Magyar Sakkélet, 1970 (20. évfolyam 1-12. szám)
1970. január / 1. szám
MAGYAR SAKKÉLET Csőm — Ribli (3. forduló) (Kis kombinációk a XXV. Székely — Csőm (6. forduló) magyar bajnokság döntőjéből.) Sápi — Ribli (14. forduló) I. Alapfokú példa a behatolásra, az előrenyomult szabad gyalog erejének, s az a8 bástya ütésben állásának kihasználásával. II. Az a5-ön, b6-on és d4-en álló tisztek helyzete az adott erőmegoszlás mellett még akkor is kritikus lenne, ha már h1-en állana a világos király. Ebben a pozícióban pedig egyenesen konkrét döntéshez segíti sötétet. III. Sötétes bástyája ebben a pillanatban még nem üthető a H13f ellenfenyegetés miatt. Egy kis „varázslattal” azonban könnyen elhárítható ez a veszély. IV. Sötét hadereje beszorult. Egyedül vezére jutott el a félvonalig, de ennek is csak visszafelé van egyetlen szabad útvonala. Ezzel a felismeréssel már adva is van a kis kombináció témája. (Megoldások a 10. oldalon.) (B. G.) I. Világos lép III. Világos lép Filep — M. Kovács (15. forduló) IV. Világos lép 7 mosás jegyeit is fellelhetjük. Időzavarba egyszer sem került, s oly korán dűlőre tudta vinni a fejleményeket, hogy egyszer sem került sor függőben hagyásra. 7 nyert játszmájának lépésátlaga 32, 8 döntetlenjének 20. Ez a megoszlás — eredményességét is számításba véve — feltétlenül dicséri az ő tudatos versenyzését, kevésbé hízelgő viszont a bajnoki döntő mezőnyének elméleti felkészültségére, taktikai találékonyságára, küzdőszellemére, hol egyikre, hol másikra, hol mind a háromra. Forintos Győző, a tavalyi bajnok ezúttal ezüstérmet nyert. Eredménye majdnem olyan értékes, mint előbbi bajnoksága, hiszen ezzel bizonyította, hogy a bajnokok közé való feliratkozása egyáltalán nem könyvelhető el esetlegességként. Ráadásul ezúttal kedvezőtlen körülmények között versenyzett, betegsége miatt akkor kényszerült játszmák elhalasztására, amikor az elsőtől csak fél pont választotta el. Aki szembe tud és akar is szállni a kedvezőtlen körülményekkel, mindig megkülönböztetett elismerést érdemel, így Forintos is. A harmadik helyen holtversenyesek közül Berger-Sonneborn értékeléssel Csom István lett a bronzérmes. A verseny közepéig sokan őbenne látták a bajnoki cím legesélyesebbjét. Bátran bonyolított, s a vagdalkozásban az ő találatai ültek előbb. De míg első 8 játszmájából 5-öt nyert 3 döntetlen mellett, a rákövetkező 7-ből már egyet sem, s ráadásul 2-t vesztett. Lehangolódásra hajlamosságának ellenszerét még nem találta meg. Az egész verseny legkellemesebb benyomásait — Delyvel és Forintossal egy sorban — Ribli Zoltán játékvezetése keltette. A mezőny benjáminja első döntetlenje után kettőt vesztett, majd amikor egyenlített, újra mínuszba került. Mégis töretlenül küzdött tovább, s respektábilis eredményt ért el. Az a típus, amelyik elsősorban „sakkozik”, a versenyzői számítgatások kevésbé kötik le. Öröm látni, amikor arcvonásának rezdülése elárulja az állás sakkbeli problémájának érzékelését. Sok elméletet tud, bátran kipróbálja elemzéseinek helytállóságát. Gyorsan lát, s „hisz a szemének”. Támadó készségének leghatásosabb bemutatója: KIRÁLYINDIAI VÉDELEM (9. forduló) Polgár Bibli 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hf3, Fg7 4. g3, d6 5. Fg2, 0—0 6. Hc3, Hc6 7. 0—0, a6 8. d5, Ha5 9. Hd2, c5 10. Vc2, Bb8 11. b3, b5 12. Fb2, e5!? 13. e4? (Pontosabbnak látszik 13. Hdl!, hogy 13. —, Hh5 14. e3, f5-re 15. f4! jöhessen, az e4-et provokáló 13. —, Ff5-re pedig 14. e4, Fd7 15. f4!) 13. —, Hh5 14. Hd1, f5 15. f3, Fh6! 16. Fc3, Bb7! 17. Vd3, b4 18. Fb2, Bbf7 19. Hf2, Hb7 20. Bael (Még mindig nem érzi a veszélyt. Nem lett volna szabad torlaszolni a király e2-n át menekülésének útját.) 20. —, a5 21. Ve2, f4! 22. g4, Hg3! 23. hg., fg: 24. Hh3, Vh4 25. Bbl, Ff4 26. Bfdl, h5 27. gh:, Fh3: 28. hg6:. Bf6 29. Fh3:, Vh3: 30. Vg2, Fe3f és világos feladta, Kf1-re Bf3:f dönt (0:1). A 6—10. helyen végzettek közül M. Kovács László maradéktalan küzdőszelleme és Faragó Iván több kiváló részteljesítménye érdemel fokozott elismerést. Megegyeztek abban, hogy balsikerük nem szegte kedvüket, mindig tudtak újítani. Különösen Faragó egészen közel állott a sokkal magasabb helyezéshez, hiszen egy könnyen elremizhető állást (Forintos), s két könnyen nyerhetőt (Bárczay, Sápi) vesztett. A magam bőrén tapasztaltam, milyen jól kezeli a kedvére való állásokat : HOLLAND VÉDELEM (7. forduló) Faragó Barcza 1. d4, e6 2. c4, Fb4+ 3. Hc3, f5 4. e3, Hf6 5. Fd3, 0—0 6. Vc2, c5 7. Hge2, Hc6 8. 0—0, d6 9. a3, Fc3, 10. Vc3, e5? (a5!) 11. b4, Hg4?! (bc5.-re ed4.-et, h3-ra Hh6-ot tervezi.) 12. d5!, eb: 13. ab., He7 14. f3!, Hf6 15. f4, Hg6 16. Fb2, Ve7 17. Hg3, Hg4 (Azt hittem, jobban állok, hiszen Fe2-re Hh2 fenyeget. A következő vezérvisszakozás azonban eloszlatja ezt az illúziót.) 18. Ve1!, b6? (Meg kellett volna próbálni e5—e4-et, majd Hf6-ot.) 19. h3, Hh6 20. Vc3!, a5 21. ba:, Ba5: 22. Ba5:, ba: 23. c5!, Va7 24. Kh2!, ef: (Vc5:-re csere, majd fe5:) 25. ef:, de: 26. Hh5, Bf7 27. Be1!, a4 28. d6!, Fa6 29. Be8!, Hf8 30. Fa6:, Va6: 31. Hg7:, Vd6: 32. He6!, Bb7 33. Bf8:1, sötét feladta (1:0). Bilek István sajátos magyar csúcsot állított fel 100 százalékos döntetlen arányával. Első két döntetlenjét (Ribli, Barcza) még harcolta, de utána mintha csak a versenyzés parodizálására törekedett volna. Rossz közérzetéről, a zónaverseny okozta fáradtságáról többször panaszkodott. Küzdeni azonban nemcsak „összkomfortosan” kell és lehet. 15 döntetlenjének lépésátlaga 18(!!). Adorján két játszmája értékes teljesítmény, két vesztese viszont súlyos kihagyásokra való hajlamosságát jelzi. Nyolc 20 lépésen aluli döntetlenje nem túl hízelgő egy 19