Sakkélet, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-20 / 5. szám

1700 SAKKÉLET FEHÉREN - FEKETÉN | Kitüntetések A Budapest Kongresszusi Központ Bartók-termében, a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében, Buda István államtitkár, az OTSH elnöke kitüntetéseket adott át a testnevelési és sportmozgalomban hosszú évtizedeken keresztül kiemelkedő munkát végző sportvezetőknek, társadalmi aktíváknak. Öröm számunkra, hogy Halász Jánosné, a Magyar Sakkszövetség ügyvitelvezetője, nyugállományba vonulása előtt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült. A mi kedves Erzsikénknek sakktársadalmunk, az Elnökség és szerkesztőségünk nevében gratulálunk, s kívánjuk, hogy továbbra is jó erőben és egészségben segítse szövetségünk munkáját. * * * Évtizedes hagyomány, hogy a KISZ Központi Bizottsága ,,Győzelemért” emlékplakettel jutalmazza azokat a sportolókat, akik olimpián, Universiadén, felnőtt, junior és ifjúsági Európa bajnokságon először értek el első helyet. A kitüntetettek között volt Mádl Ildikó ifjúsági Európa-bajnokunk. Ezenkívül 1984. évi eredményes szerepléséért Mádl Ildikó megkapta a ,,Kiváló ifjúsági sportoló”, míg Karél József a ,,Kiváló edzői munkáért” kitüntetést. Sakktársadalmunk nevében gratulálunk . Bűvöletek Post német mester a Sehachwart 1933. évi évfolyamában közölte a következő tanulságos eszmefuttatást. Az első főtornámon, ha jól emlékszem, Coburgban, 1904-ben — írta — történt meg velem a következő érdekes eset. A következő állásban — ellenfelem nevére már nem emlékszem — „halhatatlan” kombinációt fedeztem fel. Már ránézésre is nyilvánvaló, hogy a döntésnek a h-vonalon kell bekövetkeznie. Működött a fantáziám, és nagyon magával ragadott a komponálás hangulatvilága. A dolog tulajdonképpen egyszerűnek látszott. Áldozok h7-en, majd Uhlf-kal folytatom és a h6-on, és utána a h5-ön vonalat záró futókat kiütöm, beadom a sakkot bástyával h1-en, amire a sötét király g6-ra lép, és már meg is húzhatom a szemet-lelket gyönyörködtető Qezt és mattot. Lelkesen hozzákezdtem! 1. ffixh71 *xh7 2. Uhlf Sh6 3. Fixlpf *xh6 4. Shl-j- $h5 5. Hxh6f És egy kicsit elgyönyörködtem saját kombinációs művészetemben. Nézegettem ellenfelemet, kimondhatatlan örömmel szemlélve tehetetlenségét. Néztem, amint némi fejcsóválás után elfogadta az áldozataimat, és büszkén kihúztam magam. Nem is értettem, hogy miért nem adja föl! Következett: 5. — &xhe A győzteshez méltó egykedvűséggel magabiztosan nyúltam — élvezve a pillanat nagyságát — a halált hozó albástya felé. Ahogy meg akarom fogni, kezem a semmibe nyúlt! Hideg borzongás futott át rajtam, a bástya egyszerűen eltűnt alről! Nem értettem. Lenéztem az asztal alá, biztos leesett, de ott sem volt semmi nyoma. Akkor végül az ellenfelemre néztem. Kicsit értetlenül, de nem a feladás előtt állók lemondó tekintetével vizsgálgatott. Kezdett melegem lenni, mert derengett valami. Ijesztő volt a felismerés. Utolsó bástyámat áldoztam fel 15-én! Most döbbentem rá, hogy kombinációm sikeréhez három világos bástyára lett volna szükségem. Szomorúan szemléltem egykor büszke seregem maradványát, de még nem gondoltam a játszma rögtöni feladására. Ha elkeseredve is, de még egy kicsit bosszantani akartam elégedetten mosolygó ellenfelemet, és 6. Se 7-tel megtámadtam a vezérét, bekövetkezett a csoda! Ellenfelem simán győzhetett volna, ha bőséges anyagi többletének egy részét (akár többféle módon is) visszaadja, de erre nem volt hajlandó. Fösvényen 6. — 317 ?-et lépte. Közben a kudarc okozta nagy szomorúságom is oszladozott. Megnyugodva nézegettem az állást és.. . nini. . ., egyszerűen nem akartam hinni a szememnek. Kárpótolni akart Caissa istennő az átélt rémületért ? 7. Eg7y Matt fenyeget ?d1-gyel, amit tartósan sem vezéráldozattal g2-n, sem Sxf4-gyel nem lehet hárítani. Megelégedéssel nyugtáztam magamban: úgy látszik mégiscsak van igazság a sakkban! Ellenfelem azonban még nem adta fel, a talált valamit. Következett 7. — 0e5 8. ?41f 0f3 Jobb volt 3f3f! 9. §xf8 Bxf8 10. fdff Bxff és a játszma hosszú küzdelem után döntetlen lett, amivel végül is mindkét fél elégedett lehet Fordította: Földeák Árpád (A szerk. megjegyzése: 1. Ve7 Hc(b)7 2. Bxg7f (fexg7 3. Fg4f Ah8 (3. — Sg6 4. Bxh7f!) 4. Bxh7f egyszerűen nyert volna.) Ez a megoldás! Az áprilisi számunk B/IV oldalán közölt ábrák megoldásai a következők: 49. 1. - Ce2f! 2. Bxe2 Bflf 3. &xff ffhlf és világos feladta, mert 4. Af2-re Vg4f és matt következne. 50. 1. Vg6f!é?e8 (1. fxg6 2. ffxe6f és Se7f és matt.) 2. Kxe7f! és sötét feladta (1:0). 2. fxe6-ra 3. Sxe6f ffxen 4. Se7f és matt. 51. 1. Kxe4! fxe4 2. Sg3f &h8 3. Öxf7f és sötét feladta (1:0). 52. 1. Sg4f f?xg4 2. Bxhöjd gxh6 3. §f7f és matt. 53. Négy vezér a táblán! Az anyagi hátrányban lévő világos szép mentséget talált. 1. ffg8f! &xg8 2. ve8f sfeh7 3. Sg8f sfeh6 4. Ih7f *g5 5. 1fh6f *xh6 patt. 54. 1. — f6f 2. ifeg4 (2. sBxf6 sfg3f és matt) 2. — Vg2f 3. Fg3 f5f 4. Sbf4 e5+! 5. dxe6 f?d2f és matt. 55. 1. 5hlfH 2. sfexhl bh7f 3. égi 0h2f! 4. exh2 0f3ff 5. sfeh1 (ch3) ShBf és matt. 56. 1. ffixf 5! exf6 2. Uxhaf!! exh6 (2. gxh6 3. Vf6f) 3. Bhff *g6 4. sfef4! sb6 5. Bh8! és sötét feladta (1:0), mert a Sh5 matt nem védhető. 57. 1. Sxb7 Sxb7 2. Hfd5! és sötét feladta (1:0), mert a tisztvesztés elkerülhetetlen. 58. 1. Ka8f (1. axf7-re sötét örökös sakkot ad.) 1. — &g7 2. fxe6f és sötét feladta (1:0), 2. — ffxe5 3. Sh8f! 4. Vxf7, majd axe6. 59. 1. h6f &h8 2. Ée6\\ és sötét feladta (1:0), mert a futó ütésére háromban mattot kap, különben pedig tisztet veszít. 60. 1. Ve7f! ffxe7 2. Ixh7f *xh7 3. Sh5f &g8 4. Sh8f és matt. 61. 1. fxf3! 2. fxf3 fxf3f! 3. sexf3 0d4ft 4. *g4 fe8f 5. sfeh4 af3f és matt. 62. 1. g4f fxg4 2. hxg4f *h4 3. UxhBj( Hf 1 if) 4. a!fh2! és a mattra nincs ellenszer. 63. 1. Sh8f! djxh8 2. g7f *g8 3. fh7f 4xh7 4. g8S! és matt. 64.1. fxd5 cxd5 2. 0f6f *h8 3. fg6!! 0c2 4. Sh3! és a matt védhetetlen. Példáinkat J. I.Nejstadt: Sahmatnij praktikum című könyvéből kölcsönöztük.