz­kij elemzés nyomdokain, csak éppen annyi különb­séggel, hogy Mititelu ismerte, Matano­vics viszont nem. 14. Bibi?, A Kérész tankönyvében ajánlott Fe2-re két, sötétre előnyös példát is találhatunk a jelzett helyen: I. 14. Fe2, Hd4 15. g4?, Fa4 16. Fd3, Kd7 17. Hf7:, Bf7: 18. Vf7:, Fc2: 19. Vh7, Bh8! — és sötét nyert. Zauszajev—Pere­­pelkin, 1956. II. 14. Fe2, Hd4 15. Hf7:, Hef5! 16. Hd6+, Bd6: 17, 0—0-0 18. ?d3, (Ve33-ra He?:, majd Ve2:­^re e5!) 18.—, Vc5 19. Vh4, e5! 20. fe:, Bde8 2­ 1. Ff­4, Be5:!! 22. Fe5:, Hc2:!! ugyancsak sötét nyerésével. Rot­­stein—­Golfens­tein, 1958. De azért arra, hogy a 14. Fe2 lépés mégsem vethető e­l szőröstül-bőröstül, annyi utalás mégis van az utóbbi játsz­ma 15. lépésénél, rövid zárójeles megál­lapításként, hogy »■érdekes lépés 15. Fh5.« A további kutatásnak tehát ezt a nyo­mot még fel kell derítenie. 14.—, 0—0-4) 15. Hf7:, Bf7:! 16. Vf­7:, Fe8!! 17. Vf6, 17. Ve6:!-ra az említett tanulmány Go­­renstein elemzését idézi. 17. —, Fd7 18. Vf6, Ff5 19. Fe2, Va4! 20. Bb3, Vd4 21. Fd1. Bg8 után sötét fölényeinek megálla­pításával. 17.—, Fg­ 6 18. Fe2, Fc2:(?) A játszma után Mititelu úgy nyilatko­zott, hogy erősebb lett volna 18. —, Va4. Ebben az esetben ugyan 19. Bb3, Vd4 20. Fd1 után a helyzet nem azonos, csupán hasonló­­ az előbbi jegyzetváltozathoz, de azért így is kedvezőbbnek látszik sötét pozíciója 20. —, Fe4 után. 19. Bfb5, Va4 20. Bc5, Kb8 21. Bc3., Bármennyiire is hihetetlen, egészen ed­dig úgyszólván a­ terepó húzogatott a román mester (mindössze 5 percet hasz­nált el a 20 lépésre, ugyanakkor ellen­fele több mint 2 órát!), hiszen eddig haladhatott Konsztantyinoipolszkij nyo­mán. Minthogy azonban a szovjet mes­ter által közreadott, 1957. évi Rotstein— Gorenstein játszimában 21. —, d4 22. Bc6­. Hc6­ 23. Ff3, d3 24. Fd2, Vd4 25. g4, Fb3 28. Bf1 után nem egész meggyőző módon nyert sötét, most már Mititelu letér a megadott útról. Kísérletét teljes gyakor­lati siker jutalmazza, viszont az, hogy világos legjobb ellen­játéka esetén is be­következett volna-e a siker, már más kérdés. 21.—, Ve4!? 22. Be3, Vg2: 23. Ff3, Vg8 24. B©2(?): Nagyon megfontolandó volt Kf2 is. 24.—, Hd4 25. Ve7­, Hf3:! 26. Kf2, Fe4 27. Bd1?, 27. Be3!. He5: 28. Bg1 után ,még mindig nincs elintézve a dolog, mert 28. —, Vh8?­­ra 29. B­h3!!-mal riposztozhat világos. A játszmalépésre viszont végleg tanyát ver a baj. 27.—, Bc8 28. Fb2, Vg4 29. Vd6f, Ka8 30. Be1, Bh8! 31. Vd7, 31. Ke3 is reménytelen 31. —, Hg1 32. Df2, Vh3f miatt. 31.—, Bh2,f 32. Ke3, Be2,f 33. Ke2­, Vg2f és világos feladta (0:1). A szorgalom, vagy a vakmerőség jutalma? Mindkettőé! Elemezte: Barcza G. 149. SPANYOL MEGNYITÁS Budapest, 1960. IV. Djurasevics Honfi K. (Jugoszlávia) (Magyarország) 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4, Hf6 5. 0—0, He4, 6. d4, b5 7. F­b3, de 8. de­, Fe6 9. c3, (Modernebb 9. Ve2, 10. Bdl, majd c2—c4-gyel kapcsolatban.) 9.—, Fc5 10. Ve2, (A spanyol meg­nyitás nyílt változata jött létre. A centrumban kiegyenlítődtek az esé­lyek. A világos e5 előőrs nyomja a sötét állást, míg sötét ellenértéke az e4-re beágyazott huszár. Az állás na­gyon rugalmas, mindkét részről több stratégiai terv lehetséges. Világos megkísérelheti az e4 huszárt kimoz­dítani, mely esetben királyszárnyi esélyei támadnak, vagy játszhat a4- gyel a vezérszármnyi gyalogok gyen­gítésére, vagy egyes esetekben a d4 és c5 mezőkön az egész sötét vezér­szárny blokálására. Sötét pedig vá­laszthat, hogy ellenfele előőrsét tö­rekszik-e felszámolni, amivel nyitt e- és f-vonalhoz jut, vagy saját huszár­ját igyekszik c4-en megerősíteni, ve­­zérszárnyi, vagy centrumbeli előnyo­mulással kapcsolatban. Világos utolsó lépése kevésbé gyakori, helyette 10. Hbd2 és 10. Vd3 a szokásosabb foly­tatások.) 10. —, 0—0 11. Fe3: (lil. Hbd2 lépés­cserével egy Boleszlavszkij—Botvin­­nik, Moszkva, 1941. játszmához vezet, ahol 11.—, Ff5 12. He4:, de: 13. Hg­ 5!, He5: 14. He4:, Vd3 egyenlő ál­lást adott.) * 11. —, f5 (11. —, Fe3: 12. Ve3:, He7 13. Fc2-vel kitaposott, de nem éppen kívánatos ösvényre­ lehetett volna terelni a játékot.) 12. Fc5:? (Átadja a kezdeménye­zést. Egyéb lehetőségek voltak: 12. ef. e. ip., Vf6: 13. Fc5:, Hc5: 14. Hd4 kölcsönös esélyekkel, vagy 12. Hg5, Hg5:! — 12.—, Ve7? 13. He6:, Ve6: 14. 13. Fe3:f 15. Ve3:, f4 16. Ve4: nyer — 13. Fc5:, Be8! 14. Fd4, Hd4: 15. cd:, c5 16. de:, d4! sötétnek jó já­tékkal.) 12. —, Hc5: 13. H!bd2?: (Sötét cent­rum előnyomulását okvetlenül meg kellett volna akadályozni 13. Bd1!­­gyel. Kevésbé jó ugyanennek a cél­nak érdekében 13. Hd4 a lehetséges 13.—, Hd4: 14. cd:, H­b3: 15. ab:, c5 16. de:, d4 miatt.) ' 13. —, d4! 14. Bfdll, de: 15. He4? (Mindkét fél elérte, amire játszott, csak az állások é­rtékelése volt kü­lönböző. Az Utólagos elemzés isme­retében jobb lett volna 15. bc:-vel a kissé hátrányosabb állást vállalni.) 15.—, Hb3:? (Sötét eltévedt az út­vesztőben. Úgyszólván fonalas nye­résre volt lehetősége 15. —, fe: 16. Bd8:, Bad8: 17. Fef1:+, He6: 18. Ve4:, eb: 19. Bb1, Ha5: 20. Bb2:, Bd1+ 21. He1, Hc4 22. Bb3, Hd4 23. Bc3, c6! 24. g3. — Bf4 ellen. — H(f2 25. Ve3, BpLf útján­) magyar mim

Next