Magyar Sakkélet, 1983 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-10 / 5. szám
Harmadszor Rómában Nem olyan erős összetételű tornán, mint tavaly — amikor Korcsnoj játszott —, és nem olyan magabiztos játékkal, ismét győztem a Banco di Roma versenyén. A gyenge olimpiai szereplés utáni sikerem azért töltött el örömmel, mert egyes partikban már a régi formámban játszottam, a küzdelmes hosszú játszmákat jól bírtam erővel, és az is lényeges javulás Luzernnel szemben, hogy most egyszer sem kerültem időzavarba. Minden sakkozó — én is — nehezen tudom túltenni magamat a csalódásokon, és ez még mindig nem sikerült. Ezért elsősorban azért indultam ezen a hagyományos tornán, mert át akartam esni az olimpia okozta lelki megrázkódtatáson. Önbizalom erősítésnek szántam a 10 résztvevős hetedik nemzetközi tornát. Célom Élő-pontszámom megőrzése, és ehhez a „két pluszszál” végzés volt. A kiegyensúlyozott, 8-as FIDE-kategóriájú versenyen - hat nagymester, három nemzetközi mester, egy FIDE-mester —, amelynek Élő-átlaga 2441 és a nagymesteri szint teljesítése 7 pont volt, a kifogástalan rendezési körülmények célkitűzésem teljesítéséhez minden feltételt megadtak. Róma központjában, az ún. hercegi parkban levő reprezentatív hotelben elhelyezett külföldi résztvevőket autóbusszal vitték minden fordulóra a Banco di Roma sportkombinátjába, ahol nagy számú nézősereg — szombaton és vasárnap zsúfolt nézőtér — előtt zajlott le a torna. A főszervező most is a népszerű Alvise Zichichi volt, aki ismét összehozta a főverseny mellett a 10 résztvevős FIDE 4-es kategóriájú ,,B” versenyt is, amelyen ezúttal M. Kovács László képviselte hazánkat. A főversenyen, úgy gondolom, hogy „papírforma” szerint esélyes voltam, de meglepetést keltett a riválisomnak tartott Lobron szerény 5 — 6. helyezése. A nyugatnémet sakkozás reménysége ezen a versenyen képességei alatt szerepelt. Ugyanakkor Tóth Béla kiemelkedően játszott, és kivételes küzdőképességével nem egy hullámzó partit maga javára döntve kiharcolta a második helyet. Tatai jól játszott, ha ellenem nem veszít marathóni végjátékban, akkor előbb végzett volna. A vele holtversenyes Gheorghiu játéka a tőle megszokott rutinos felfogást tükrözte: nagymesterek ellen a remi is jó, és csak a gyengébbeknek tartott sakkozók ellen játszott nyerésre. A többiek Benkő Pál kivételével a várakozásnak megfelelően szerepeltek. Benkő időzavarban néhány pontot kidobott. Kétségtelen, hogy ebben a digitális kijelzésű új sakkóra is döntő szerephez jutott. Annyira, hogy a versenyzők kérésére a rendezők visszaállították a hagyományos sakkórákat. Kis játszmagyűjteményemben azokat a partikat válogattam, amelyeknek megnyitása vagy középjátéka érdeklődést kelthet. A stílusomra jellemzőek közül a Martin, a küzdelmes játszmák közül a Tatai ellenit elemeztem. Válogatásom közé kívánkozott Tóth Béla romantikus játékvezetése Martinnal szemben, valamint még néhány parti az A- és B-tornáról. BENONI VÉDELEM ( 77/1) Pintér —Martin 1. (14 Hf6 2. c4 c5 3. (15 all ?! Érdekes gondolat sötét el akarja kerülni a Fb5t-os változatot. 4. a4! 4. Hc3-ra b5 — az „elhalasztott” Volga-csel — ellenfelem kedvenc fegyvere, ezért kívánkozik ide felkiáltójel. 4. — e6 5. Hc3 exd5 6. cxd5 d6 7. e4 g6 8. Fe2 Fg7 10. Hf3 Fg4 10. 0 -0 0 -0 11. Fg5 11. Ff4 a divatos változat. 11. — Hd7 12. Hd2 Fxe2 13. Vxe2 Vc7 14. Bael Bfe8 15. f4 b5! 1 16. axb5 axb5 17. Vxb5! 17. Hxb5-re Vb6 18. Khl,Hxd5 sötét előnyére. 17. — Beb8! Újítás! Az Enciklopédia Bab8 lépése rossz 18. Vc6! Va7 19. Bal! + miatt. 18.Vd3 Természetesen 18. Vc6? Va7 19. Bal Vxa1! miatt nem jön számításba. 18. Bxb2 19. Hc4 Bb3 20. Fxf6! Fontos húzás! 20. e5 He8! után a g5F rosszul állna, ezért előbb cserélni kell. 20. — Fxf6 20. Hxf6-ra is 21. e5. 21. e5! dxe5 20. Fg7 21. Vc2! (21. Hxd6? Bxc3 22. Vxc3 Vxd6!) Vb8 22. Bb1!, vagy 21. — Bab8 22. He4!, dxe5 23. f5! után világos előnyben van. 22. (16 Ya< 22. — e4 23. Vxe4! a legtisztább (23. dxc7 exd3 24. Hd5 d2 25. Bdl Bd3 26. Hcb6 Hxb6 27. Hxb6 Be8 28. c8V Bxc8 29. Hxc8 c4!+). 23. Vc2! 23. fxe5 Hxe5! 24. Hxe5 c4f 25. Ve3 Fxe5 26. Vxa7 Bxa7 27. Bxe5 Bxc3 28. Bdl Bd3! =. 23. - Vb7 23. - Bxc3 24. Vxc3 exf4 25. Vf3! +; 23. - Bab8 24. fxe5 Fxeö 25. Hxe5 Hxe5 26. Bxe5 c4T 27. Khl Vd4 28. Ve4! Vxc3 29. Be8| Kg7 30. Bxf7f! nyer. 24. fxeö Hxe5! 25. He4! Nagyon kellemetlen közbeiktatás. Rossz 25. Hxe5 Bb2 26. Ve4 Fxe5 27. Vxb7 Fd4f, majd Bxb7 miatt. 25. - Fg7 26. Hxc5 Hf3fl! 26. - Va7 27. Hxe5! (27. Vxb3 !! Vxc6f 28. Khl Vxc4 29. Vxc4 Hxc4 30. d7 Hd6!) 27. - Bb5 28. Hed7! (28. Hed3 Fd4!!)Fd4f 29. Khl Fxc5 30. Be7! + - . 27. Bxf3! (27. gxf3 Fd4f) 27. Vb4? 27. Fd4f 28. Khl Vb4 29. Ve4a is világosnak ígér nyerést, de több problémát okoz, mint a játszmalépés. Érdemes figyelmet szentelni ennek az állásnak, hiszen öt tiszt áll ütésben. 28. Hxb3! Vxelf 29. Bff! Egyszerű és nagyszerű, a d4 mező védve, így világos nyert (1:0). EVANS-CSEL F 17/b Martin-Tóth B. 1. e4 e5 2. Fc4 Hc6 3. Hf3 Fc5 4. b4 Fxb4 5. c3 Fa5 6. d4 Ve7!? Érdekes gondolat egy agyonelemzett megnyitásban. 7. 0—0 (7. Fa3? Fxc3f!) 7. — Fb6 8. a4 a6 9. dxe5 Hxe5 10. Hxe5 Vxe5 11. Vb3 Vh5 12. Hd2 He7 13. Fa3 Hc6 14. e5! Szép gyalogáldozat, amely világos jó taktikai érzékét dicséri. 14. Hxe5 15. Bael (Bael!?) d6 16. Hf3 f6 17. a5 Fa7 18. Fd5 Bb8 19. Hd4 Kd8 20. Ba2 Hd3 21. Ff7 Vg5 22. Be3 Hf4 23. g3 Hh3f 24. Kf1 ? Itt már mindkét fél időzavarban van, így érthető, hogy Martin természetes lépést tesz, amely nem jó. A helyes 24. Kg2!, mert Hf4f után 25. Kh1-re sötétnek gondjai vannak. 24. Fxd4! 25. cxd4 Vb5+ 26. Vxb5 Számításba jött 26. Bae2, amire Fg4 nem megy 27. Vxb5 axb5 28. BeSj- Pintér József a győztes MAGYAR SAKKÉLET 107