Magyar Sakkélet, 1966 (16. évfolyam 1-12. szám)

1966. április / 4. szám

'Ő2 Magyar sakkélet Faragó Pál-80 éves Nyolc évvel ezelőtt, 18S8-bam a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó érddkes és értékes kötetet adott ki egyidejűleg román és ma­gyar nyelvem „Üj gondolatok a művészi sakkban” címmel. Másfélszáz egyéni stílusú, többnyire nehézveretü tanulmány sorakozik ebben' a gyűjteményben, amelynek alkotója nemrég; érte el műve korának tízszeresét: betöltötte 80. életévét. Faragó Pál 1883. április 4-én született a Pest megyei Pereg községihez tartozó Felsősziemtivánion. Iskoláit Dömsödön, Kun- szentmiklóson, majd a gimnázium felső osztályait Kecskemé­ten járta; ott érettségizett a piaristáknál 1908-ban. Az Alföld „hírős” városba már a siakkjáték ismerőjeként került — 10 éves korában tanulta meg az alapokat — és osztálytársai kö­zött számos sakk-kedvelőre talált; évekig egy padott kopta­tott, például Nagy Lajossal, a későbbi jeles -íróval. (Tóth László pendelyes. gyerek volt még akkor, vele csak évtizedek­kel később került szoros kapcsolatba, de egyik bátyját, Tóth Józsefét jól ismerte.) A századvég sakkozó Ifjúságát Charousek és Maróczy nem­zetközi diadalai lelkesítették; nyilván ez a láng hevítette a néhány évvel később már önálló Ifjúsági körré tömörült kecs­keméti fiatalokat is. De az ő keblüket még az a büszkeség is dagaszthatta, hogy egyik 13 éves diáktársuk nevét nyomtatás­ban láthatták viszont a Fiesti Napló sakkrovatában, egy ere­deti tanulmányt ábrázoló diagramm fölött. Ez volt Faragó Pál tanulmányszerzői bemutatkozása 1899-toem. Az első nyilvános szereplést nem követte csodagyerek-tün­döklés. Az ifjú Faragó nagyobb súlyt helyezett arra, hogy az Iskolai tanulmányokban jeleskedjék. Érettségije után a buda­pesti műszaki egyetemre iratkozott be, s 19W-ban az ország legfiatalabb mérnökeként hagyta maga mögött az alma ma­ter kapuit. A lö-es évek elején szolgálati beosztása folytán Kolozsvárra került, ott megnősült és megtelepedett, ma is ott él. Már az első világháború utáni években fontos feladatot kapott mint háromszögelő mérnök; később e munkálatok fő­nökhelyettese, majd műszaki vezetője lett. Eközben csak szór- ■ványosan jelent meg néhány feladványa, s hosszan érlelt mű­vészi végjáték-eszméiből Is keveset öntött formába. Faragó Pál alkotói tevékenységének kibontakozása az utolsó három évtizedre esik. Nemzetközi feltűnését az 1936. évi olim­piai tanulmányszerzői verseny I. díjának elnyerése jelzi, majd egy évre rá az, Enroque c. lap jelentős nemzetközi pá­lyázatán az első két helyet szerezte meg. Ettől kezdve soka­sodnak megjelenő munkál, s hamarosan a művészi végjáté­kok avatott szakértőjeként, mint cikkíró és rovatvezető is működésbe kezd. A Magyar (Sakkvilágban Havasd Artur halá­lával megüresedett, s pár évig Tóth László által betöltött * végjáték-rovatvezetői tisztet 1943 májusában veszi át, s viseli egészen a lap megszűnéséig, 1955 végéig. Hasonló feladatkört a román sakklapban másfél évtizeden át látott el. Ebben az Időszakban látnak napvilágot „Szfinx”. „Labirin­tus” és hasonló, nemcsak jeligéjükben, de jellegükben és tar­talmukban is valóban rejtélyes mélységű, már-már a megold­hatatlanság határán mozgó müvei. (Az 19414-ben közölt Labi­rintusnak csak 18 év múltán akadt egyetlen helyes megfejtője a temesvári Moldovan személyében.) S bár ezek többségét saját rovataiban, versenyen kívül közli, mégis felszaporodnak versenykitüntetései is annyira, hogy amikor 1949-ben a Román Sakkszövetség bevezeti a salkkszorzők minősítését, a mesteri normaként megszabott 30 pontot éppen négyszeresen szárnyalja túl. E kimagasló összteljesítményt a szövetség nagymes­teri cím adományozásával honorálja, amit később az állami testnevelési és sporthatóság —- amelynek felügyelete alá. mi­ként nálunk is, 1951-től kezdve a sakkszövetség került — az „Érdemes Sportmester” kitüntetéssel toldotta meg. Faragó nagymester publikált tanulmányainak száma 300 körül van, közülük — az említett korlátozó tényezők ellenére — 50 nyert kitüntetést, nagyobb részük dijat, 14 pedig első dijat nemzetközi versenyeken és kétszer a román bajnokság­ban. Legnagyobb külső sikert elért műveit nemcsak az ,,ÜJ gondolatok..tartalmazza, hanem a FIDE-Album eddigi két kötetében is helyet kapott egy részük (az 1945-55-ös évek­ből 15183, 1631, 1649, 1681 és 1776 az 1956—58-as termés legjavát megörökítő kötetben pedig 562 és 594-es sorszám alatt). Maga a szerző mindezeket „külső sikerként” tartja számon, amelyek mellett számos kedvenc és dédelgetett szellemi szü­lötte van. Alkotói mondanivalójának utóbbiak az Igazi, belső kielégülést nyújtó megtestesítői, de bonyolultságúiknál fogva ezek csak nagyon elmélyedő vizsgálódók előtt fedik fel tel­jes értéküket. Legnagyobb közönségsikerre, közkedveltségre azok az apró­ságukban is mesteri kézre valló munkái tarthatnak számot, amelyek szinte melléktermékként forgácsolódtak le az alkotói műhely új eszmékkel és új formákkal megrakott asztaláról. Faragó Pál legtöbbször recitált, legalább két tucatnyi folyó­iratban és könyvben megtalálható műve egy mindössze 5 bá­bos miniatűr (Kh8. aö, h4 — Ka7, g4), amely döntetlen köve­telményével és 1. a6! kulcslépésöel a szerző egyik kedvenc témakörét kristálytisztán Szemlélteti. (A téma: „káros bábok a vezér és a bemenő gyalog harcában” címmel nagyobb értekezés keretében az 1953-as szovjet évkönyvben került pub­likálásra.) Kevésbé ismert, de csinosságában az előbbivel vetekedő il­lusztrálása a „káros báb” témájának a 639. sz. ábrán látható tanulmány. A kézenfekvő 1. a7, h3 után sötét készenlétben áll, hogy huszárját áldozza az egyik gyalogért, a vezérré menő másik ellenében pedig h 2-ig előnyomuló gyalogjával elméleti döntetlent érjen el. Mivel a döntetlen alapmotívuma a patt, világos törekvése éppen az, hogy a patt szempont­jából káros huszárt ne tüntesse el. Ezért a megoldás 2. b7, Hb7: 3. Kb8!í, illetőleg 3. —, Hd7 3. b8V, Hb8: 4. Jtt>7!!, majd vazórbevitel és saikkokkal a Vg3—Khl pozíció elérése után — hála a pattelhárító húszának — Vf2 mattraállitás követ­kezhet. Kellő elméleti ismeretek birtokában mindez nagyon egyszerű, a huszár „megőrzésének” két harmóniikus változata mégis nagyon hatásos. Ugyancsak az egyszerűbbek közé tartozik, de frappáns kulcs­lépése miatt általános tetszést aratott a 638. sz. kevésbábos mű. Világos egyetlen reményének a b4 szabadgyalog látszik, s a nyerés érdekében' éppen ezt kell feláldozni! 1. b5, Hb3 2. b6, Ha5! után a meglepő 3. b7ttí következik, de ennek ér­telme hamarosan kiderül: 3. —, Hb7: 4. Hc6í, g4 5. Kf2!, e3t 6. Ke3:, e4 7. Kft sötét teljes lépéskényszerét tárja elénk. Haidd mutassuk be harmadikként Faragó Pál közkedvelt munkál közül azt. amelyikről Maróczy nagymester Is nagy elismeréssel nyilatkozott (631. sz. ábra). Ennek motívumát a szerző a bridzs-játékból kölcsönvett, de igen találó szakkifeje­zéssel „ilmpassz”-nak nevezi. Ennek lényege az ellenfél szín­vallásra kényszerítése, a saját, fenyegetés megvalósításának későbbre halasztása. Az adott állásban világos akár rögtön, akár 1. a6j után a bástyájával Is sakkot adhatna, majd h8-on vezért vihetne be, egyidejűleg ellenőrizve ezzel az al ós hl mezőket. Sötét b2 fenyegetése azonban oly erős. hogy ez a korai „adukijátseás” nem volna elég a nyerésihez A meg­oldás: 1. a6t, Kel! 2. Bc8f, Kc8: 3. a7ü (Az a bizonyos „im- passz”! Azonnali 3. havi, Kd7 4. a7-re b2! remis.) 3. —, b2 (Bármelyik gyalog vezérré alakulására 4. h8iV, Vhß: 5. a8f nyer.) 4. aSVt, Kd7 5. Vett, Ke7 6. Vc7-(- és nyer. Érdekes változat még 3. —, Kb7 4. h8V, Ka7: 5. Kc6!, e5! 6. Vh3!, Ka6 7. Vd3t, Ka7 8. Ve3t, Ka8 9. Ve4 és nyer. Végül örömmel ismertetjük legfrissebb eredeti alkotását, meg olvasóinkkal a jubiláns amelyet 80. születésnapjára ké­szített és nemzetközi megfej­tési verseny tárgyául ajánlott fel szerkesztőségünknek. A 632. sz. ábrán láltható ál­lás követelményét a fej tőknek kell kitalálniuk, vagyis beható elemzéssel fel kell tárniuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek világos és sötét leg- johb játékának eredőjeként adódnak. Az elemzések július hó 31-ig küldhetők be (cím: Magyar Sakkélet, Tanulmány- rovait, Budapest 302. Pf. 52.): a legjobb fejtök értékes könyv- jutalomban részesülnek. Az elemzőknek- jó szórako­zást, a kiváló szerzőnek pedig jó egészséget és még hosszú ideig sikeres alkotó tevékeny­séget kívánunk. Világos lép. Eredmény? 632. Faragó Pál „Labirintus ül.” — Eredeti. Bán Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék