Magyar Sakkélet, 1968 (18. évfolyam 1-12. szám)
1968. december / 12. szám
232 barátját, ambicionálja végre a rendkívüli képességeihez méltó egészen nagy eredményt. E verseny egyik szépségdíját is Teichmann nyerte, a vetélytárs Schlechter legyőzésével. SPANYOL MEGNYITÁS Karlsbad, 1911 R. Teichmann K. Schlechter 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4, Hf6 5. 0—0, Fel 6. Bel. b5 7. Fb3, d6 8. c3, 0—0 9. d3, Ha5 10. Fc2, c5 11. Hbd2, Hc6 12. Hfl, Vc7 13. He3, Fb7 14. Hf5, Bfe8 15. Fg5, Hd7 16. Fb3!, Hf8 17. Fd5! (Fc6: és He7:f fenyegetéssel.) 17. —, Hg6? (Fd8) 18. Fel:, Hge7: (Hce7rre Fb7:, majd Hd6:) 19. Ff7:fH, Kf7: 20. Hg5!, Kg8 (20. —, Kg6-ra 21. Vg4!, h5 22. He7:f dönt, mert 22. —, He7:-re 23. Ve6t, majd h4f és Be3 jön, 22. —, Be7:-re pedig 23. Vf5t, Kh6 24. Vh7f!, Kg5: 25. h4f, Kh4: 26. Vg6 után nincs védelem. — 20. —, Kf6 21. Hh7:t, Kf7-re 22. Vh5t nyer, mert a huszár közbehúzására Hh4, majd Hce7-re csere és Vf5t két gyalog többlettel nyeri vissza a tisztet, 22. —, g6-ra pedig 23. Hg5f, Kf6 24. Vh7, gf: 25. Vf7f, Kg5: 26. Vg7f mattot ad, vagy vezért nyer.) 21. Vh5, Hf5: 22. Vh7:f, Kf8 23. Vf5:f, Kg8 (Ke7-re Ve6t utáni Kf8-ra Hh7 mattot ad, Kd8-ra Hf7+ vezért nyer.) 24. Vg6a (Ez a csendes lépés fedi fel az áldozati kombináció teljes mélységét. Az azonnali Be3-ra g6! még mentséget nyújtott volna, most viszont már nincs védelem a Be3 fenyegetés ellen.) 24. —, Vd7 25. Be3, és sötét feladta, mert Bf3, majd Vh7 matt ellen nincs kielégítő védelem (1:0). Teichmannra érthetően lelkesítőleg hatott óriási sikere, s váltig forgadkozott, hogy most már folytatni fogja diadalútját. Dr. Asztalos szemtanúja volt, hogy az 1912. évi breslaui nagy nemzetközi verseny előtt Teichmann fogadást kötött újabb elsőségére. Valóban ezúttal is óriási ambícióval és nagyon jól játszott. Dr. Tarrasch elleni nyert állásból történt balszerencsés vesztése megakadályozta ugyan újabb elsőségét, a holtversenyben első Rubinstein és Duras mögött fél ponttal harmadik helyre szorulásával azonban így is túlszárnyalta az ötödik richárdi szintet. Az első világháború kitörésekor Svájcba költözött, a háborús időket Zürichben vészelte át. Négy évtizeddel később alkalmam volt olyan zürichi sakkbarátokkal beszélgetnem, akik annak idején Teichmann hódolói közé tartoztak. Valamennyien elragadtatással emlékeztek vissza nemcsak a nagymesternek az elemzésekben és a problémák gyors áttekintésében megnyilvánuló rendkívüli képességeire, hanem magas fokú általános emberi műveltségére is. A világháború befejeztével Teichmann hazatért Németországba. Szembaja még fokozottabban gyötörte, s bár versenyzett még, a hanyatlás jelei láthatóvá váltak. Az 1923. évi karlsbadi nagy versenyen, ahol Maróczy Aljechinnel és Bogoljuboval holtversenyben első lett, Teichmann már csak a kilencedikre tudott befutni. Négyhónapi súlyos betegség után, 1925. évi július 12-én Berlinben távozott el az élők sorából. A Magyar Sakkvilág egykorú nekrológja szerint: „egyike volt a legképzettebb mestereknek, legszorgalmasabb munkása a sakkirodalomnak. Igen értékesek alkotásai a feladványköltészet terén is”. Az 1911. évi karlsbadi verseny tornakönyvében olvashatjuk többek között: „...Egy sajátos balszerencse árnyékolta eddig ennek a csillagnak az igazi fényét, egy olyan emberét, aki dr. Lasker után a legnagyobb élő német sakkmester. Nevetséges lenne Teichmann igazi nagyságát hangsúlyozni, ha a korábbi versenyeredmények nem nyújtanának igazságtalan, erősen kicsinyítő képet erről a nagy mesterről...” Igaz, hogy ebbe a méltatásba is szorult némi méltánytalanság dr. Tarrasch említetlenül hagyásával, nem kétséges azonban, hogy Teichmann a pozíciós iskola egyik legnagyobb művésze volt. A sakkozás aranykora egyik legnagyobb versenyének megnyerésével pedig olyan írásban megörökített emléket is hagyott maga után, amely még akkor is tiszteletet parancsol, ha a közeli utókor hálátlansága Teichmann személyével kapcsolatban valóban testet öltött. Barcza Gedeon Dr. BREYER GYULA EMLÉKVERSENY Budapest, 1968. X. 26—XI. 22 A verseny további helyezettjei: 15. Vígh Béla mj. 6'/j (76,5), 16. Koszorús Pál mj. 6,5 (75,5), 17. Barabás Attila mj.6Vj(75), 18. Petrán Pál m. 6% (69), 19. Geszosz Pavlosz mj. 6'A (64), 20. Flesch János nk. m. 6 (82), 21. Hazai László mj. 6 (73), 22. Somogyi István m. 6 (67), 23. Balogh Béla m. 6 (63,5), 24. Stein Eduárd mj. 5’h (77,5), 25. Szilágyi Péter m. 5'A (73), 26. Koronghy Gyula mj. 5/i (63,5), 27. Hudy Attila mj. 5 (76,5), 28. Kertész István mj. 5 (67), 29. dr. Balogh János m. 5 (60), 30. dr. Sallay Roland m. 5 (59), 31. Bíró György mj. 4/i (69,5), 32. Bodó Mihály mj. 4'/i (65), 33. Káposztás Miklós m. 4'/j (57), 34. Rajna György mj. 4'/j (56), 35. Havasi János mj. 4'/, (53,5), 36. Nagy Árpád mj. 4 (64), 37. dr. Szabó Dezső mj. 4 (61), 38. Árpádffy Zoltán mj. 3 (54,5) pont. Tipary Lajos m. a 6. forduló után orvosi javaslatra, Vajnay János mj. a 8. forduló után szolgálati elfoglaltság miatt visszalépett. 1. Vadász László m. 2. Liptay László dr. m. 3. Ozsváth András m. 4. Varnusz Egon m. 5. Tóth Béla m. 6. Faragó Iván m. 7. Meleghegyi Csaba m. 8. Portisch Ferenc m. 9. M. Kovács László nk. 10. Szöllősi László m. 11. Polgár István m. 12. Sebestyén Béla m. 13. Jocha András m. 14. Kluger Gyula nk. m. — 1Vz1v,1—■A— — 0_ 1— 3Vj: Vj9 81 0—%V,1— —Vj— — 0_ 1— 5 :0 8»A 83,5VjV»— — V,_ — 0— 0 1 1— — 5 :0 8Vi 800'h— — 10— 11— 1 0— — 3Vj: Vj8 84 Vj0v,0— 1— __1— 0——— 5 :08 770— — 10—— — __— 1——Vj 5 :2 7% 74,5 11VjVj 4/j :2Vj 72 A 71,5 v,Vj1 0—— 1— ■AVj— —__Vj 2Vj :1’A7 85,5 — —— 00_ —V,—VjVj— 1 1 3?/* :1 V»7 73,5 — — 1— — —_Vj% — — 0—— 5 :37 73 1 1 0 0 1 00— •A— — ——_ 3 :l 6‘A 86 — — 0 1—— 0— __ 1— —Vj0 5 :2 6Vt 79,50 0— — —— Vi— 0__— *A— — 6 :l 6Vj 79 V,•/»V,0— — 1— — 4 :3 6Vr 77 vaaasz Liptay Ozsváth Varnusz Tóth Faragó Meleghegyi Portisch M. Kovács Szöllősi Polgár Sebestyén John Kluger Többiek ellen Pontszám Pontérték Vadász László nyerte a A Bp. Honvéd hagyományos svájci rendszerű vegyes mesterversenye idén négy társrendező — az OTP, a Bp. Petőfi, a Bp. Vasas és az Újpesti Dózsa — közreműködésével került lebonyolításra a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. A 40 résztvevővel indult, 12 fordulós küzdelem eredményében jelentős pozitív és negatív eltérések mutatkoznak a papírformától. Ennek oka nyilván nemcsak a svájci Breyer-emlékversenyt rendszer fokozottabb lutri-jellegében keresendő, hanem az is hozzájárult, hogy közvetlenül a bajnoki döntő előtt egyesek csak gyakorlásnak, kísérletezésnek tekintették ezt a versenyalkalmat. Feltűnő a Honvédversenyzők sikere (1—3. és 5. hely!), közülük Vadász László már a harmadik egymás utáni győzelmét aratta néhány hónapon belül. A versenyre — játszmák közlésével — januárban még visszatérünk. MAGYAR SAKKÉLET