Magyar Sakkélet, 1962 (12. évfolyam 1-12. szám)

1962. január / 1. szám

ti I ff it s a­­ MB sakkélet Egy értékes kezdeményezés Bagaméri sakkiskola Alig 3500 lélekszámú ki község Baga­­mér, Debrecentől 33 kilométerre. Lakói ismeretesek egész Hajdú-Bihar megyé­ben népi mintájú magyaros szőtteseik­ről. Kevesen tudják azonban, hogy e kis termelőszövetkezeti községben, job­ban mondva általános iskolájában egy év óta az egész országban egyedülálló kísérlet folyik. Az iskola igazgatója Mar­­kocsány Vilmos, helyettes igazgatója Fodor László, mindketten lelkes hívei a sakkozásnak, s ifj. Tóth Lajos nevelő­vel együtt elhatározták, hogy az iskolai tanulók között úgy szervezik meg az intézményes sakkoktatást, hogy egyben figyelemmel kísérik, milyen hatással van ez a tanulók iskolai előmenetelére. Az oktatást két csoportban tartották, s de­cember 23-án 40 kezdő és 20 haladó sakkozó vizsgázott a tanult elméleti anyagból. A vizsgára Szabó László nem­zetközi nagymestert is meghívták, aki örömmel hallgatta a fiatalok fesztelen válaszait a sakkelméleti kérdésekre. Egy évi oktatás után az iskola diákjai között már kilenc fiú és három leány negyedik osztályú minősítésű sakkozót találhatunk. Fejlődésüket már kézzelfog­ható eredménnyel is bizonyították: nem­rég mind a lányok, mind a fiúk le­győzték a Debreceni Vörös Meteor sakk­csapatának úttörőit, akiknek pedig két­ségtelenül sokkal nagyobb lehetőségük volna a fejlődésre. Fodor László igazgatóhelyettes el­mondta, hogy mindazok a gyerekek, akik a sakkiskola hallgatói, az általános tanulmányi előmenetel tekintetében is az élen járnak, s általános osztályzatuk szinte kivétel nélkül 4,25 és 4,5 között van. A járási sakkszövetség igyekszik az oktatást elősegíteni, de hát egyszerre nem tudnak annyi felszerelést juttatni Bagamérra, amennyi a százfőnyi lelkes fiatalnak szükséges, s ezért a KISZ-től várnak segítséget. A vizsga alkalmával szép számmal je­lentek meg az iskolában a szülők is, akik között nem egy maga is lelkes híve a sakkjátéknak. A vizsga végez­tével Szabó László szimultánt tartott húsz táblán + 19 - 1 eredménnyel, mert 1. —, Bf6-ra 2. Bg5, 1. —, Bg8-ra pedig 2. Bb6 nyer) 2. Bg5, Bf8 és most következett el a kellő pillanat a b-gya­­log feláldozására: 3. Kb5 (Kb4 is jó), Kb7, 4. Kc5, Kc7 5. Kd5, Kd7 6. Ke5, Ke7 7. Bf5­, Bg8 8. Bf7t, Ke8 9. Kf6 és a kirekesztett sötét király ellen most már nem probléma a győzelem elérése. (9. —, Bf8-ra természetesen 10. Kg7!-tel.) A következő példában érdekes tak­tikai megoldás hozza meg világos szá­mára a győzelmet: 1. Bd7f, Ke4 (1. —, Kc4-re következne 2. cT, Bc6 3. Bd2! és világos nyer.) 2. Bd6, Ke5 3. c7, Kd6: 4. c8Ht! Kc7 (4. —, Ke5-re 5. Hb6: jön és a huszár éppen idejében érkezik gyalogja megmenté­sére.) 5. Hb6:, Kb6: 6. h4! és sötét most már joggal szüntetheti be az ellenállást. Ezek után hogyan játszanátok tovább a következő állásból: Ha az eddigiekben látottakat és tanul­takat hasznosítani akarjátok, akkor nyil­ván két lépést kell latolgatnotok: 1. Ba8-at és 1. Ba5f-ot. Nos, mi lesz a játék kimenetele az egyik és mi a másik kezdőhúzás megtétele esetén? A levezetéseket február 15-ig küldjé­tek be. Cím: Magyar Sakkélet, Buda­pest 502 Pf. 52. Pénzintézetek SK vegyes mesterverse­nyén való szereplése indokolja, hogy Vigh Bélával folytassák a sort. Ugyan­csak a Ságvári középiskolás együttes játékosa, csillagos I. osztályú minősí­téssel rendelkezik. 1961-ben megnyerte az országos középiskolás bajnokságot. Ügyesen kombinál és — ami a fiatalok­nál meglehetősen ritka — néhány szép végjátékteljesítménnyel is felhívta már magára a figyelmet. Néha azonban a szépen kivívott előny realizálásánál válik bizonytalanná s ez egyszer felületes ott­honi elemzésre, másszor némi fölényes­­kedésre vezethető vissza. E hibája mu­tatkozott meg a mesterversenyen, de azért sok játszmában komoly küzde­lemre kényszerítette még az élmezőny tagjait is. SKANDINÁV VÉDELEM Vígh Béla Tipary Lajos Pénzintézetek vers., 1961 1. e4, d5 2. ed., Vd5, 3. Hc3, Va5 4. Fc4, Hf6 5. Hf3, c6 6. 0—0, Fg4 7. h3, Ff3, 8. Vf3­, e6 9. Be1, Fe7 10. d4, Hbd7 11. Fd2, Vd8 12. Be2. 0—0 13. Fb3, Hd5 14. Bael, H7f6 15. Hd5:, cd: 16. c3, He4 17. Be4:!, de: 18. Ve4:, Fg5 19. f4, Fh4 20. Be2, b5? 21. g4, Ff6 22. g5, Fe7 23, f5!, Fg5: 24. fe:, fe: 25. Fc2, g6 26. Bg2!, Ff6 27. Fh6, Bf7 28. Ve6:, Fg7 29. Fg7:, Kg7: 30. Fg6:!, Bf6 31. Fe.8f — Sötét fel­adta. Nem is olyan könnyű ! Az Ifjúsági Sakkéletben már láttatok példát arra, hogy néha még két össze­kötött gyalog többlettel sem lehetett a bástya­ bástya elleni végjátékot meg­nyerni. Persze ehhez kivételes állás kellett — a védekező bábok különösen szerencsés elhelyezkedésével — mert az ilyen túlerő áltasoiban felülkerekedik. Nehezebb azonban a győzelemre törő fél helyzete akkor, ha anyagi többlete két egymástól elszakított gyalog képé­ben jelentkezik. Ilyenkor a nyerés leg­biztosabb — és gyakran egyedüli — útja az egyik gyalog feláldozásán ke­resztül vezet. Rövid szemlélődés után meggyőződhe­tünk arról, hogy a nyerés kulcsát a g­­­yalogban kell keresnünk, mert ennek elvesztése esetén sötét jó királyállása biztosítaná a döntetlent. A helyes terv tehát: kellő pillanatban áldozni kell a b-gyalogot! 1. Bb5! (Fenyeget a király beavatko­zása b4-en keresztül) 1. Bf1 (Nincs jobb, OROSZLÁN KÖRM­ÖK Az ifjúsági válogatott keret jelenleg legfiatalabb — 15 éves — tagja Rajna György, a Ságvári középiskolás együttes I. osztályú játékosa. Kiemelkedő egyéni versenyeredménye még nem volt, de a csapatbajnokságokon évek óta a leg­jobb pontszerzőnek bizonyult. I. osz­tályú minősítését még általános iskolás korában szerezte. A múltban kivételes szorgalmával is kitűnt, kár, hogy az utóbbi időben nem tud tanulmányai mellett kellő időt for­dítani a sakkozásra. PHILIDOR VÉDELEM Rajna György Baráti László Vál.­keret versenye, 1961. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, d6 4. d4, Fg4 5. h3, Ff3, 6. Vf3­, Vf6 7. Vb3, Hd4­ 8. Vb7­, Vd8 9. Vd5­, He6 10. Vc6f, Ke7 II. Hc3, Hf6 12. Fe3, Ve8 13. Hd5f, Hd5­ 14. Fd5:, Vc6: 15. Fc6:, Bb8 16. Fa7:, Bb2: 17. Kd2, Hd4 18. Fd4:, ed: 19. Bbb1, Bb6 20. Bb6:, eb: 21. Bb1, Kd8 22. Bb6:, Kc7 23. Ba6, g6 24. Fd5, Fh6f 25. Kd3, Bf8 26. Ba7f, Kb6 27. Bb7f, Ka5 28. Bd7, Bc8 29. Fb3, Bc3f 30. Ke2, Kb6 31. Bd6:f, Kc7 32. Bf6 sötét feladta. Az ábécé szerint ugyan más követ­kezne, de a közelmúltban befejeződött Sakkozás a Kilián Testnevelés Mozgalomban Immár fél éve folynak a Kilián Test­­nevelési Mozgalom versenyei s meg­állapítható, hogy e kereten belül a sakkozás is méltóképp kiveszi részét. A sakkozás több tízezres tömegei a téli időszakkal újabb versenylehetősé­gekhez juthatnak. Nem lehet közömbös sem a sportvezetőknek, sem a sport­­szervezeteknek, hogy biztosítani tudják-e a résztvevők sportolási lehetőségeinek feltételeit, a mozgalom folyamatosságá­nak megteremtését télen is. A helyi lehetőségek figyelembevételével megren­dezhetjük a sportegyesület, község, is­kola vagy üzem házi sakkbajnokságát. A verseny rendezésének módja egyéni- és csapatbajnokság, hasonlóan az asz­tali­teniszhez. A nevezők létszámától függően kiesés, illetve körmérkőzéses rendszerben bonyolítható le. A legjobban bevált módszer a 4 főből álló csapatok körmérkőzéses bajnoksága. Ennek során erősorrend szerint a két csapat azonos sorszámú versenyzői játszanak egymás ellen és a 4 egyéni találkozó összesített eredménye dönti el a csapatmérkőzést. Az egyéni sakkbajnokságon résztvevők befejezéskor 2 alappontot, továbbá he­lyezésüktől függően 6—1 helyezési pon­tot kapnak. Tehát a nyertes 8 pontot kap. Csapat­bajnokságban minden lejátszott csapat-találkozó után 4 alappont jár és a bajnokság végeredményétől függően az I—VI. helyezett csapatok tagjai to­vábbi 6—1 helyezési pontban részesülnek. A Kilián Testnevelési Mozgalom téli feladatainak megvalósítása a sakk-sport terén fejlődést és előrelépést hozhat a testnevelés és sportmozgalom egészében. Ez a fejlődés a sportvezetők és sportszer­vezetek jó munkájától függ. DR. NAGY ÁRPÁD Ágit. Prop. Biz. vez.

Next