Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)

1964. szeptember / 9. szám

136 MAGYAR SAKK ÉLET önálló otthonokba költöztek. Londonban 1776-ban, Párizsban 1783-ban, Berlinben 1803-ban alakult meg az első sakkegylet. A híres Berliner Schachgesellschaít 1830- ban kezdte működését, hamburgi ugyan­akkor. Londonban a Westminster Chess Club, George Walker sakk-könyvlró köre 1831-ben kezd működni. Bécsben még nincs sakk-kör, de a belvárosi Planken- gasseban levő Ezüst-kávéház gyűjti össze a sakkbarátait (közel a Neuer Markihoz, ahol a kapucinusok temploma van a Habsburgok kriptáival), s azok 1856-ban tömörülnek a Wiener Schachgesellschaft- ba. Szén József, a Pesti Sakk-kör tulajdon­képpeni feje 1806-ban született Pesten, 1857. január 13-án hunyt el ugyanott. Atyja Szén Miklós, Pest város főjegy­zője volt. Ügyvédi diplomája megszerzése után levéltáros vizsgát tett. Minősítési táblázata szerint németül, latinul, fran­ciául, angolul tudott beszélni anyanyel­vén kivül. 1843-ban levéltárossá választot­ták, 1847-ben tanácsosi levéltáros lett, 1839-ben csak irodagyakomok volt még. Fizetése 1847-től évi 700,— Ft volt, ami már magas fizetésnek számított akkor. Nemesi családból származott, felesége, Kun Alojzia, nem volt nemes nő, egy szegény csizmadiamester leánya volt, há­zasságuk gyermektelen maradt. A Bp-i Sakk-körben 1913—1930 közt főhelyen függött a portréja egy ismeretlen festő­től. Altstock bácsi előtte elmenet minden alkalommal megjegyezte: „Nem volt Szén ennyire mégse szomorú!” Ahogy visszaemlékezem, a kép egy erősen 60- as, komoly, barna, Aranyra vagy Ma­dáchit emlékeztető ember arca volt. (E kép 1930 körül hurcolkodásnál elveszett.) Szén a 830-as években már többször járt Bécsben, járt Párizsban, Londonban és Berlinben is, és a tapasztalatok után alapította meg körét. Később részt vett az 1851. évi londoni első igazán nagy nemzetközi versenyen, ahol 5. díjas lett. Részletesen a győri tomakönyv magyar sakktörténeti része szól róla Galgóczy tollából, továbbá Abonyi cikke 1917-ből a M. Sakkvilágból, majd Vécsey Zoltáné és Tóth Lászlóé a M. Sakkéletből (1951. ill. 57.) A híradás szerint a kör elnöke Grimm Vince volt, mint korban legidősebb. 1800 körüli születésű lehetett. A harmincas éveikben került Bécsből Budapestre könyvkereskedő, majd litográfiai-intézet tulajdonos volt. Nagy zenebarát is volt és jómódú ember. Pesten halt meg 1872. január 15-én. Finom modorú, ábrándos, szórakozott ember volt; nőtlen maradt. Több nyelven beszélt folyékonyan. Zene­műveket és képeket is árult boltjában. A 48-as szabadságharc nagy hive volt, ő lett az állami nyomda vezetője, ő nyo­matta a Kossuth-bankókat. Emiatt mene­külnie kellett; a szabadságharc leverése után Kisázsiába menekült, Aleppoba, ahol Murád bej nevet vette fel, áttért a mohamedán hitre. A török térképészeti intézet vezető állású tisztje lett őrnagyi rangban, az aleppoi intézetben. 1868-ban hazatért Pestre, ahol a sakk-kör tisztelet­beli tagjává választották. Részt vett Ko- lisch — a párizsi győző — részére adott közös díszvacsorán is. Nővérénél lakott a Király utcában, aki valamikor hires színésznő volt. öccsük, Gusztáv 1851-ben hunyt el, az is körtag volt. Grimm okosan tette, hogy csak a ki­egyezés (1867) után jött haza; az első években bitófára került volna, és még 1859-ben Solferino után is kaphatott volna pár évi börtönt. A Szent Korona elásásá- nál is ott volt Orsóvá közelében, a bankó- ügy miatt elsőrendű főbűnösnek számí­tott az osztrákok szemében. A nagy alapító triász harmadik tagja Lőwenthal János Jakab. 66 évet élt, Pes­ten született 1810-ben; Hastings mellett St Leonards-ban (Anglia) húnyt el 1876. július 20-án. G Szén tanítványa, egyebek­ben a pesti piaristák gimnáziumában végzett kereskedő volt, erdélyi szárma­zású zsidó családból. Már a 40-es évek végén gyakran járt Bécsbe, ahol az ot­tani matadorokkal összemérte erejét. A szabadságharc híve volt, annak leveretése után menekülnie kellett, de ő nem délre menekült, hanem nyugatra. Át is hajó­zott Amerikába és ott kereskedelmi téren akart érvényesülni. Maga írta meg, hogy nem is gondolt arra, hogy a sakkból pénzt szerezhet. Egy amerikai sakkrovat elolvasása Után azonban elhatározta, hogy a rovatvezetőtől bizonyos tanácsokat kér. A tanácskozás megtörtént és az angol származású amerikai sakkozó tanácsolta neki, hogy menjen vissza Európába és próbáljon szerencsét Angliában, ahol a sakk-köröket szövetségbe tömöríteni Igyekezett, először tartományilag, később az egész királyságra kiterjedően, ö lett az első angol sakkszövetség titkára. Köz­ben versenyzett is, kiváló eredményeket ért el, mérkőzött Morphyval is, aki ellen ő érte el a legjobb eredményt: 3 játsz­mát nyert, 3-at döntetlenné tett Morphy 9 győzelme ellen. Lőwenthal a világ leg­jobbjai közé tartozott a 50-es években, s sakkirodalmi munkája igen jelentős, mint szervező pedig tulajdonképpen elő­futára volt a világsakkszövetségnek. Lord Lyttelton volt az angol sakkszövetség el­nöke, aki támogatta őtszervezési munká­jában és anyagilag is. Winston Churcil apja lord Randolph Churchill is sakktanitvá- nyai közé tartozott. R. Churchill később Szén József egyetlen ránk maradt képe, amelyet vagy eredeti után, vagy valamely előttünk ismeretlen korabeli lap nyomán a Chess Monthly 1896-os évfolyama közölt. (A felvételt Földeák Árpád munka­társunk B. von Dehn kiéli sakk­írótól szerezte be lapunk számára. az angol sakkszövetség elnöke lett (L. halála után), miniszter, képviselőházi el­nök, de mindenesetre olyan szeszélyes kalandokra hajlamos ember, akitől Vic­toria királynő eltiltotta fiát, a későbbi VII. Edwárdot az akkori trónörököst, mert félt tőle, hogy R. Ch. valami bot­rányba viszi, vagy alkalmatlanná teszi magas hivatásában. A kör alapításában részt vett még egy dr. Schenk nevű orvos, továbbá Heinrich Levitschnigg nevű német (osztrák) költő, aki a WurmJházban lakott (L. Berger Jahrbuch, 1899. 140. oldal, Grimm névnél). A Pesti Sakk-kör nagy eredménye volt a párizsi sakk-kör ellen, levelezési játsz­mában, elért 2:0-ás győzelem, amelyben a tét magyar részről 500 Ft., a francia részről 1250 frank volt. Az előbizottság- ban Czéner, Openheim és Pollák nevű jó játékosok elemezték a párizsiak lépé­seit és ők tettek ajánlatot, előterjesztést a főbizottságnak: Szén, Grimm, Lőwen- thalnak. Francia részről Deschapelles volt a vezető játékos, de ő a 2. lépésnél tör­tént vita után visszalépett a játékbizott­ságból, úgy, hogy St. Amant, Calvl, La­roche és Devinck tanácskoztak azután. A fő erő St. Amant volt, földbirtokos és borkereskedő. E győzelem a teljesen ismeretlen ma­gyar sakkozást egyszerre Ismertté és megbecsültté tette az akkori sakkvilág előtt, ami elég nagy publicitást jelentett, mert miár volt sakklap, sakkrovat napi és heti lapokban, így a hír elég hamar elterjedt. A Pesti Sakk-kör 40-es évekbeli élgár­dájához tartozott Erkel Ferenc, a kiváló karnagy és zeneszerző, aki 1850 körül már egyik legerősebb játékosunk volt, valamint Oberbauer Jenő, aki gyakran szerepelt a bécsi sakk-kávéházakban Is, nevét a bécsi és berlini újságok több­ször hozták. (Foglalkozása, kora, adatai nem ismertek.) A párizsi sakk-kör a Cafe de la Régence sakk-lcávéház köre volt, Európa első sakklokáljának csapata. A kávéház most is megvan, de az épület nem azonos az­zal, amelyben a kávóház 1722-ben meg­nyílt, hanem valamivel odébb van. A régi helyén új ház áll. (Az Avenue de l’Opera és a Rue Rohan kereszteződéséhez közel, a Rue St. Honorén van; 161. sz. alatt.) A szabadságharc leverése után, 1849. október 4-től 1860. okt. 20-ig Magyaror­szág 5 tartományra lett osztva, Pest, Sop­ron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad székhe­lyekkel. Osztrák, cseh és lengyel tisztvi­selők jöttek igazgatni az országot, az öt kerületi katonai parancsnoka is idegen volt. i860, okt. 20-án azonban az októberi császári diploma már az enyhülés jele volt, amit az 1861 februári pátens egészí­tett ki. Megbukott Bécsben Bach minisz­ter, akiről ezt a kort az osztrák—magyar birodalomban elnevezték. Ezután jött az úgynevezett provizórium, amely 1861. feb­ruártól 1865. dec. 10-ig tartott, azután be­következett a kiegyezés 1867-ben. A Pesti Sakk-kör tagjai 1859. óta már erősen szorgalmazták az egyesületalakí­tási, illetve újjáalakítás! szándékukat. A Wurm-kávéházban ekkor már új erők is voltak: dr. Récsi Emil egyetemi tanár, Capdebó István, Bécsben Is Ismert sak­kozó, dr. Spitzer Llpót, Welsz János Ar­min, később Vész J. A., a műegyetem későbbi tanára, dr. Vidor (Lustig) Zsig- mond, Zaáry Zsigmond, Demeter N., GInter Károly. Az 50-es évek végén újabb tehetségek jelentkeznek: Papp Dezső, Cseresznyés István, Engel Imre, Mada- rassy, Csizmady, Reiner, Beer H., Hay Orbán és Márki István, a híres sakk-tan­könyv írója, dr. Márki Sándor neves tör­ténelemtudósunk bátyja, — és végül, de nem utolsó sorban, Széchenyi István fia, gr. Széchenyi Ödön, aki a körtagok ké­relmére több éven át ostromolta a ha­tóságokat a kör engedélyezéséért. Végül Pest város főkapitánya 1864. június 23-án megadta az engedélyt. A Nádor és Béla utca sarkán a volt Ve­lence kávéház külön termében alakult meg újra a PSK 1864. október 16-án, te­hát száz esztendeje. Az V. kér. Dorottya u. 6. sz. alatt meg­van még a Wurm-udvarnak nevezett ház, amely 1810 körül épült és ahol a Wurm- kávéház 1824-ben megnyílt. BevHaqua- Borsody Bélát, a kávéházak történetíró­ját többször megkérdeztem, hogy melyik részen lehetett a kávéház, a Dorottya utcai, a Mária Valéria utcai (ma Apácai Csere utca), vagy a Wurm utcai oldalon (mai Szende Pál utca), de nem tudott rá feleletet adni, pedig állítása szerint jegy­zeteiben utána is nézett. Határozottan ál­lította. hogy a főfronton, a földszinten nem lehetett, mert ott a Malvieux és Társa-bankház volt. Lehet, hogy az ud­varon, vagy az első emeleten volt. (Ma az udvlar is be van építve és az akkori egy vagy két emeletes ház a sok átépí­tés után már négy vagy ötemeletes.) Nem érdektelen a Wurm-család törté­netét ismertetni ezzel kapcsolatban. Wurm János szegény német bognársegéd, ván­dorlegényként 1ött Magyarországra 1765 körül, Itt bognár mester lett, megnősült. Fia József 1770-ben született, 1854-ben halt meg. Ez már vaskereskedő lett, a napóleoni háborúk idején hadseíegszál- lító, és hamar meggazdagodott, ö építteti az óriási házat, ő szerez, jogot a kávéház nyitására is. Első neje hamar meghal, második nejétől, Unger Rózától születik három gyermeke. Erzsébetet feleségül veszi dr. Bugát Pál híres orvos és ter­mészetbúvár. a Természettudományi Tár­sulat megalapítója; Klárát Rottenbiller Lipót (Pest polgármestere 1860-tól 70-ig.) Rudolf fiának (1812—1879) pedig egy Fell­ner Adél nevű bárólány lett a felesége. Ennek a lányát, Almay Irmát 1844—1891) pedig feleségül vette Széchenyi Ödön (1839—1922) Széchenyi István kisebbik fia, 1864—65-ben a Pesti Sakk-kör elnöke, később pedig tiszteletbeli tagja, aki 1866- tól kezdve több évtizeden át a konstanti­nápolyi tűzoltóság főparancsnoka volt. ott is halt meg. Nem tért át mohamedán hitre, ennek ellenére tábornoki rangot ért el.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék