Magyar Sakkélet, 1981 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-10 / 9. szám

A Minősítő Bizottság közleménye Az év vége felé közeledvén nyoma­tékosan felhívjuk élversenyzőink fi­gyelmét arra, hogy bármiféle teljesíté­sük elismertetését maguknak kell kér­niük, mégpedig a lehető legpontosabb adatok megadásával. Különösen igaz ez a következő esetekben: — az OTSH I. osztályú sportolója szint teljesítése; — a nemzetközi címszerzés (a nor­mák is!); — a mesteri cím feltételeinek telje­sítései ; — az ifjúsági aranyjelvényes spor­tolói szint elérése. Hasonlóképpen a címek, a minősíté­sek megerősítéséhez szükséges feltéte­lek teljesítését is jelezni kell. Javasoljuk továbbá mindazoknak, akik szövetségünktől kapják értékszá­­mukat, illetve minősítésüket, keressék fel bizottságunkat (fogadás kedden 17.00-tól a szövetségben), és érdek­lődjenek értékszámuk, minősítésük után. Mindkét esetben a felhívással az a célunk, hogy megelőzzük a tévedése­ket, a hiányos információkból szár­mazó aláért­ékeléseket. Az OTSH I. o. sportolója cím és besorolás esetében pl. nem lesz mód elkésett korrigálásra, bárkinek a hibájából származik is. Mindent lehetőleg írásban kérünk! Veterán sakkozók találkozója A Magyar Sakkszövetségben június 6-án ismét találkoztak, néhány kelle­mes órát töltöttek el idősebb sakktár­saink. Először Haag Ervin szakfel­ügyelő köszöntötte a megjelenteket, majd Dalmadi Jenő emlékezett meg Bedő Ödönről. Ezt követte az est fénypontja, a villámverseny. Tizenné­gyen neveztek, és a végeredmény a kö­vetkezőképpen alakult: dr. Major Je­nő 11, Gurszky Károly 10, Lehoczky Géza 9,5, Dalmadi Jenő 9, Gersits István 8,5, dr. Cicsó István és Lő­­rinczy László 7,5, Möhling Péter 6, Pelva Jenő 5, Czakó György és Luka János 4, Bodonyi B. Sándor és Hidi Gyula 3,5, Ginzer Géza 2 pont. Az első öt helyezett kapott díjat, valamint sorshúzással Luka János. (A díjakat Porubszky Béla sakktárs ajánlotta fel.) Versenykiírás A Siklósi SE október 25—30. kö­zött ötödik alkalommal rendezi meg hagyományos Tenkes Kupa versenyét mesterjelölt és I. osztályú kategóriá­ban. Érdeklődők a következő címhez fordulhatnak: Ózdi Lajos 7000 Siklós, Könyvesbolt. Vidéki hírek - DOMBÓVÁR. A város 1981. évi egyéni bajnokságának végered­ménye: Biró József 8,5, dr. Szabó Pé­ter 7, Borsi Sándor 6,5, Gyeszai Árpád 5,5, Magyar László 5, Spengler Imre 4,5, Pászti Géza és Völgyesi Mátyás 4, Ambrus Lajos és Nagy Miklós 3,5, Radics Ernő 3 pont.­­ SZÉKESFEHÉRVÁR. A város ez évi bajnoka: Tvaruskó László ( +27) 9 ponttal. A további sorrend: Botos Ferenc ( +74) 8,5, Reiter László ( +13) 7, Kárpát Aurél (+44) 7, Munkácsy Sándor ( + 44) 6,5, Czimer József ( —19) 6, Rába Rudolf (+41) 6, Korcsma György (—39) 4,5, Csórja Csongor (—42) 3,5, Lerner Ignác ( — 15) 3, Végvári Ferenc ( —26) 2,5, Vági László ( —19) 2,5 pont.­­ TAPOLCA. A nemzetközi ver­sennyel együtt külföldi résztvevőkkel mesterjelölt tornát is lebonyolítottak. A végeredmény: Vaclav Rika (cseh­szlovák) ( + 15) 10, Horváth Miklós ( +41) 9,5, Magyar Ottó ( * 9) 7, Sápi János (+6) 7, Bóna Andor ( + 1) 7, Pir­oska István ( +1) 6,5, Farkas Gyu­la ( + 13) 6,5, Heiligermann Gábor ( + 7) 6,5, Horváth Lajos (—6) 6, Szabó László (+0) 5,5, Skare Nenad (jugoszláv) ( —19) 5, Pál Mihály ( —9) 5, Kőszegi Lajos (—14) 5, Nagy Zol­tán (—27) 4,5 pont.­­ ZALAEGERSZEG. A városi bajnokságot két csoportban rendez­ték meg. Az A-csoport eredménye: Laczó Géza ( + 12) 9, Kiss László ( + 10) 9, Tóth G. Géza (+0) 7,5, Erdész László (—8) 7,5, Deák László (+0) 7,5, Dömötör József (—3) 7, Tóth László (+50) 6, Rosta Sándor (—34) 2,5 pont. (Kétfordulós ver­seny.) A B-csoport,eredménye: Por­­tisch G. ( + 30) 8,5, Ábrahám Z. ( +48) 8,5, Berecz J. (—18) 6,5, Balaskó J. ( + 10) 6, Szaplonczai Gy. ( + 101) 5,5, Molnár L. ( —10) 5,5, Wagner B. ( — 35) 4,5, Tamás F. (—50) 4, Iszak Zs. (+22) 2, Péter J. (-97) 2, Elekes Z. ( — 1) 1,5 pont.­­ ZALA MEGYE. A megye 1981. évi bajnokságán huszonnyolcan indul­tak. A 11 fordulós svájci rendszerű tornát Horváth Imre (+ 8) 8,5 ponttal nyerte. Az élmezőny eredménye: Kiss László ( + 12) 8, Szittár Antal ( + 7) 7,5, Plecskó Zoltán ( + 7) 7, Babits András (—5) 7, Bezsek Győző (+5) 6,5, Dömötör József ( + 11) 6,5, Erdész László ( — 4) 6,5, Laczó Géza (+5) 6, Tarnóczky Attila (—5)6, Tóth G. Géza (—5) 6, Erdész János ( — 11) 6 pont­tal. . .­­ IN MEMÓRIÁM. Liebmann I Béláné Kovács Emilia 52 éves korá­ban tragikus hirtelenséggel elhunyt. Szentesen kezdte sakkozói pályafutá­sát, majd Szegedre költözött. Jó né­hány alkalommal nyerte meg a város és a megye egyéni bajnokságát, 1956- ban pedig országos vidékbajnok lett. Az országos bajnokság döntőjébe is többször bejutott. A Szegedi Ruhagyár éltáblásaként sikeresen állta a harcot férfi kollégáival szemben, csapata leg­sikeresebb pontszerzői közé tarto­zott. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Brádt Borbála (1929-1981) Éppen Borbála napon, december 4- én született Pest­­sztlőrincen. A mun­kanélküli orvosi műszerész, Brádt János második gyermekeként látta meg a külvárosi szegénységet. Nem a legszerencsésebb csillagzat jegyében történt érkezése, akkoriban a gazda­sági válság első éve rendítette meg a világot. Nyolcéves korában költöztek a fő­városba, és halála napjáig ugyanab­ban az egyszerűen berendezett Balázs Béla utcai lakásban laktak és éltek szerény módon. Borbála alig 14 éves volt, amikor versenyszerűen kezdett foglalkozni élete örökös szerelmével, a sakkjátékkal. A középiskolás évek után 1947-ben az Országos Nyugdíj­­intézetben kapott munkát. Kis segéd­adminisztrátorként, amolyan aktahor­dozóként indult, és három évtizedig tartó hűséges szolgálat után — emlé­kezett vissza könnyes szemmel 83 éves, ősz hajú édesanyja — főelőadóként búcsúzott. Első számottevő, szép sikerét 1952- ben aratta: 2. lett az országos női bajnokság döntőjében. (A fénykép is ekkor készült.) Alig három év múlva, 1955-ben ráduplázott sikerére. Első he­lyen végzett holtversenyben Kertész Bélánéval (ma Karakasné), és ezzel nemcsak teljesítette, hanem túlszár­nyalta a mesteri norma követelmé­nyét. Intelligens, művelt ember volt, aki­nek mindenki kereste a barátságát. Hatalmas munkabírásának kiáltó el­lentéte volt törékeny, vézna alak­ja. Gondolkodásmódjában is rendkí­vül hasonlított becsületes, puritán fel­fogású, másoknak mindig segíteni kész apjára. Sakkpályafutása igaz, alig egy évtizednyi, mert édesapja 1961-ben bekövetkezett halálával kicsit meg­fáradtan, alig 32 évesen hátat fordí­tott nagy szerelmének, a sakknak. Ezért volt számunkra különös meg­tiszteltetés és öröm, hogy 20 év után újra láthattuk őt sakkversenyen. El­jött a Vasas SC Brádt János nemzet­közi emlékversenyének ünnepélyes megnyitójára. Talán érezte, hogy utol­jára, de súlyos betegen is ott akart lenni a Vasas sakkozók között. . . Balázs Béla utcai lakásában ott áll az asztalon a gyönyörű szép váza, az 1955. évi magyar bajnokságon a holt­­versenyes elsőségért kapott tisztelet­díj. Benne a lengedező árvalányhaj akár jelképnek is beillene. . . Tisztele­tünk és kimondhatatlan fájdalmunk örökös jelképe... Káposztás Miklós MAGYAR SAKKÉLET 211

Next