Magyar Sakkélet, 1963 (13. évfolyam 1-12. szám)

1963. április / 4. szám

MAGYAR SAKKÉLET következő lépése azonban távolról sem a legjobb.) 8. —, He8? (Miért tartjuk ezt a lépést gyengébbnek Hh5-nél? Az adott állás­ban a huszár passzív helyzetet foglal el e8-on, pedig ebben a megnyitási vál­tozatban sötétnek aktív ellen­játékra kell törekednie.) 9. Fd3, f5 10. ef., gf: 11. Fg5, Hf6 12. Hge2 (Világos nem siet sáncolni, mert királya helyének korai­­meghatározásá­­val megkönnyítené a további terv ki­választását ellenfele s­zámára.) 12. —, Ha6 (Kínálkozó folytatás. Mégis rugalmasabb volt 12. —, Ve8. Ebben az esetben világos nem tudta volna ki­­ké­­yszeríteni a sötét gyalogállás követ­kező meggyengítését. Világos azonban 12. —0, Ve8 13. 0—0—0 után is jobban állana. Mindez sötét 8. lépésének a kö­vetkezménye.) 13. Hg3­, f4 14. Hge2, Hb4 15. Fe4, Bf7 (A létrejött állást úgy értékelhetjük, hogy az sötét számára rendkívül nehéz. Mi­ben rejlik világos fölénye? Mindenek­előtt bábjai és gyalogjai jobb elhelye­zésében és abban, hogy sötét állásában egész sor gyenge pont van. Világos most a sötét király elleni támadással használ­hatta volna ki álláselőnyét a legcélsze­rűbben: 16. a3, Ha6 — Va5? tisztet veszí­tene Ff6:, majd Ha2 miatt — 17. Fc2, majd 0—0—0 és g3 útján. Ehelyett azon­ban a következő lépésével előnye egy részét kiadta kezéből.) 16. 0—0? (A rövid oldalra sáncolás után ezen a szárnyon jóval nehezebb kinyitni az állást.) 16. —, h6 17. Ff6:, Ff6, 18. Khl, Bg7 19. Bgl, Fh4?­­Világos malmára hajtja a vizet. Helyette 19. —, Fg5!-tel késlel­tetni kellett volna az állás megnyitását. Ha erre megvalósítom tervemet Hadi, Fbl, He4 és g3-mal, ez sok időbe telik, s ez alatt sötét is átcsoportosíthatja erőit a védelemre. Most viszont világos, aki jelentősen erőfölényben van a király­­szárnyon, döntő erővel nyitja meg a g-vonalat. Sötét egyes bábjai, a b4- huszár, az a8-bástya és a c8-futó a játszma végéig tétlenül nézik hadseregük pusztulását, nem tudnak segítségére sietni.) 20. g3!, fg: 21. Vh6­, Fg5 22. Vh5, gh: 23. Bg2! (Egyszerűbb és gyorsabb, mint a minőség áldozat g5-ön.) 23. —, Fd7 24. Fg6, Ff6 25. He4, Ve7 26. Bh2­, Kf8 27. Vh6! (Sötét királya kö­rül egyre szorosabb lesz a hurok. Sö­tétnek lassan kifogynak a lépései.) 27. —, Bc8 28. Bg1, Bc7 29. Fh5! — Sötét feladta (1:0). J. Vaszjukov nemzetközi nagymester Fe5: 14. 0—0, Fd7 15. Fg5, 0—0 és vilá­gos jobban áll. 9. —, 0—0 10. Hb3, e5 11. de:, Hdc5: 12. Fe2 A d5 gyalog ütése a tempóval fejlődő sötét tisztek és a szaporodó királyszár­­nyi fenyegetések miatt hiba volna. 12. Fe2 helyett azonban Canal példájára jobb lett volna 12. He5:, He5: 13. f4, Hf7 nagyjából egyenlő esélyekkel. Sötét most remek támadó álláshoz jut. 12.­­, Fe6 13. Hbd4, Hd4: 14. cd., N­f3:­ 15. Ff3:, Bf7 16. Fe3, Baf8 17. Bel Erre a veszélyeket figyelmen kívül hagyó folytatásra energikus „dirr-durr” következik s a kettős áldozat hamar végét veti a küzdelemnek. Oroszlánkörmök A Tipográfia—Nyugati Vasutas vegyes mester verseny­én az ifjúsági sakkozókat Nagy Ervin és Schrancz István képvi­selte. Különösen az előbbi indult szé­pen a lapzártakor még folyó tornán. Íme egyik, formás játszmája: FRANCIA VÉDELEM Budapest, 1963. Csáky Endre Nagy Ervin 1. e4, e6 2. d4, d5 3. Hd2, Hc6 A huszár c6-ra fejlesztésének Alapin­tól származó ötlete — mint arra első­sorban a szovjet nagymesterek rámu­tattak — egy kissé kétesnek mondható, bár a számos elágazás szövevényében nem könnyű világosnak a helyes utat megtalálnia. 4. Hgf3, Hf6 számításba jöhetne még itt 4. —, Hge7, 4. —, e5 és 4. —, Hh6 is, de közülük az első kifejezetten hátrányos, a második kétes, a harmadik pedig semmivel sem ígér többet sötétnek, mint a szöveglé­pés. 5. e5, Hd7 6. c3 Helyesebb lett volna itt 6. Hb3 vagy 6. Fb5, mindkét esetben világos köny­­nyebb fejlődésével. 6. —, f6 7. ef., VfG: 8. Fb5, Fd6 9. 0—0 Gelenczei ,,A francia védelem” című monográfiájában rámutat arra, hogy vi­lágosnak 9. Hfl adja a legjobb játékot. Az egész fejlődési rendszer­­alapelgon­­dolását jelentő e5 lépés ugyanis most hibásnak bizonyulna: 9. Hf1, e5 10. He3!, e4 11. Hd5:, Ve6 12. He5!, Hde5: 13. de:, 17. —, Fh2:t! 18. Kh2:, Vh4t 19. Kgl, Bf3:! 20. Bc7:, Bh3 21. gh:, Bf6 22. Vc2, Bg6f 23. Vg6:, hg: 24. Kh2, Vh3:f — Vi­lágos feladta. (Schneider Miklós) Ünnepi versenyek Szekszárdtón Március 15—16-án ünnepi csapat- és felad­vány­fej­tő versenyre hívták egybe a közeli és a távolabbi környék ifjú­sági sakkozóit a szekszárdi sakkvezetők. Az újabb ötletes kezdeményezés megér­demelt ,szép sikerrel zárult: 8 fiú és 4 leány csapat színeiben 72 játékos je­lentkezett, a feladvány-gyorsfejtő ver­senynek pedig 46 k­észvevője volt. A fiú csapatversenyt a Dunaújvárosi Gimn. biztosan nyerte 34 ponttal a Szek­szárdi Közg. Techn. (25 pont) és a Szek­szárdi Gimn. (24,5 pont) előtt. Figyelmet érdemel a szekszárdi úttörő-válogatott 23 ponttal elért negyedik helye, a lelkes pajtások megelőzték Szeged, Tamási gim­nazistáit, Palánk mezőgazdász-jelöltjeit és a helyi ipari tanulók csapatát! Le­­posa Dezső (Babits M. ált. isk.) az első táblán veretlenül végzett. A legjobb — egyedüli 100 százalékos — eredményt Sipos Sándor (Dunaújváros) érte el. A leányok versenyében 4 helyi csapat indult. Eredemény: 1. Úttörők 23,5, 2. Gimnázium 14, 3. Közg. Techn. 12, 4. Ipari isk. 8,5 pont. Egyénileg legjobb Bakó Lujza úttörő (Garay ált. isk.) 100 százalékkal. A festőverseny két csoportban zajlott le Fleck Ferenc sakkszerző mester, ille­tőleg Siklósi Pál irányításával. A hala­dók csoportjában Fleck mester 6 eredeti kettesének megoldása volt a feladat 3 órán belül! Első lett Bata Lőrinc (Fo­nyód), második Schinieder Ferenc (Szek­szárdi, harmadik Czakó Imre (Dunaúj­város), negyedik az egész találkozó szer­vezője: dr. Németh József. A kezdők versenyét Leposa Dezső nyerte. Az if­júsági csapatok tagjain kívül bonyhádi, grábóci, miszlai, mucsfai és paksi festők is részt vettek az emlékezetes találko­zón, amely a Garay VT. gimnázium dísz­termében, Horvay Árpád igazgató ven­dégszeretetének jegyében zajlott le. TANULJ SZÁMÍTANI! (Hadállások a XVIII magyar bajnokság döntőjéből) Portisch—Robert Flesch—Kovács I. Sötét utolsó lépése Ke6—d6? volt a helyes He7—c8! helyett. Miért hibás a játszmalépés? II. Hogyan „védje” a gyenge b2 gyalogot világos? III. A világos huszár és bástya összj­átéka elég a c3 gyalog feltartás­áh­o­z ! IV. Az utolsó forduló egyik izgalmas pillanata. Van ment­sége sötétnek a Bb7f fenyegetés ellen? (Megoldások a 63. oldalon.) CR. GO Kluger—Gasztonyi Ilaág—Bárczay I. Világos lép III. Sötét lép IV. Sötét lép Megoldások 1963. január Csapda. A közölt állásiban 1. Fb8-ra kínálkozik 1. —, Kc6, hogy 2. Fa7­? ese­tén Kb7 elfogja a futót. Ez azonban túl­ságosan átlátszó volna, az ilyen csap­dába aligha esik bele az ellenfél. Vilá­gos ugyanezt a kelepcét ravaszabbul állította fel: 1. —, g5!, 2. Fa7. (Lám, így beleesett! . . .) 2. —, Ka6 3. Fb8, Kb7 4. Fe5, f6! — és a futó most veszett el! 1963. március Törd a fejed! Ha jól megnézzük a vi­lágos Kc7, sötét Ka8, gy. az állást, meg­állapíthatjuk, hogy sötét utoljára sem a királlyal, sem a gyaloggal nem léphe­tett. Vagyis az adott állásban csalás sötét következhet lépésre. Tehát 1. Ké8 nem „nyerő”, hanem szabálytalan lépés! * Könyvjutalmat nyertek: Májer Antal (Bp. VIII. Horváth Mihály tér 6.) és Sárvári Zsuzsa (Bp. VII. Hársfa u. 27.). 57

Next