Magyar Sakkélet, 1968 (18. évfolyam 1-12. szám)
1968. december / 12. szám
EREDETI MUNKÁK 787. H. Aloni Izrael 788. C. M. Bent Anglia 789. Lamoss Jenő Budapest 790. Lázár János Budapest [ Munkatársainkhoz! A Magyar Sakkélet 1968. évi nemzetközi előközléses tanulmányszerző versenyét a 787— 790. számú pályázatokkal lezárjuk. A korábban beküldött, de eddig nem közölt munkákkal a szerzők szabadon rendelkezhetnek Újabb küldeményeket a jövő évi versenyünkre , amelynek kiírása a januári számban jelenik majd meg — addig is szívesen fogadunk. Felkérjük a magyar tanulmányszerzőket, hogy külföldi lapokban korábban megjelent vagy ezután megjelenő munkáikról, versenysikereikről rovatunkat folyamatosan tájékoztassák. „Magyar szerzők művei” címmel tervezzük olyan régebbi vagy újabb szerzemények bemutatását, amelyeket olvasóink még nem ismernek. Megoldások 1968. évi 8. szám A 763—766. sz. tanulmányok szerzői megoldását az ábrák alatti szövegrészben közöltük. (A közlésből kitűnik, hogy utóbbiban a dl mezőn világos királynak kell állnia.) Egyidejűleg feltett kérdésünkre a következő észrevételek érkeztek be: A 764. sz. Zemljanszkij-tanulmány végállásához (Kh2, Bc3, g2, g3 , Kb5, a2, g4, g5 — Sötét lép) Hidi Gyula bp.-i festőnk terjedelmes elemzést ad a feltételezett döntetlen végződés cáfolatára. Levezetése szerint 11. —, alV 12. Bc5f vagy 12. Bel után a bástya nem üthető rögtön, de örökös sakk nincs, és kellő pillanatban Vh8f után a sötét király behatolhat a 2. sorra, majd a vezérrel együtt célbaveheti a 13 gyalogot. „Ha egyik vagy másik változatban tévednék is — jegyzi meg végül —, a cáfolat hibájának teljes bizonyítása valószínűleg még hoszszadalmasabb lenne, így a szerző által adott 11 lépés alapján a tanulmány aligha tekinthető megoldottnak.” — Ezzel egyetértünk. A 765. sz. Gorgijev—Rudenko tanulmány (Kh3, Fa8, Fb8, g2 — Khl, Bc8, Hh4, Hg8) 1. g3- mal kezdődő intenciójának láttán több fejtőnk is felveti a kérdést, vajon 1. g4f, Kgl 2, Fh2f!, Kfl 3, Fb7 stb. miért nem elég a döntetlenhez? Bevalljuk, nem tudjuk. Annyi tény, hogy sajátos sakkvakságról van szó, ami vagy rajtunk — és a kérdező fejtőinken — vett erőt, vagy pedig a neves szerzőpáron és a művüket több helyütt is értékelő versenybírókon . . . 1968. évi 9. szám 767. Pospisil (Khl, Be4, Ff4, f3 — Kh4, Bc6, Ff2 — Vil. nyer.): 1. Kg2, Fb6 2. Be7!, Bc5 (Bc2f?-ra 3. Kh1, Bc5 4. Be2, Kh5 5. Be6 nyer.) 3. Bh7f, Bh5 4. Bb7, Bb5 (F-lépésre 5 Bbl!) 5. Fd2!, Kh5 6. Fe3, Bb2t 7. Kg3, Fd4 8. Bh7f, — és nyer. 768. Kalandadze és Tvariani (Ke6, Bb6, Fd4, d2, g4, h3, h7 — Kh6, Va8, g7, h5, h4 — Vil. nyer.): 1. h8 Vf, Vh8: 2. Kf5f, Kh7 3. Bh6t, Kh6: 4. g5f, Kh7 5. g6f, Kg8 6. Fc5, Vh6 7. Fe3, Vh8 8. Ke6, Kf8 9. Kd7 — és 9. —, Vg8-ra 10. Fc5f matt, 9. —, Kg8 10. Ke7(e8) után pedig lépéskényszer miatt elvész a vezér. 769. Bron (Kc4, Ff1, Hd8, f4, g5, g7 , Kh7, Bd5, Bf7, Fh5 — Remis.): 1. g8Vf, Kg8: 2. Hf7, Ff 7: 3. g6, Fe6 4. Fh3, Be5! 5. Kd3!, Ff5f (Bel-re 6. Kd2) 6. Kc4!, Ba5 7. Kb4, Bd5 8. Kc4 stb. döntetlen. 770. Korányi (Kb8, Fh8, g3 — Kh1, Ff2, a2 — Sőt, lép, vil. remist ér el.): 1. —, Kg2! 2. g4!, Kf3 3. g5, Ke4 4. g6 (A gyalog előnyomulása nélkül most 4. —, Fd4 nyerne, így viszont nem elég csere és g7 miatt.) 4. —, Kf5! 5. Kc7! (5. g7?, alV 6. g8), Va7f 7. Kc8, Va8f nyer. A sötét király „Réti-manővere” tehát sikerrel járt, de most világos is hasonlóval válaszol.) 5. —, Kg6 6. Kd6! (6. Kc6?-ra Fh4 és Ff6) 6. —, Fh4 7. Ke6, Fg5 (Fenyeget Fh6—Fg7) 8. Fal!, Fh6 9. Kd5, Fg7 10. Kc4!, Fal: 11. Kb3 — döntetlen, 1968. évi 10. szám 771. Koch (Kh5, Be4, Fd3, b6, f2, g6 — Kh3, Fh4, Hg2, f3, g7, h2, h6 — Vil. nyer.): 1. Bh4:f, Hh4: 2. Fflf, Hg2 3. b7, hlF! (3. —, hlV? 4. b8V, Vh2 5. Vc8 matt.) 4. b8B!, Kh2 5. Kg4, Kgl 6. Fg2:, fg: 7. Kg3, Kfl 8. Bblf, Ke2 9. Bgl, Kd3 10. f3, Kd4 11. Bel, majd Kf2— Kg1 stb. nyer. 772. Lamoss (Kg3, Bf5, c6, e5, g7, h2 — Ke7, Bh7, Hh6, f7 — Vil. nyer.): 1. g8Hf! (1. g8V?, Bg7f 2. Vg7., Hf5:) 1. —, Hg8: 2. c7, Bg7f 3. Kh3! (Az f-vonalra lépés esetén meghiúsulna a következő nyerő kombináció.) 3. —, Bh7f 4. Kg2, Bg7f 5. Kh1!, Kd7 6. Bf7:f!, Bf7: 7. e6f _ és nyer. 773. Lilja (Kc8, Fe3, Fhl, a3, a4, c3, d5 — Ka8, Fh2, Hbl, Hg3, a2, a5, d7, e7, h3 — Vil. nyer.): 1. d6f (1. Ff3?, d6 2. Fg4, alV 3. Fd7, Vc3:f 4. Fc6f, Vc6:f 5. de, Hff 6. Kd7, d5 és sötét nyer.) 1. —, Hhl: 2. de7, alV 3. e8, Vc3:f 4. Kd7:f, Kb7 (Fb8? 5. Ve4f) 5. Ve4f, Kb8 6. Vbl:1, Ka8 7. Vhl:f, Kb8 8. Vh2:f, Kb7 9. Vhl, Kb8 10. Vblf, Ka8 11. Ve4f, Kb8 12. Vf4f, Kb7 13. Vf3f, Kb8 14. Ff4f és nyer. 774. Zoltán (Kd2, Vd7, Ha7, Hd3, e2, g3, h4 — Kd4, Vd5, He7, Hg8, e6, f6 — Vil. nyer.): 1. Va4f, Vc4 2. e3f, Kd5 3. Hf4f, Kc5 4. He6:t!, Kd5 (Ve6:? 5. Vd4 matt!) 5. e4f! (5. Hf4f, Kc5 6. Va5f, Kd6 remis.) 5. 6. Ve4: 6. Hf4f, Ke5 7. Hd3f, Kf5 (Kd5-re 8. Va5f, Kc4 9. Vccf, Kb3 10. Vc2f, Ka3 11. Vbl. nyer.) 8. g4+1, Vg4: 9. Vd7f és nyer. — A közölt állást a szerző a d7 vil. vezér e8-ra helyezésével és az e6 sőt. gyalog elhagyásával módosítja. Az intenció (1. Va4f) változatlan. Jutalmazott fejtőink A második,harmadik negyedév során tanulmányfejtéseket beküldő olvasóink között három könyvjutalmat sorsoltunk ki. A sorsolásban mindegyik fejtő annyi szelvénnyel vett részt, ahány megoldása helyesnek bizonyult. Ennek alapján jutalmat nyertek: Hidi Gyula (Bp., IX., Vágóhíd u. 30.), Roszik István (Szarvas, Arany J. u. 73.) és Nyikolaj Varcsenko (Mirgorod, Szovjetunió). Létraverseny rendezéséhez az állandó festek száma még mindig kevés, a szorgalmasak azonban így is élre kerülhetnek, mert a most „balszerencsések” eddigi helyes sejtéseit a következő sorsolásnál figyelembe vesszük. N nehéz dolog a vezérvég,játék •. • „A téma még kutatást igényel.” — Ezzel a mondattal zártuk idei áprilisi rovatunkban azt a Schweizerische Schachzeitungból átvett kis ismertetést, amelynek R. Fontana érdekes vezérvégjátékelemzése volt a tárgya. Fél év múltán ugyanaz a lap rávilágít, hogy valóban érdemes volt az elmélyedőbb vizsgálat, mert a mindössze ötbábos tanulmányban újabb fordulatok kerültek felszínre. A végjáték kritikus állása, amelyben az előny érvényesítéséhez valóban tanulmányszerű csendes lépésre volt szükség, a következő: Ebből az állásból Fontana 1. Vd3-mal vezette le a nyerést, azonban André Chéron, a neves tankönyvíró kimutatta, hogy 1. Vd3?, Vc7f 2. Kd2, Va5f 3. Ke1, Ve5 4. Va6f után az egyszerűnek gondolt 4. 1, Kb4 5. Vb7f, Ka5! 6. Va8f nem visz előbbre, mert 6. —, Kb5 7. h8, Veit örökös sakkra vezet. E megdöntésnél talán még meglepőbb a szerzőnek az a „javítása”, hogy ugyanabban az állásban, a felkiáltójeleitől megfosztott „nyerő lépés” helyett — talált egy másikat! Mégpedig 1. Kb1!!-et, ami Va2 és utána Vb2f cserével fenyeget, s ha ezt sötét 1. —, Vb5f 2. Kel, Vc4t 3. Vc2f, Ka3 pattcsapdával próbálja kikerülni, arra már 4. h8V csakugyan nyer. Hacsak valaki ezt is meg nem dönti ... A) ábra, B) Fh8,g7, C) Fh8 V e5 Világos nyer Világos nyer Világos nyer Melyik fél nyer? A megoldások beküldési határideje: 1966. január 31. Címzés: Magyar Sakkélet, Tanulmány rovat, Budapest 502. Pf. 52.