Magyar Sakkélet, 1965 (15. évfolyam 1-12. szám)

1965. április / 4. szám

a Ifjúsági AM sakkélet OROSZLÁNKÖRMÖK Az első játszmát Szlabey Géza, a Ság­­vári ifjúsági együttes fiatal intézője és tehetséges versenyzője játszotta az Elekt­ronikus elleni Maróczy-kupa csapatmér­kőzésen. CAROLRAM­-VÉDELEM Budapest, 1965 Szlabey Géza Nedolai László 1. e4, c6 2. d4, d5 3. ed., cd: 4. c4, Hf65. Hf3 (Pontatlanság. A helyes folytatás a Fg4-et meghiúsító természetes 5. Hc3, s ha erre 5. —, Hc6, akkor 6. Fg5!, mint a következő játszmában.) 5. —, Fg4 6. Hc3, e6? (6. — ,Hc6-tsal kés­leltetni lehetett volna a 7. c5 fenyege­tést, mert erre 7. —, Ff3, jöhetne. Az elméleti változat 7. cd:, Hd5: 8. Vb3, Ff3: 9. gf:, e6 10. Vb7:, Hd4:, kiegyenlítéssel.) 7. c5, Hc6 8. Fb5, Fe7 9 .Va4: 0—0 10. Fc6:, Ff3: 11. Fb7:, Fg2: 12. Bg1 (A ka­landos bonyolításból anyagilag ugyan egyformán kerültek ki a küzdők, sötét azonban mégis elszámított­a magát, mert a nyílt vonalra kerülő világos bástya erő­sen fenyegeti sötét királyállását.) 12. —, Bb8 13. Bg2­, Bb7: 14. Fh6, He8 15. 0—0—0, Kh8? (Gyanútlan lépés, me­lyet derült égből villámcsapás követ.) 16. Ve8:0, Be8. (A vezéráldozat elfo­gadása gyors vesztéshez vezet, de az el­lenállást egyedül nyújtó 18. —, gh.-r­a sem kétséges a játszma kimenetele.) 17. Fg7­f, Kg8 18. Bdgl!, f6 (Nincs mentség. 18. —, h5-re 19. Ff8f, Kh7 20. Bg7f, Kh6 21. B7g6tt, majd Bh6 matt jönne, 18. —, h6-ra ugyancsak 19. Ff8! még egyszerűbben, 18. —, f5-re pedig 19. Fe5f! után a matt csak 19. 0, Fg5-tel védhető, ám erre meg 20. Bg5:f, Vg5f 21. Bg5:f-kal döntő anyagi előnybe ke­rül világos.) 19. Ff8f­, Kf8: 20. Bg8f, Kf7 21. Bfg7 matt (1:0). Második játszmánk a budapesti kö­zépiskolás csapatbajnokság terméséből való. A Budapesti Sakkszövetség helyes kezdeményezéssel létrehozta a középfokú iskolák együtteseinek egész éven át tartó versenyét, s ez a vetélkedés a vá­rakozást felülmúló sikerrel folyik. A baj­nokság során nem egy fiatal tehetség tűnt fel, képzettségbeli hiányaikat szor­galmukkal, ötletességgel és fantáziával pótolva vonták magukra a figyelmet. E tehetséges fiatalok közül ezúttal Takács Józsefet, az Eötvös gimnázium tanulóját mutatjuk be egy játszma tükrében. CARO—KAM­ -VÉD­ELEM Budapest, 1965 Takács József Túri Zoltán 1. e4, c6 2. d4, d5 3 .ed., cd: 4 .c4, Hf6 5. Hc3, Hc6 6. Fg5. e6­­6. —, dc:-re érde­kes cselváltozat következhetnék 7. Fc4:­, Vd4: 8. Vd4:, Hd4: 9. 0-0—0, Vagy 7. —, Hd4: eltérésre 8. Hf3, Hf3:f 9. Vf3: útján, mindkét esetben világos erős támadásá­val.) 7. Hf3 (7. cd: felesleges egyszerűsítés­hez vezetne, 7. —, ed: 8. Ff6:, Vf6: 9. Hd5:, Vd8 utáni egyenlő esélyekkel.) 7. —, Fe7 8. He5 (E folytatással a tan­könyvek nem is foglalkoznak, hanem Kérész, illetve Aljechin példája nyomán egybehangzóan 8. c5-öt, vagy 8. Fd3-­at ajánlják. A játszmalépésre sötét 8. —, 0—0 9. cd., He5: 10. de:, Hd5: 11. Hd5:, Fg5:-tel kiegyenlítéshez juthatna.) 8. —, He5:? 9. de:, Hd7 10. Ff4 (Jó Fe7:, majd Ve7:-re cd: is.) 10. —, 0—0 (Inkább 10. —, de: kellett volna.) 11. cd:, Fg5 12 .Fg3, ed: 13. f4, Fh4 14. Hd5:, Fg3: 15. hg:, Hc5 (Ha sötét most időt nyerhetne fejlődése befejezéséhez, akkor még kárpótlást találhatna a gya­loghátrányért világos bizonytalan király­állásában. Világos azonban nem tétová­zik.) 16. Hf6t!! gf: (Nincs más, Kh8-ra Bh7, matt!) 17. Vh5!, Va5f 18. Ke2, Vb5f 19. Ke3!, — Ha most a huszár nem c5-ön, h­anem akár b8-on állana, örökös sakkal döntet­lent tarthatna sötét. Így azonban még egy jó sakk sincs, s rá­adásul egyidejű­leg ütésben a sötét vezér, s matton a sötét király. Ezért a sötét feladta (1:0). Úttörő sakkélet A Magyar Úttörők Országos Szövetsé­gének megértő támogatása nyomán az idei évben ismét lehetővé vált a legfiata­labb sakkozó korosztály országos bajnok­ságának megrendezése. Az előmérkőzések, városi, megyei baj­nokságok, Budapesten és vidéken egy­aránt már a befejezéshez közelednek, s a részvevők sokezres tömegéből nem­sokára kikerülnek a csillebérci táborban nyáron lebonyolításba kerülő döntő sze­replői. Az országos vetélkedés keretében végre a fővárosban is újra sor kerülhetett a kerületi bajnokságok megrendezésére. Az öt évi szünet után most ismét lebonyo­lított kerületi bajnokságok helyenként többet, helyenként kevesebbet adtak, mint a múltban. A többlet abban mutat­kozott, hogy a legtöbb kerületben nagy súlyt helyeztek a csapatok házibajnok­ságaira, s jóval nagyobb számú fiatalt mozgósítottak az eddigieknél, a mínuszt pedig az jelentette, hogy egy-két helyen még nem tudtak önálló bajnoki versenyt szervezni. Mindenesetre örömmel álla­pítható meg, hogy az összes részvevők száma­­a kiesések ellenére is felülmúlta az öt év előtti utolsó versenyét. A lapunk zártáig befejeződött kerületi bajnokságok győztesei a következők: I. kér.: Hetényi Géza, V. kér.: Kovács Pál, IV. ker.: Kiss Ferenc, VI. ker.: Major Péter és Széll Éva, VH. kér.: Halpern László, IX. kér. Sziklai Szabolcs és Vörös Tünde, X. kér.: Pintér Dénes, xI. kér.: Ben­­czán József, XIV. kér.: Váradi Tamás, XVI. kér.: Mihalics Tibor, XVII. kér.: Mihály Tibor és Csányi Erzsébet, XVII. kér.: Zsiga Árpád, XX. kér.: Illyés Nán­dor és Szász Valéria, XXI. ker.: Varga Gyula és Hegedűs Ágnes. Legnépesebb a VII. kerület versenye volt, ahol a döntőben 72-en indultak, de nagyon örvendetes a VI. kerület lét­száma is,­­ahol 60 fiú mellett 24 leány is összemérte a tudását. A kerületi versengések legjobbjai az április végén kezdődő budapesti döntő­ben vívnak meg egymással a „Budapest 1965. évi úttörő sakkbajnoka” címért. FELELJ, HA TUDSZ! (Emlékezzünk régiekről) 1. Mikor és hol szerezte M­aróczy Géza mesteri címét? 2. Ki volt Maróczy mellett a múlt szá­zad utolsó évtizedének két legkiválóbb magyar sakkozója? 3. Melyik magyar sakkozó győzte le egyszer Capablancát? 4. Milyen tisztséget töltött be­­annak­idején Abonyi István a magyar sakk­életben? 5. Ki volt Székely Jenő? 6. Ki volt az a magyar szerző, aki a soklépéses feladványok terén világrekor­dokat állított fel? 7. Mi volt a címe­­az első magyar nyel­vű sakkönyvnek? 8. Ki volt a szabadságharc előtti évek három kiemelkedő tudású magyar sak­kozója? 9. Ki nyerte a milleneumi emlékver­senyt? 10. Ki volt az híres magyar zeneszerző, akit egyben az ország egyik legjobb sak­kozójaként ismertek? Megfejtési határidő: május 15. Az olvasó kérdez — a szerző válaszol A napokban kezdtem olvasgatni Bán Jenő: Végjátékiskola című könyvecské­jét. A Bevezetés 4. oldalán található láb­jegyzet szerint a szerző 40—45 quintillióra becsüli a sakktáblán létrejöhető szabá­lyos állások számát, s e csillagászati szám érzékeltetésére e következő hason­latot adja: Képzeljük el, hogy 2 milliárd ember 1500 év óta nap mint nap reggeltől estig állandóan ötperces villámjátszmákat ját­szott, s e játszmák minden egyes állását lefényképezték. Ha valamennyi lefény­képezett állás egymástól különböző volna, az így megismert állások száma úgy vi­­szonylana a még ismeretlenekéhez, mint egyetlen sakk-diagram területe Bács-Kis­­kun megye területéhez! Megpróbáltam utánaszámolni, de még megközelítő eredményre sem jutottam. Rendkívül érdekelne, hogyan jött ki a szerzőnek ez a frappáns szemlétető adat a szédítő számokból? Modok Gy. Kálmán Kiskunhalas A számítás természetesen egyszerűsítve, vagyis a század- és ezredrésznyi értékek kikerekítésével történt. Eszerint: A játszók száma: 1 milliárd pár. Az 1500 évet 550 ezer n­apnak vesszük, 1—1 játszma időtartamát 7—8 percnek, így pá­ronként napi kerek 100 játszmával szá­molunk. Mivel a villámjátszmákatt több­nyire mattig vagy időtúllépésig játsszák, a lépésszám átlagosan legalább 60-nnak, a kapott „fényképek” száma tehát minden játszmában 120-nak vehető, összesen 100X120X550 ezer X 1 milliárd, azaz 6,6 trillió képet kapunk. Ez úgy viszonyult a 40 quintrillióhoz, mint 1 a billióhoz. Egy sakkábra éle 37—38 mm, területe kerekítve 14 négyzetcentiméter. Ha ezt megszorozzuk 6 billióval, az eredmény: 8400 négyzetkilométer. Bács-Kiskun me­gye területe pontosan: 8363 négyzetkilo­méter. Mint látható, az eredmény elég n­agy közelítéssel felel meg a hasonlat­ban említett állításnak. Bán Jenő * I. * I. IV. * Tanulj kombinálni ! (Ábrák az 54. oldalon.) I. Marszalek — Uptay dr. (6. forduló): 35. Bh7:­!, és sötét feladta, mert a Bb3—bl—hl fenyegetés ellen nincs véde­lem (1:0). H. Meleghegyi — Csém (7. forduló): 30. —, Vd8! 31. Vg5, h6 32. Vh4, Be6, és vi­lágos feladta (0:1). III. Vaszjukov — Filipowicz (7. forduló): 24. Hf5:!, Bf5: 25. Bd7, Fd8 26. Bb7­, Fa5 27. Be4:, sötét feladta (1:0). IV. Tóth — Kadrev (Utolsó forduló): 27. —, Hg3! 28. Kbl:­­28. Bel-re B'alf 29. Kd2, Hfb­ 30. Ke2, Bel:f 31. Kel: — Hel:-re Fe5: — 31. —, Hh2:! 32. Hh2:, Fe5: 33. Hf3, Fc3( és nyer) 28. —, Hhl: 29. Ka2:, Fe7 30. Kb3, Kf7 31. c4, Hf2 32. Hd4, c5 és világos pár lépés múlva feladta (0:1).

Next