Magyar Sakkélet, 1983 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-10 / 5. szám

Harmadszor Rómában Nem olyan erős összetételű tornán, mint tavaly — amikor Korcsnoj ját­szott —, és nem olyan magabiztos já­tékkal, ismét győztem a Banco di Ro­ma versenyén. A gyenge olimpiai sze­replés utáni sikerem azért töltött el örömmel, mert egyes partikban már a régi formámban játszottam, a küz­delmes hosszú játszmákat jól bírtam erővel, és az is lényeges javulás Lu­­zernnel szemben, hogy most egyszer sem kerültem időzavarba. Minden sakkozó — én is — nehezen tudom túltenni magamat a csalódá­sokon, és ez még mindig nem sikerült. Ezért elsősorban azért indultam ezen a hagyományos tornán, mert át akar­tam esni az olimpia okozta lelki meg­rázkódtatáson. Önbizalom erősítésnek szántam a 10 résztvevős hetedik nem­zetközi tornát. Célom Élő-pontszá­­mom megőrzése, és ehhez a „két plusz­­szál” végzés volt. A kiegyensúlyozott, 8-as FIDE-kategóriájú versenyen - hat nagymester, három nemzetközi mester, egy FIDE-mester —, amely­nek Élő-átlaga 2441 és a nagymesteri szint teljesítése 7 pont volt, a kifogás­talan rendezési körülmények célkitű­zésem teljesítéséhez minden feltételt megadtak. Róma központjában, az ún. hercegi parkban levő reprezenta­tív hotelben elhelyezett külföldi részt­vevőket autóbusszal vitték minden fordulóra a Banco di Roma sport­kombinátjába, ahol nagy számú néző­sereg — szombaton és vasárnap zsú­folt nézőtér — előtt zajlott le a torna. A főszervező most is a népszerű Alvise Zichichi volt, aki ismét összehozta a főverseny mellett a 10 résztvevős FIDE 4-es kategóriájú ,,B” versenyt is, amelyen ezúttal M. Kovács László képviselte hazánkat. A főversenyen, úgy gondolom, hogy „papírforma” szerint esélyes voltam, de meglepetést keltett a riválisomnak tartott Lobron szerény 5 — 6. helyezé­se. A nyugatnémet sakkozás remény­sége ezen a versenyen képességei alatt szerepelt. Ugyanakkor Tóth Béla ki­emelkedően játszott, és kivételes küz­dőképességével nem egy hullámzó par­tit maga javára döntve kiharcolta a második helyet. Tatai jól játszott, ha ellenem nem veszít marathóni vég­játékban, akkor előbb végzett volna. A vele holtversenyes Gheorghiu játéka a tőle megszokott rutinos felfogást tükrözte: nagymesterek ellen a remi is jó, és csak a gyengébbeknek tartott sakkozók ellen játszott nyerésre. A többiek Benkő Pál kivételével a vára­kozásnak megfelelően szerepeltek. Benkő időzavarban néhány pontot kidobott. Kétségtelen, hogy ebben a digitális kijelzésű új sakkóra is döntő szerephez jutott. Annyira, hogy a ver­senyzők kérésére a rendezők vissza­állították a hagyományos sakkórákat. Kis játszmagyűjteményemben azo­kat a partikat válogattam, amelyek­nek megnyitása vagy közép­játéka ér­deklődést kelthet. A stílusomra jellem­zőek közül a Martin, a küzdelmes játszmák közül a Tatai ellenit elemez­tem. Válogatásom közé kívánkozott Tóth Béla romantikus játékvezetése Martinnal szemben, valamint még né­hány parti az A- és B-tornáról. BENONI VÉDELEM ( 77/1) Pintér —Martin 1. (14 Hf6 2. c4 c5 3. (15 all ?! Érdekes gondolat sötét el akarja kerülni a Fb5t-os változatot. 4. a4! 4. Hc3-ra b5 — az „elhalasztott” Volga-csel — ellenfelem kedvenc fegyvere, ezért kí­vánkozik ide felkiáltójel. 4. — e6 5. Hc3 exd5 6. cxd5 d6 7. e4 g6 8. Fe2 Fg7 10. Hf3 Fg4 10. 0 -0 0 -0 11. Fg5 11. Ff4 a divatos változat. 11. — Hd7 12. Hd2 Fxe2 13. Vxe2 Vc7 14. Bael Bfe8 15. f4 b5! 1 16. axb5 axb5 17. Vxb5! 17. Hxb5-re Vb6 18. Khl,Hxd5 sötét előnyére. 17. — Beb8! Újítás! Az Enciklopédia Bab8 lépése rossz 18. Vc6! Va7 19. Bal! + miatt. 18.Vd3 Természetesen 18. Vc6? Va7 19. Bal Vxa1! miatt nem jön számításba. 18.­­ Bxb2 19. Hc4 Bb3 20. Fxf6! Fontos húzás! 20. e5 He8! után a g5F rosszul állna, ezért előbb cserélni kell. 20. — Fxf6 20. Hxf6-ra is 21. e5. 21. e5! dxe5 20.­­ Fg7 21. Vc2! (21. Hxd6? Bxc3 22. Vxc3 Vxd6!) Vb8 22. Bb1!, vagy 21. — Bab8 22. He4!, dxe5 23. f5! után világos előnyben van. 22. (16 Ya< 22. — e4 23. Vxe4! a legtisztább (23. dxc7 exd3 24. Hd5 d2 25. Bdl Bd3 26. Hcb6 Hxb6 27. Hxb6 Be8 28. c8V Bxc8 29. Hxc8 c4!+). 23. Vc2! 23. fxe5 Hxe5! 24. Hxe5 c4f 25. Ve3 Fxe5 26. Vxa7 Bxa7 27. Bxe5 Bxc3 28. Bdl Bd3! =. 23. - Vb7 23. - Bxc3 24. Vxc3 exf4 25. Vf3! +; 23. - Bab8 24. fxe5 Fxeö 25. Hxe5 Hxe5 26. Bxe5 c4T 27. Khl Vd4 28. Ve4! Vxc3 29. Be8| Kg7 30. Bxf7f! nyer. 24. fxeö Hxe5! 25. He4! Nagyon kellemetlen közbe­iktatás. Rossz 25. Hxe5 Bb2 26. Ve4 Fxe5 27. Vxb7 Fd4f, majd Bxb7 miatt. 25. - Fg7 26. Hxc5 Hf3fl! 26. - Va7 27. Hxe5! (27. Vxb3 !! Vxc6f 28. Khl Vxc4 29. Vxc4 Hxc4 30. d7 Hd6!) 27. - Bb5 28. Hed7! (28. Hed3 Fd4!!)Fd4f 29. Khl Fxc5 30. Be7! + - . 27. Bxf3! (27. gxf3 Fd4f) 27.­­ Vb4? 27.­­ Fd4f 28. Khl Vb4 29. Ve4a is világosnak ígér nyerést, de több problémát okoz, mint a játszma­lépés. Érdemes figyelmet szentelni en­nek az állásnak, hiszen öt tiszt áll ütésben. 28. Hxb3! Vxelf 29. Bff! Egyszerű és nagyszerű, a d4 mező véd­ve, így világos nyert (1:0). EVANS-CSEL F 17/b Martin-Tóth B. 1. e4 e5 2. Fc4 Hc6 3. Hf3 Fc5 4. b4 Fxb4 5. c3 Fa5 6. d4 Ve7!? Érdekes gondolat egy agyonelemzett megnyi­tásban. 7. 0—0 (7. Fa3? Fxc3f!) 7. — Fb6 8. a4 a6 9. dxe5 Hxe5 10. Hxe5 Vxe5 11. Vb3 Vh5 12. Hd2 He7 13. Fa3 Hc6 14. e5! Szép gyalogáldozat, amely világos jó taktikai érzékét di­cséri. 14.­­ Hxe5 15. Bael (Bael!?) d6 16. Hf3 f6 17. a5 Fa7 18. Fd5 Bb8 19. Hd4 Kd8 20. Ba2 Hd3 21. Ff7 Vg5 22. Be3 Hf4 23. g3 Hh­3f 24. Kf1 ? Itt már mindkét fél időzavarban van, így érthető, hogy Martin természetes lé­pést tesz, amely nem jó. A helyes 24. Kg2!, mert Hf4f után 25. Kh1-re sö­tétnek gondjai vannak. 24.­­ Fxd4! 25. cxd4 Vb5+ 26. Vxb5 Számításba jött 26. Bae2, amire Fg4 nem megy 27. Vxb5 axb5 28. BeSj- Pintér József a győztes MAGYAR SAKKÉLET 107

Next