Magyar Sakkélet, 1966 (16. évfolyam 1-12. szám)
1966. február / 2. szám
MAGYAR SAKKÉLET leskedett az irodalmi életben. 1946—49 közt a MADOS társelnöke volt. A lexikonban szerepel még Bartalus István neves tudós és folklórista, aki az Ertkel-éra alatt több évig volt a Pesti Sakk-kör vezetőségi tagja, továbbá Szily Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Vasárnapi Újság egykori sakkrovatának vezetője, a Budapesti Sakk-kör tagja. Zichy Jenő, akinek nevéről Budapest VI. kerületének egyik utcája el van nevezve, Ázsia-kutató és irodalmr, a millenáris sakkverseny védnöke és a Pesti Sakk-kör tiszteletbeli tagja is volt. Klapka György, a szabadságharc dicső emlékű tábornoka, hadvezér, politikus és memoáríró. Sakkbeli érdeme, hogy a 80-as években a budai fiatalság Corvin téri sakk-körében gyakran megfordult. A két Exnerrel több játszmát váltott. Ebener Kornél, a sakkszövetség 1921—24 közti elnöke szerint Klapka jelenléte nagy vonzerőt gyakorolt. Fiók Károly tanár fordította perzsából Firdauszi Sah-náméját, még előtte báji Patay Sámuel Egerben. 1781-ben kiadta a Pancsatantra egyes részeinek valószínűleg németből történt fordítását. Mindkettő igen értékes. A Saknáméban vannak sakktörténeti részletek, bájt Patay műve pedig azért figyelemre méltó, mert az orientalisták szerint a Pancsatantra az első exportcikk az indiai kultúrából nyugat felé, a XVIII. században. E témáról még kell majd írni. Most csak azt szögezzük le, hogy az első magyar sakkkönyv 1758-ból való, Philidoré csak 9—10 évvel előbbi. S amikor Goethe a perzsa és indiai irodalmi hatásokat 1775—90. közt fogja fel, egy vidéki magyar földbirtokos indiai meséket és bölcselkedéseket fordít csaknem ugyanakkor. Dr. Miklós Elemér székesfővárosi tanácsjegyző (1882—1952) is szerepel a lexikonban. Könnyű olvasmányokat, útikönyveket írt itthon, majd Argentínában, ahová 1938-ban Hitler elől menekült. Azért írunk róla, mert ő volt az, aki 1913. május 7-én az Andrássy út 35. sz. alatt feloszlatta az első Magyar Sakkszövetséget Dömény Imre rendőrfelügyelő és rendőrei segítségével. (Lásd ,,A/ Est” 1913. nerv. 25-i számát.) A sors iróniája: 1925-ben a BSK tagja lett. Buenos Airesben hunyt el. A vI. kötet 275. oldalán fényképen látjuk Kőéri-Szántó Imre neves zongoraművészt, a BSK .régi tagját, amint Szomory Dezsővel ül egy asztalnál. Szövegben ez a lexikon nem emlékezik meg róla, csak a zenei. A teljesség kedvéért megemlítjük még Szent-Ivány Józsefet, aki a 30-as évek végén rövid ideig szövetségünk elnöke volt. 1920—38 közt a prágai parlamentben volt képviselő, azután a magyarban, 1941-ben halt meg. Régi, sakkbarát volt, rövid elnöksége alatt igyekezett eloszlatni az ellentéteket, s nem rontott. Penyovszky Móricról, a világhírű kalandorról is megemlékezik a mű. Jókai Mór kiváló embernek tartotta, emlékiratait magyarra fordította. Ocskay Gusztáv, Benyovszky egyik távoli rokona azonban ..Reminiscentiák a múltból” (Budapest 1890, Lampel Róbert kiadása) című művében egészen más képet fest róla. Személyes harag vagy anyagi érdek nem vezethette, hiszen Benyovszky egy évszázaddal korábban élt. Szerinte az erkölcsi felháborodás íratta vele a cikket Benyovszkyről, „akit a nagy világ (II. József, XV. Lajos, s Kaunitz kancellár is) tisztel és becsül, de valójában önző és aljas fráter volt”. Bizonyítékul hivatkozik a családi levéltárban található levelekre, továbbá Benyovszky bátyjának, sógorának, elhagyott feleségének és két lányának kijelentéseire. Azt is tagadja, hogy Benyovszky Madagaszkáron halt volna meg francia érdekekért, vagy franciák ellen harcolva. Miután megszökött, később Texasban lőtte őt agyon egy üzlettársa, akivel Mexikó felé haladt, kétes ügyben. Az bizonyos, hogy Benyovszky igen jól sakkozott, kifosztotta a vele nagy tétben sakkozó orosz és tatár kereskedőket, elcsábította, megszöktette, majd elhagyta az orosz kormányzó lányát, kalózokat fékezett meg a tengeren, majd Madagaszkár alkirálya lett. Csodálatos és ritka furcsa karrier... A mi drága jó, idealizáló Jókaink erősen naiv volt az ő esetében, megfogta a kalandor szédületes bátorsága és szerencséje. (Benyovszkynak azért kellett megszöknie Magyarországból, mert egy öreg rokonát, Ocskay Lackót lelőtte, vagy lelövett a két — befolyása alatt álló — Ocskay fiúval, Lackó oldalági rokonaival. Mindhárman Lengyelországba menekültek, s az oroszok ellen harcoltak. A két fiú elesett, Benyovszky orosz fogságba esett, így került Szibériába. Végül essék szó a legnagyobbakról is: Kossuthról, Deákról, Széchenyiről, Görgeyről. Sakkilag csak Széchenyi emelkedik ki. Ezt bizonyítja Bártfei Szabó László 1023-ban megjelent könyve: „Széchenyi döblingi könyvtára”. Széchenyi könyvei közt 23 sakk-könyv volt, köztük Morphy játszmáinak 1859. évi kiadása, Lewis, Labourdonnais tankönyve, Staunton Chess Players Chronicle-jének több évfolyama. Sok könyvben Széchenyi széljegyzetei olvashatók, némely oldal szinte rongy a sok használattól. Tudjuk azt is, hogy Széchenyi az öngyilkossága előtti napon több mint 3 órát sakkozott különA Magyar Sakkszövetség elnöksége január 28-án tartott ülésén Honfi Károly nemzetközi mestert az utóbbi években elért kiváló eredményeiért a Magyar Népköztársaság sakknagymesterévé nyilvánította. Honfi Károly 1930. október 25-én született, Budapesten. A sakk iránti szeretetét a szülői ház élesztette és táplálta, édesapja az akkori idők ismert főtorna-versenyzője (megfelel a mai mesterjelölt kategóriának) volt, ma országos versenybíró. Az ifjabb Honfi 1945 óta versenyez, 1948-ban megnyerte a középiskolás bajnokságot, egy év múlva pedig már egészen közel kerül az országos döntőbe való jutáshoz.Újabb egy év múlva, 1950-ben már a középdöntő egyik csoportgyőzteseként harcolja ki az országos döntőbe jutást, s eredményéért megkapja a mesteri címet is. A döntőben még nem kerül be a mezőny első felébe, s utána évekig nem tudja kiharcolni a döntőben indulás jogát sem. Ez csak 1955-ben sikerül újból neki, de ettől kezdve nemcsak állandó résztvevője a döntők mezőnyének, hanem már 1957-ben a XIII. bajnokság második helyére tör fel Portisch mögé, többek közt Barcza és Forintos előtt. Válogatott szerepléseit 1957-ben kezdte el, az olimpiák közül 1958-ban Münchenben és 1962-ben Várnában képviselte színeinket. Első kiemelkedő nemzetközi eredményét az 1960. évi balatonfüredi Asztalos-emlékversenyen érte el. Itt Bitek Istvánnal holtversenyben lett első, majd 1962- ben ugyancsak holtversenyben IV—V. a kecskeméti Asztalos-emlékversenyen, egyben teljesíti a nagymesteri normát is. De míg Bitek ekkor már nk. mester, s így számára az I. A jellegű mezőnyben teljesített norma a nemzetközi nagymesteri címet hozza, addig Honfinak csak csillagja van még (a balatonfüredi osztott elsőség alapján) az nk. mesteri elismeréshez, így őt az 1962. évi FIDE- kongresszuson előbb még nk. mesterré kell nyilvánítani (a nagymesteri címet egyből megkapni nem lehet). A magyar nagymesteri címhez a minősítési szabályzat ama feltételehező partnerekkel (Fálk Miksa, Kecskeméthy Aurél emlékiratai). Kossuthról csak azt tudjuk, hogy a Wurm-kávéházban többször futólagosan megnézte a sakkozókat (ugyanott lakott a Wurm-udvarban). Deák Ferenc nagyon ritkán és gyengén sakkozott (Darnay Kálmán sümegi múzeumigazgató emlékkönyvének közlése). Viszont kitűnően sakkozott Görgey Arthur. A sakkozásra egyikük sem fektetett nagy súlyt. (Bizonyos tekintetben Széchenyi kivétel. Béla fiához írt egyik levelében igen dicséri e játékot, de van egy másik hely is, ahol ennek épp az ellenkezőjét mondja.) Forgassa a fiatalság elsősorban, de az egész magyar társadalom is ennek az irodalmi lexikonnak a köteteit, és vegye hozzá útravalóinak e szerény cikk kevés adatját. Ez is hasznos lehet, és talán felemelő érzést is kelt. A sakk és az irodalom egyaránt szép és jó dolog, csak az arányt kell tartani az életre fontos munkákkal, erőkkel és idővel. Dr. Vajda Árpád nek tett eleget, hogy „satcknagymester lehet az a mester, aki az országos egyéni bajnokság döntőjében 5 éven belül háromszor 1—II. helyezést ér el, vagy nemzetközi versenyen kiválóan szerepel”. Honfi nagymester a XX. bajnoki döntőben holtversenyes, a XXI-ben egyedüli második volt, s ezekhez járul még 4 évvel ezelőtti kecskeméti nagymester-norma teljesítése, valamint az 1965. évi gyulai Asztalos-emlékversenyen elért holtversenyes második helyezése. Kisebb külföldi versenyei közül Russóban (1961) első, Újvidéken (1962) és Reggio Emíliában (1962—63) egyaránt második volt. Honfi nagymester nemcsak a szülői házból hozta magával a sakk szeretetét, a sakknak rangja van családi életében is. Felesége női sakkmester, többszörös válogatott, volt magyar női bajnok és többszörös II—III. helyezett. Két gyermekük van, 1—1 fiú és lány, vagyis remisarányban. Ettől eltekintve azonban sem Honfi nagymester, sem felesége nem barátja a döntetlennek, mindketten legharciasabb szellemű sakkozóink sorából valók. Így Honfi Károly magyar nagymesterré való nyilvánítása nemcsak elismerés, hanem egyben a harcos versenyzői szellem sikerének is szimbóluma. (B. G.) Honfi Károly magyar nagymester 25