Magyar Sakkélet, 1970 (20. évfolyam 1-12. szám)

1970. január / 1. szám

2 Könyvtári hírek A Magyar Sakkszövetség Tóth László Könyvtára az elmúlt hónapokban újabb értékes könyvekkel gyarapodott. Ezek közül érdemes kiemelni a keresett meg­nyitási szakmunkákat: Rolf Schwarz, Carol Kann, Skandináv védelem, Ju­goszláv védelem, Aljechin-védelem és Nimzovics-védelem, továbbá Boleszlavsz­­kij: Carol Kann bis Sizilianisch és Kö­nigsindisch bis Grünfeld könyvét, Korn: Modern Chess Openings német nyelvű kiadását, Euwe: Indische Spezialitäten, Grob: Englund Gambit és Kérész: Nyílt megnyitásokról, a Spanyol játékról és Francia védelemről írt új könyveit. A „nagyok” tanulmányozói számára beérkeztek a Weltgeschichte újabb kö­tetei, amelyek Steinitz, Anderssen, Mor­phy és Paulsen játszmáit közlik. Igen sok bulletinnel gyarapodott a könyvtár állománya. Ezek közül csak néhányat említünk meg: Glognitz 1969, Beverwijk 1969, 37. Szovjet bajnokság, Büsum 1969, Német bajnokság 1969, to­vábbá az 1968. évi Palma de Mallorca-i, berlini, vinkovici, solingeni és bambergi versenyek bulletinjei. A könyvtár hétfőn, szerdán és pénte­ken du. 4 és 7 óra között áll az érdek­lődők rendelkezésére. Jobb volt tehát Fd7, majd utána c5, Hc6 stb. útján ellenjátékra törekedni. — 15. Vh4­, fe 16. fe, Fb5 — Az előző ve­zérlépés az oka, hogy sötét most ilyen körülményes módon kényszerül cseré­ket keresni. Közben azonban királya fe­lett erősen gyülekeznek a felhők. — 17. Fb5­, Vb5: 18. Vf6, He6 — Sötét ab­ban reménykedik, hogy a világos vezért Hd7-tel elűzheti. Erre azonban már nem lesz módja. 19. Hg5! — Nemcsak mattal fenyeget, hanem döntő erővel hozza játékba a huszárt is. — 19. —, Vd7 20. 0—0, Hg5: 21. Vg5:, Hc6 22. Bf6! — Most Fe7-re 23. Bg6:­ azonnal döntene, Ff8-ra pedig 23. Basl fokozná elviselhetetlenné a nyo­mást. A legjobb lett volna még Fc3-­­mal kikapcsolni a most bekövetkező fordulat lehetőségét, de a játszma vég­eredményben arra is menthetetlen. — 22. —, Hd4: 23. Hd5:!, He6 24. Bg6:!! — Ez jött volna (még hatásosabban) Vd5­ esetén is. — 24. —, Kg 25. Vg6:t, Kh8 26. Hf6, Bg8 — A látszólag védelmet adó Vd4f 27. Kh1, Be7 mit sem ér 28. Fg7fa miatt. — 27. Vh5 — Fenyeget Ff8f. Sötét játéka menthetetlen, következő lépései csak az ellenállást hosszabbítják meg. — 27. Bg2:­ 28. Kg2­, Vc6f 29. Kh3, Hg7 30. Fg7:f, Kg7­ 31. Bgb­, Kf8 32. Bg8f, Ke7 33. BaS­, Ve6f 34. Vg4 — Sötét feladta. A magyar mesterek által játszott par­tik közül ez egyike a legtöbbször idé­zetteknek, a sakkirodalom számos he­lyén találkoztunk már vele. Emlékezzünk régiekről Huszonöt éve... Emlékezés két aranyérmes mesterünkre Huszonöt évvel ezelőtt két magyar sakkmester esett áldozatul a háborús eseményeknek: Steiner Endrét 43 éves korában, 1944. december 29-én a körül­zárt Budapesten gránátrobbanás ölte meg, Havasi Kornéllal pedig pár nappal 53. születésnapja után nyugatra hurco­­lása közben, 1945. január 15-én a Lajta melletti Bruckban a nélkülözés és a hideg végzett. Megállunk egy percre és tisztelgünk emlékük előtt. Mindkettőjük mögött sok­éves, hosszú és eredményes sakkpálya­futás állt, olyan, mely még további si­kereket is ígért, ha a sors erre nekik módot adott volna. A magyar mester­gárda erősségei voltak, különösen a hú­szas-harmincas évek fordulóján. A sakkolimpiák mellett legjobb verseny­­eredményeik is ez időből származnak. Egyike volt ezeknek szereplésük az 1929-es budapesti Szén-emlékversenyen, amikor is Capablanca és Rubinstein mögött a ran­gos mezőnyben mindhárom résztvevő magyar mester (a harmadik dr. Vajda Árpád volt) a díjasok közé tudott jutni. Egy-egy, ekkor játszott játszmájuk köz­lésével idézzük fel emléküket, Földeák Árpád ,,Négy aranyérmes sakkmester” c. kiadásra váró munkája nyomán. VEZÉRCSEL Budapest, 1929 Szén-emlékverseny. — Szépségdíj Thomas Havasi 1. d4, Hf6 2. c4, e6 3. Hc3, d5 4. Fg5, Hbd7 5. e3, c6 6. cd, ed 7. Fd3, Fe7 8. Vc2 — Ez a felállás a következő folytatással abban az időben vált ked­­veltté, főleg Spielmann karlsbadi sikerei nyomán. — 8. —, h6 9. Fh4 — 9. Ff4. Hh5! 10. Fe5, He5­ 11. de, d4 után sötét kezébe kerülne a kezdeményezés. — 9. —, 0—0 10. Hge2, Be8 11. 0—0—0? — Thomas ugyanazzal a recepttel próbálkozik, melyet Spielmann pár héttel előbb éppen ellene alkalma­zott fényes sikerrel. (Az ő játszmájuk­ban azonban a h6, Fh4 lépéspár nem történt meg.) Az elemzők akkoriban sötét számára csak a Va5-ös védekezést vették számításba, ami azonban az ered­mények alapján nem bizonyult kielégí­tőnek. Havasi a tábla mellett találta meg a legjobb ellenjátékot! — 11. —, b5! 12. f3 — Előkészítő lépés, hogy g4, vagy e4 megjátszható legyen. De a terv ki­vitelére már nem kerül sor. — 12. —, Va5! 13. Ff2 — Kényszer, mert 13. g4-re Hg4:­ 14. Fe7:, He3: volna a válasz, 13. e4-re pedig 13. —, He4: 14. Fe7:, Hc3: jönne. Sötét tehát egy tempót nyert — de ez elegendő is. — 13. —, Hb6 14. Vb3 — A fenyegető b4 ellen az a-gyalogot aligha lehet másképp védeni. Most azon­ban döntő vonalnyitás következik: 14. —, b4 15. Hb1, Fd7 16. Fc2, c5! 17. de, Fc5: 18. Hd4, Bac8 19. Vd3, Fd4: 20. ed, Va2: 21. Bhel — Mentség már nincs. Világos csak abban reménykedik, hogy ellenfele b3-at fogja lépni, mire 22. Hc3 még ad lehetőséget némi ellen­állásra. A magyar mester azonban szép és erélyes befejezést talál: — 21. —, Bc2,f! 22. Vc2., — Nem jobb Kc2, sem Fa4+ 23. Kel, Bc8t miatt. — 22. —, Bc8 23. Vc5 — Az angol mester inkább a gyors halált választja, mint a 23. Hc3, de 24. de, Vass utáni vesztett végjátékot. — 23. —, Ff5 — Világos feladta. FRANCIA VÉDELEM Budapest, 1929 Szén-emlékverseny — Szépségdíj Steiner E. Dr. Tartakower 1. e4, e6 2. c4 — Semmi sem új a nap alatt! Ez a lépés már egy évszázaddal ezelőtt előfordult a Paulsen—Kolisch mérkőzés alkalmával, de rövidesen el­tűnt a porondról, mert alapjában véve nem teljesen korrekt. Időnként azonban beválik, mert újdonságként hat. A Stei­­ner-fivérek a húszas években kielemez­ték a változatokat s jó párszor sikerrel alkalmazták a folytatást. — 2. —, d5 3. cd, ed 4. Va4f — Látszólag ártatlan lépés, de nagyon veszélyes fegyver, ha az ellenfél nem találja el a helyes vá­laszt, Vd7-tel, ahogyan később Thomas játszott Tartakower ellen. Sötét minden későbbi baja most következő lépésére vezethető vissza (Steiner E.) — 4. —, Fd7? 5. Vb3, Fc6 — 5. —, de nem taná­csos 6. Fc4! miatt, ami után az f7-pont védelme gondokat fog okozni. Viszont 5. —, de után nem volna helyes 6. Vb7:?, mert Fc6! 7. Fb5, Fb5: 8. Va8­, Vd3! következik és világos játszmája menthetetlen. E változatra Boros mester hívta fel a figyelmet. — 6. d4!, Hf6 — Az e-gyalog ütésére most is 7. Fc4 jön­ne és sötét egyetlen válasza sem volna kielégítő; pl. 7. —, Vf6 8. d5­. vagy 7. —, Ve7 8. Hc3, Hf6 9. Fg5 és világos fejlődési előnye igen jelentős. 7. e5, Hfd7 8. Vg3! — Világos most és a következőkben vezérével elfogulatlanul végigtapogatja az ellenséges állás beteg pontjait. Az általános elvekkel ellentét­ben a vezért nem fenyegeti veszély, mert az ellenfél tisztjei közt nincs kellő együttműködésre mód. — 8. —, f6 9. Fd3 — Fenyeget Fh7. — 9. —, Fb4f 10. Hc3, 0—0 11. Vh3, g6 12. — Fh6, Be8 13. f4. Hf8 14. Hf3, Vd7 — Cserélni szeretné a vezéreket, de mivel világos kitér az ajánlat elől, e lépés végeredményben csak a többi tiszttől veszi el a helyet. MAGYAR SAKKÉLET Dr. Bojta Béla (1899—1969) December 28-án, hosszas betegség után 70 esztendős korában elhunyt dr. Bojta Béla volt miniszterelnökségi államtitkár, az Országos Ügyvédi Tanács nyugalma­zott elnöke. Dr. Bojta Béla már a felszabadulást követő években — mint akkori állam­titkár — nagy f­gyelemmel kísérte és támogatta sakkéletünk alakulását, ké­sőbb aktívan bekapcsolódott a szövet­ség munkájában, majd 1955 végétől a Magyar Sakkszövetség elnöki tisztét lát­ta el öt éven át. Mint I. osztályú versenyző — fiata­labb korában szülővárosában, Szegeden, majd az 50-es években a fővárosban — a csapatbajnokságoknak is aktív harcosa volt, ugyanakkor avatott szakíróként te­vékenykedett. Számos cikke jelent meg — főként a középjáték köréből — a Magyar Sakkéletben, a Füles című heti­lapban pedig egészen élete végéig ve­zetett sakkrovatot. A szocialista igazságszolgáltatás terén végzett tevékenységéért számos kitünte­tésben részesült, legutóbb, 70. születés­napján a Munka Érdemrend arany foko­zatát nyerte el. Amint az MTI gyász­jelentése megállapítja, halálával a ma­gyar ügyvédség és jogásztársadalom ki­emelkedő személyisége távozott az élők sorából. Tegyük hozzá: sakkéletünk is hozzáértő szervezőt, jó tollú szakírót vesztett el.

Next