Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)

1964. október / 10. szám

MAGYAR SAK.KßLET 151 c^míékaz-xiink A Pesti (Budapesti) Sakk-kör rövid története Erkel Ferenc kora Szén. József korát egy átmeneti rövid korszak követi — 7 éves —, amit Erkel— Récsi kornak nevezhetünk. Ezt követi egy olyan epocha, melynek vezéralakja kétségen kívül Erkel Ferenc volt (1864— 93.) A külpolitikai helyzet 1857-ben, a krími háború után igen zavaros volt, újabb háború fenyegetett, ami 1859-ben ki is tört. Ez indította Ferenc Józsefet arra, hogy á Bach-rendszert enyhítse va­lahogy Magyarországon is. Sokan szaba­dultak ki a börtönökből, sokan jöttek ha­za külföldi száműzetésből. Az itthoni rendőri zaklatások, kém-működések stb. •szintén csökkentek, ami az óvatos sak­kozóinkat arra bátorította., hogy 1859. elején az Európa kávéházban (a Lánc­híd pesti hídfőjénél, a későbbi Gres­ham-palota helyén) összegyűljenek és sakkegylet alapítására kérjenek enge­délyt. Az akkori hatóságok rendelkezései sze­rint az egyesület megkezdhette működé­sét, de azonnal be kellett jelenteni a mű­ködés megkezdését, tagok nevét, címét, főbb adatokat, és működhetettt addig, amíg a hatóság leiratban nem értesítette a döntésről. Ez 1—2 hónap alatt meg­szokott történni. Az érdemleges választ Vész János műegyetemi tanár 1859. július elején megkapta, ö volt a köralapítók megbízottja. A hatósági német nyelvű iratot maga Protmann udvari tanácsos írta alá, a helytartó tanács rendőri osz­tályának vezetője. A kérést elutasította azzal az indoklással, hogy nem látható be, miért kell a sakkozóknak egyletbe tömörülniök, mikor két sakkozó bármi­kor, bárhol sakkozhatik egymással. Emi­att az időlegesen működött egylet azon­nal feloszlott, a befolyt 130 forintból csak 20 forint 40 krajcár maradt felesleg­ként, amit Vész befizetett július 13-án a helytartó tanácsnál, a sebesült és árva­alap javára, amiről ,,Empfangschein”-t (nyugta) kapott, leadta az iratokat, az elszámolást is. A villafrancai békét 2 nappal előbb kötötték meg, a solferinói csata előző hónapban volt. Ausztria el­vesztette Lombardiát, stb. . . A'helyzet továbbra is zavaros maradt. Bachot a császár aug. 21-én menesztet­te. 1860. okt. 20-án megjelent az un. októ­beri diploma, amely törvényes alapnak hazánk számára az 1848. előtti alkot­mányt állítja helyre, de az abszolutiz­mus idején életbeléptetett újítások meg­hagyásával. Ez túl kevés volt, senki se fogadta el, még a Deák-párt sem. Az uralkodó 1861. februárjában új pátenssel újabb engedményt próbált tenni, ami szintén nem volt kielégítő, de annyit elért, hogy az országbírói értekezlet meg­alakult és a pártok elkezdtek egymás­sal tárgyalni. A külpolitika helyzet kezdett ismét sú­lyosodul: a német—dán háború és a len- gvel felkelés stb. aggasztó jövőt ígértek. 1864. őszén a pesti sakkozók mégis újra merészkedtek a hatósághoz fordulni. Ek­kor már magyar királyi helytartótanács a hatóság neve, és az magyar nyelvű írásban válaszol, az aláírók egyike nyil­vánvalóan magyar volt már, Péchy Fe­renc (a másik kettő: Dobrzansky Adolf és Onderko János valószínűleg még „Bach-huszárok” voltak). A helytartóta­nács az engedélyt megadta bizonyos fel­tételekkel, és az alapszabály tervezet mó­dosításával. Az egylet alakításával kap­csolatban nagy érdemeket szerezek Széc­henyi Ödön, a legnagyobb magyar ki­sebbik fia (később tűzoltófőparancsnok Konsantinápolyban), Vész János Ármin és Récsi Emil egyetemi jogtanár. Utóbbi e szép napot már nem érte meg, 1864. jú­nius 1-én elhunyt. A sakk-kör első ideglenes választmánya Erkel Ferenc elnöklete alatt okt. 8-án ült össze az Európa-kávéházban. Jelen voltak Vész János, Cseresnyés István, Vidor Zsigmond, dr. Spitzer Lipót, Zaáry Zsigmond, Capdebó István. Ök tárgyal­ták meg a helytartótanácsi leiratot, javí­tották ki az alapszabálytervezetet és álla­pították meg a kör programját, és a megnyitás helyét, napirendjét. A kör a Nádor utca 11. sz. saroképület­ben (Béla u. sarok) lévő Velence-kávé- házban alakult meg, 1864. okt. 16-án, va­sárnap délután 4 órai kezdettel. Vész üdvözölte a megjelenteket, ismertette a programot, amit elfogadtak azzal hogy majd a közeli közgyűlésen legyen a tisz­tikarválasztás. Azután nagy tanácskozási játszmába kezdtek. A világos tábort Erkel Ferenc vezette, a sötétet Cseresnyés Ist­ván. A két tábor két külön teremben foglalt helyet, a lépéseket hírvivő közöl­te. Erkel táborába tartoztak: dr. Spitzer Lipót, Engel Imre, Erkel Gyula (E. Fe­renc fia), Hoffer Lipót (a későbbi világ­hírű szakíró mester), továbbá Koppély, Lichtersberg. Pollák, Hirschfeld, Salus nevű sakkozók. — Cseresnyés (makói származású kiváló tehetség) társai vol­tak: Vész János, Márki István (a későbbi híres sakk-könyv író, M. Sándor híres történészakadémikusunk bátyja), Skvór, Strausz Henrik, Dózsa, Szomjas, Schön- feldi, Saphir, Beck, Neubauer és Kletzer nevű sakkozók. Este 8 óráig 24 lépés történt; okt. 23-án, vasárnap folytatták a játszmát a 39. lépésig, és csak 30-án fejezték be azt a 48. lépésnél. A sötét tá­bor győzött. A játszmánál nem használ­tak sakkórát, amit 1861-ben Bristolban használtak először sakkversenyen. (A Pesti Sakk-körben csak a 70-es években kezdtek sakkórát használni, kizárólag el­sőrendű játékosok, versenyjátszmához. A tréningpartik mindig időkontroll nélkül folytak. Csak Abonyi idejétől, 1910-től kezdve játszottak villámpartikat idő­kontrollal.) A közgyűlést 1865. január 22-én tartot­ták meg: 32 tag volt jelen. Erkel Ferenc elnökölt. Széchenyi Ödönt nyílt szava­zással egyhangúlag választották élőkké, a többi tisztségre titkos szavazás döntött. Erkel Ferenc 29 szavazattal lett alelnök Cseresnyés 30-cal titkár, pénztárok Gin- tér Károly 21 vokssal. Választmányi ta­gok: Vész János 28, Capdebó 25, dr. Spit­zer 25,Zaáry 23, Vidor Zsigmond 23. Hay Orbán 18 szavazattal. A magyar sakkozás fejlesztése körüli érdemeikért tiszteletbe­li taggá választották Lőventhal János Ja­kab sakkmesterünket. Willmers Rudolf zongaraművész bécsi lakost, híres sakk- feladványszerzőt. A körnek 72 tagja volt ekkor, közte 3 Erkel: Ferenc, valamint két fia: Gyula és Elek. A sakk-kör első versenyén (február— március) I-JH. Cseresnyés, Engel és Zaáry lett, 17 ponttal, TV. Ginter 16 ponttai. Utóbbi az első hármat legyőzte. A sakk­körbe való belépés 4 forint felvételi díj­hoz volt kötve, az évi tagdíj 6 forint volt, amit két részletben előre kellett fi­zetni. Az 1865. nov. 12-i. közgyűlésen azon­ban csak 16 tag jelent meg. Széchenyi levélben mondott le az elnökségről, de laltságát jelölte meg, és azt. hogy nem laltságát. jelölte meg és azt, hogy- nem elég erős sakkozó áhhoz, hogy tekintély lehessen köztük. Erkelt 15 szavazattal választották el­nökké (tehát egyhangúlag), Vész 1.1 sza­vazatot kapott, de nem fogadta el a meg­választást. Helyette d.r. Brode Lipótot juttatták az alelnöki tisztségbe 8 igenlés­sel. Titkár Temyei Ferenc lett 9. pénz­táros Ginter Károly 12 szavazattal. Két­szer kellett választani a választmányi ta­gokat. Ugyanis Cseresnyés, dr. Vidor és dr. Spitzer nem fogadták el megválasz­tásukat, helyettük Bartalus István (ne­ves zenei szakember), Strausz Henrik, Auer Alajos választattak meg. A lemon­dások okát azzal magyarázták később, hogy Erkel a zenevilágbeli ismerőseivel erősítette meg a sahk-köri pozícióját. Pontos és bizonyos adatokat senkitől sem hallottam, mert 1914. körül Altstock Fri­gyesen kívül már senki sem volt olyan körtag. aki 1865-ben is benfentes kör­tag lett volna. Ö pedig feledékeny volt akkor már. . . Arról senki sem tudott, hogy ki, illetve mi volt dr. Brode stb. A „Velence” kávésa, Kletzer József 1866 január 7-én felmondott a sakk-kör­nek. Az ok abban rejlett, hogy a kávés kártyaszalonná akarta átalakítni a sakk­köri helyiség egy részét, amibe a kör ve­zetősége természetesen nem ment bele. A szerződés egyetlen példánya a kávés­nál volt, aki letagadta az okmány létezé­sét, és így perre se ment a panaszos. Megkezdődött a kálvária a helyiségkere- séssel. Ez vörös fonalként vezet a sakk­kör történetén át. Három hét múlva a kör már Kurz Jó­zsef kávéházában, a „Koronában” volt, a Hajó és Sütő utcák sarkán. Évi bér 160 forint volt. fűtéssel, világítással. (Ez különben a pesti szerbek találkozóhelye volt, (1920 körül szűnt meg. A BSK szerb sakkozói 1906—14 közt gyakran jártak oda: Konyovits, Kosztics, Krsztics, Ger- dec, Grencsarszky, Manojlovits, Beschán, Joannovics stb.) Rottenbiller Lipót főpolgármester is meglátogatta itt a sakk-kört, aki Szén Józsefnek barátja, és a pesti piarista gim­náziumban osztálytársa volt. Ebben a Kurz-kávéházban nyerte 100%-kal a kör tavaszi versenyét Cseresnyés István, 16 ellenféllel szemben, azután hazamét Ma­kóra, és ott hamarosan tüdőbajban meg­halt. Csak 29 évet élt. Halála nagy vesz­tesége volt a magyar sakkozásnak. A kör minden átélt évére sajnos nem terjedhetünk ki, az csak egy nagy mo­nográfia feladata lehetne. Igyekezünk azonban sok mindenről beszámolni. Az 1867. évi közgyűlés Szirmay István cs. k. kapitányt, az európai hírű felad­ványszerzőt tiszteletbeli taggá választot­ta. Visszatért a kör ebben az évben a „Velence” kávéházba, ahol az új kávés Rebemik Antal évi 100 Ft-ért adott helyi­séget, fűtéssel, világítással Az 1867. évi párizsi nagy nemzetközi verseny rende­zősége meghívta a versenyre Erkel Fe- recet, mint versenyzőt, de az a megtisz­telő meghívást nem fogadta el. Erkel jó hírnevét Kolischnak, LőwenthalnaK Szénnek köszönhette, talán már Hoffernak is, akik külföldön is merték Erkelt ma­gasztalni. 1866. ősz óta már Pesten él Schwarz Adolf (szül Gálszécs, 1836.), aki Arad első játékosa. Az 1866. évi közgyű­lés tiszteleti tagokká választja Pongrácz Arnoldot (1810—1890), a „nagyszombati re­metét”, a magyar sakkfeladvány-szerzés úttörőjét, a londoni és a bristoli felad­vány-versenyek győztesét és Meszéna Ist­vánt (Nagyvárad) az országos hírű problé­ma-komponistát . 1868. november 29-én az Európa-szálló- ban nagy bankett volt Kolisch Ignác tisz­teletére. aki az 1867. évi párizsi nagy sakktomán első lett. A banketten részt vett Grimm Vince is, aki Aleppoból (Kis- ázsia) száműzetésből ebben az évben tért vissza Pestre. Az 1869. január 24-i köz­gyűlés Grimmet tiszteletbeli elnökké vá­lasztotta, Kolischt pedig tiszteleti tagnak. Ekkor ért véget egy sakkverseny is a körben, amelyben I. Jacobi Samu lett, n. Schwarz Adolf, ül. Engel Imre. Ek­kor már körtag Fähndrich Hugó, a ké­sőbbi mester, titkár: Kubinyi Béla, könyvtáros: Taraba Károly. 1870-ben egy 14 résztvevős versenyen I. Jacobi Samu (később Maróczy Géza tanítómestere lett), n. Fändrich Hugó, III. Ginter, TV. Taraba. A grázi sakk-kör 1870 tavaszán ajánla­tot tesz osztrák—magyar sakkszövetség megalakítására, és egy szept 15-én Graz­ban tartandó kongresszusra és városiközi sakkmérkőzésre, amelyben a prágai, bé­csi. berlini sakkozók is játszhatnak. A

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék