Magyar Sakkélet, 1968 (18. évfolyam 1-12. szám)
1968. december / 12. szám
MAGYAR SAKKÉLET tölt be Lasker életében. A „játékok bölcse” tehát akkor sem pihent... Amit Laskerben mi értékelünk — talán kicsit egyoldalúan, szakmai sovinizmussal — az a sakktábla mellett elért példátlan sikersorozata. „Lasker sakktörténeti jelentősége késői nemzedékek számára is töretlen fénnyel ragyog, példát és utat mutat, gyönyörködtet és a sakkművészet magaslataiba ragad” — írja halálának negyedszázados fordulóján, lapunk 1956. évi 248. oldalán Tóth László. Idéztem, de mit is tehetnék, hiszen Laskert, mint sakknagymestert, Wilhelm Steinitz utódát és José Raoul Capablanca elődjét, de még Aljechinnak és Euwének is méltó vetélytársát, az 1894-től 1921-ig terjedő emberöltőnyi időszak sakkvilágbajnokát, számos világverseny győztesét annyian és oly szakszerűen „elemezték” és méltatták már, hogy minden jelző vagy megállapítás plágium, minden rávonatkozó adat olyan ismétlés volna csak, amit valamirevaló sakkozónak tudnia illik. De honnnan szerezze ismereteit, aki most vagy ezután serdül „valamirevalóvá” ? Egyszerű emberközelségből megláthatja Laskert Vécsey dr. pár hónappal ezelőtti élménybeszámolójából (M. Sc. 1968. évi 142. old.), a csúcsig jutó, majd alábbhanyatló világnagyság teljes életútját pedig végigkísérheti — az említett idegen nyelvű köteteken kívül — „A sakkozás világbajnokai” című munka Barcza Gedeon által írt Lasker-fejezetéből. Stílusának, játékfelfogásának ugyancsak kitűnő jellemzését adta Barcza nagymester a Lasker— Tarrasch mérkőzésről írt tanulmányában (M. Sakkvilág, 1949. okt.— dec.), amely 1950-ben különlenyomatban, nemrég pedig olasz fordításban is megjelent. Ami ez utóbbiakból hiányzik — Lasker versenyeredményeinek számszerű összesítése —, azt itt pótoljuk. Kiegészítésként az egyéni versenyeredmények táblázatához említsük még meg legfontosabb páros mérkőzéseit: 1894. Steinitz ellen világbajnoki: +10, —4, —5, 1896—97: ugyancsak Steinitz, visszavágó: +10, =5, —2, 1907: Marshall +8, =7, —0, 1908: dr. Tarrasch +8, =5, —3, 1909: Janowski 2:2, majd +7, =2, —1, 1910: Schlechter +1, =8, —1, 1910: ismét Janowski +8, =3,—0, 1916: újból dr. Tarrasch +5, =1, —0, végül egyetlen vesztett mérkőzése, búcsú a világbajnokságtól 1921: Capablanca +0, —10, —4. — A kevésbé jelentőseket is hozzászámítva 24 meccsének teljes mérlege: +110, —69, —26, azaz 70,5 százalék. Szemmel látható, mégis hangsúlyozásra érdemes az a tény, hogy a boroszlói „mestervizsgájától” kezdődően 36 esztendőn keresztül soha nem végzett a 3. helynél hátrább. S amikor a harmincas években, német hazájából kiüldözötten újra visszatér Caissához, 66—68 évvel a vállán még mindig respektábilis az ereje. Helyezésben leggyengébb, de pályafutásához méltó az utolsó fellépése, hiszen a győztestől csak 1,5 ponttal marad el, s ami szinte sors rendezte díszes finálé: négy utódjával szoríthat Nottinghamben kezet, közülük az éppen aktív világbajnokot, Euwét legyőzi, Capablancával, Aljechinnel és az akkor még csak sejthető negyedik utóddal, Botvinnikkal döntetlenül végez. Legyünk hát rá büszkék, ha nem is volt — egészen a mienk. Bán Jenő LASKER EREDMÉNYEI egyéni versenyeken (Dr. Szilárd Leó összeállítása) A sakkversenyek „ötödik Richárd“-ja A múlt század második felében született sakkversenyzők sorában alig 30 azoknak a száma, akiket nagymesterként tart számon az utókor s mégis a fél évszázad kereken 18000 napjából akad egy, ugyanannak az évnek ugyanaz a napja, amelyen a 30-ból kettő született. A matematikai valószínűtlenségnek ez a furcsa játéka száz évvvel ezelőtt, 1968. december 24-én történt, részesei Lasker Emánuel és Teichmann Richárd. Teichmann németnek született, nyelvtudósnak készült, majd 1892- ben Angliába költözött át. A sakkban néhány kisebb jelentőségű eredmény után az 1894. évi lipcsei nemzetközi versenyen elért III. helyezésével vonta magára a figyelmet. A következő évben a hastingsi világversenyen VII—VIII. Ezután azonban súlyosbodó szembaja, melynek következtében fél szeme világát el is vesztette, átmenetileg visszaveti. Az 1896. évi nürnbergi nemzetközi verseny csoportképén még kitűnő megjelenésű, elegáns világfiként látható, a néhány évvel később készült képek már jobb szemén fekete kötést viselő morózus, szomorú arcát mutatják. Ennek ellenére is 1902-től kezdve betör a nemzetközi gárda élvonalába, s két évtizeden át a legjobbak közt emlegetik nevét. Pedig nagy versenyen egészen 1911-ig nem tudott első lenni. Érdekes, hogy versenyei többségében egyedül, vagy osztottan az ötödik helyen végzett. Ezért is ragadt rá a shakespearei „V. Richard” elnevezés. Az egykorú írások arról tanúskodnak, hogy játékereje sokkal nagyobb volt eredményeinél, de kényelemszeretete, túlzott óvatossága, a pszichológiai sakk becsapásaitól való tartózkodása hátrányosan befolyásolta. Hadd tegyem azonban mindehhez hozzá, amiről Dalmy Barna és Asztalos Lajos dr. személyes csevegéseiből szereztem tudomást fiatal koromban. Teichmannak gyakran voltak fájdalmai kínzó szembaja miatt versenyzés közben is. Ilyenkor gyorsan hajlott remire, s óriási játékerejét és technikáját, valamint ellenfeleiben keltett respektusát mi sem mutatja jobban, mint hogy a döntetleneket ilyen kereszttel a vállán is könnyűszerrel elérte. Volt azonban egy „rendhagyó”, nemcsak kiugró, hanem szinte csodálatra méltó eredménye is „ötödik Richárd”-nak. Az 1911. évi, 26 résztvevős karlsbadi világversenyen úgy lett teljes ponttal első az akkor fénykorát élő Rubinstein és Schlechter előtt, hogy az elsőségért folyó versenyben közvetlen vetélytársait mind megverte. A szemtanú Dalmy Barna sokat mesélt nekem egykor erről a csodálatos teljesítményről. Szerinte nagy szerepet játszott Teichmann sikerében a nagymester jó barátja, a karlsbadi versenyek szervezője, Viktor Tietz is. Egyrészt, mert tornavezetői hatalmánál fogva nem engedte korán döntetlenre adni Teichmann játszmáit, de még nagyobb súllyal esett latba, hogy a délelőtti közös sétákon váltig tüzelte Év Hely+ -P. H. 1889 Boroszló 122 2 131. 1889 Amszterdam5 2 1 6 2. 1890 Berlin6 1 1 67. 102. 1890 Grác3 2 1 4 3. 1892 London8 2 1 9 1. 1892 London5 20 6V.1. 1893 New York 130 0 131. 1895 Hastings 143 4 15723. 1895 Pétervár8 7 3 11V.1. 1896 Nürnberg 123 3 13Va 1. 1899 London 207 1 23721. 1900 Párizs 141 1 147 1. 1904 Cambr. Spr.9 4 2 11 2—3. 1906 London5 20 6 1. 1906 New York4 20 5 1. 1909 Pétervár 133 2 14721—2. 1914 Pétervár 107 1 13721. 1918 Berlin3 3 0 47.1. 1923 M. Ostrau8 5 0 10721. 1924 New York 136 1 161. 1925 Moszkva 108 2 14 2. 1934 Zürich9 2 4 10 5. 1935 Moszkva 6130 12723. 1936 Moszkva 3105 8 6. 1936 Nottingham6 5 3 87. 7—8, összesen 219 103 38 270 A 74,7% Richard Teichmann 231