Sakkélet, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-20 / 7. szám

SAKKTÖRTÉNELEM Újabb adatok a Pesti Sakk-körről Beigazolódott a sejtés A Pesti Sakk-kör tényleges megala­kulásának időpontja több évtizede vita tárgya. Azt tudjuk, hogy már a szabadságharc előtt igen színvonalas sakkélet volt Pesten, de azt néhányan kétségbe vonták, hogy ennek a magja egy formálisan megalakult, jogi érte­lemben is létező sakk-kör lett volna. A témakör átfogó ismertetése a Ma­gyar Sakktörténet I. kötetében talál­ható, ahol a 62—65. oldalakon meg­ismerhetők az addig feltárt tények és a kialakult álláspontok. Egy tény: a témakör kutatói nem bukkantak megbízhatónak ítélt írásos tárgyi bi­zonyítékokra, így logikai megfonto­lások, a szájhagyomány, valamint jó­val későbbi, így nem feltétlen meg­győző sajtóközlemények értékelése alapján foglaltak állást a vitában. A kor külföldi sakklapjainak tanul­mányozása eldöntötte a kérdést: a Pesti Sakk-kör valóban fennállott az említett időszakban,­ ahogyan többek között dr. Vajda Árpád is helyesen következtetett erre — és a Sakktör­ténet ezt feltételező álláspontja is iga­zolódott. Sajnos, az alábbiakban idézett sakk­folyóiratok évfolyamai Magyarorszá­gon nem találhatók. Ez volt az oka, hogy ezeket eddig a kérdés egyetlen ku­tatója sem tanulmányozta át. Tekintsük át a bizonyító adatokat időrendi sorrendben: 1. Le Palame.de, 1842. 264. o. A francia sakklap a megadott he­lyen a Pest — Párizs sakklevelezési mér­kőzés kezdetén írt második pesti leve­let közli. Az első pesti levél a kihívást tartalmazta, ez pedig a párizsiak válaszára felel , és kezdi el a játsz­mákat. A pestiek levelét tizenegyen írták alá, azzal, hogy az ott szereplő aláírások közül bármelyik kettő érvé­nyessé teszi az elküldött lépést. Az aláírók között az első helyeken a híres trió szerepel, Grimm Vince neve után ott olvasható az „elnök” szó is. A levélben ugyan nem szerepel a Pesti Sakk-kör elnevezés — de a párizsiak sem az akkor már világhírű sakk­­körük nevében játszanak —, ám Grimm csak ennek az elnökeként le­het itt megadva, mert ha a levelezési játszmák vitelére összejött alkalmi csoportosulás elnöke volna, ennek köz­lése csak akkor lenne indokolt, ha ezzel bizonyos jogok vagy kötelességek járnának együtt. Itt pedig erről nincs szó. Egyébként a továbiakban is több­szörösen bebizonyítást nyer, hogy a Pesti Sakk-kör első elnöke Grimm volt: az itt említett adat azért fontos, mert azt mutatja, hogy 1842-ben már működött a Pesti Sakk-kör, s ekkor az elnöke még Grimm volt. Az aláírók közt szerepel egyébként az a Mayer József is, akinek a neve szintén felbukkan a Pesti Sakk-kör történetében, de eddig csak egyetlen forrásból ismertük, így az ő személye is megerősítést nyert. 2. Schachzeitung, 1846. 22. o. A német sakklap a következőket írja: „Grimm úr, a Pesti Sakk-kör korábbi elnöke rövid idővel ezelőtt Bécsben a Bilguer-féle sakkjáték kézikönyv kiadó­jával 5 játszmát játszott, amelyeket az utóbbi nyert meg. Mi itt mindenekelőtt a két legérdekesebbet adjuk ezen játsz­mák közül.” Az ellenfél van der Lasa, a kor ki­emelkedő sakkozóinak egyike. Az említett játszmák közül egyet Gal­­góczy is hoz a Győri tornakönyvben, sőt erről az összecsapásról is tud, de játszmaszámot nem közöl, sem a Pesti Sakk-körre vonatkozó kitételt nem említi. Az idézett hírből kiderül, hogy 1846-ban a Pesti Sakk-kör létezett, és már nem Grimm volt az elnöke. 3. Schachzeitung, 1846. 40. o. Egy cikk, amelyik a bécsi sakko­zásról szól, a pesti sakkéletre is kitér. Szén, Grimm és Löwenthal neve mel­lett megemlíti, hogy ők voltak a pes­tiek vezetői a párizsiak ellen nyert játszmákban. Arról is hírt ad, hogy a Berlini Sakktársaság is levelezési játszmaváltásra gondolt, de a klub Pesten egészen felbomlott, így ez nem időszerű. Ez utóbbi hír nem meglepő: a három éven át tartó levelezés nagy összetartó erő volt, de időnként ter­hessé vált kötelesség is lehetett. A győ­zelem után vélhetőleg „lazított” a kör tagsága. Ez a cikk is bizonyítja a sakk-kör létét. A szerző szép stílusra törekedve különböző kifejezéseket használ ugyan, de a Pesther Gesellschaft és a Klub in Pesth kifejezés csak egy ténylegesen meglevő sakk-körre utalhat. A cikk írója, az akkor huzamosan Bécsben tartózkodó van der Lasa pedig meg­bízható információkkal rendelkezett. 4. Schachzeitung, 1850. 186. o. A lapban az alábbi — egyébként rö­videsen megcáfolt — halálhír jelent meg Grimm Vincéről: „Grimm úr, a most feloszlatott Pesti Sakk-kör korábbi elnöke, Szén és Löwenthal urak után Magyarország leg­erősebb játékosa, meghalt.” Nemcsak a Pesti Sakk-körről ka­punk itt újabb megerősítést, hanem arról is, hogy Grimm ennek korábban elnöke volt. Sőt, a megszüntetés té­nyét is rögzíti a hír. Ugyanakkor az is kiderül, hogy nem az 1846-ban em­lített csökkenő érdeklődés okozta a sakk-kör megszűnését, hanem a sza­badságharc után oszlatták fel. 5. La Régence, 1850. 92. o. „Grimm úr, a Pesti Sakk-kör elnöke, és Magyarország egyik legerősebb já­tékosa Szén és Löwenthal urak mögött, meghalt.” A francia sakklap megismétli a fent említett tévhírt: ez láthatólag befu­totta Európát. A halálhírben téved­hettek — nem tévedhettek viszont a Pesti Sakk-kör létére és Grimm szemé­lyére vonatkozóan, hiszen évekig le­velezésben voltak Pesttel. 6. Schachzeitung, 1851. 64. o. „Napi hírek. — Éppen most kaptuk a hírt Grimm Gusztáv úrnak, a híres sakkhős fivérének elhunytár­ól. Az el­­szenderült sakkjátékosként természete­sen lényegesen bátyja mögött állott, de a sakkvilágnak mégsem kell kevésbé ben­sőségesen meggyászolni az ő korai ha­lálát, mert egyedül neki állott volna módjában napvilágra hozni Grimm Vince nagyszámú kéziratát, amelyek közt található a Párizs elleni két leve­lező játszma kimerítően elemezve. Most ezek a papírok a női rokonság kezén, haszontalan háztartási lim­lomként biz­tosan megsemmisítésre kerülnek, ha ugyan ez már meg nem történt.” A hír nem éppen hízelgő a női ro­konokat illetően — de a következ­ményekre vonatkozóan igaz. A két levelezési játszma eredeti feljegyzései sohasem bukkannak fel — és aligha­nem itt kallódott el a Pesti Sakk-kör számos dokumentuma is. 7. Schach-Jahrbuch für 1892/93 és 1899/1900. A Johann Berger által kiadott év­könyv a kor sakklexikona volt. Ez a mű mindkét kiadásában 1839-re teszi a Pesti Sakk-kör alapítását. Emellett Grimm Vince nevénél külön is meg­jegyzi, hogy az alapítók egyike. A könyv alapos, igen megbízható munka. Ráadásul a második kiadás előszavában Berger külön is megem­líti, hogy az első kiadás adatait ellen­őrizte, ha kellett, kijavította. Ha nem változtatott az adaton, az azt jelen­tette, hogy a pesti sakkozók nem je­leztek hibát , pedig akkor még sok olyan sakkozó élt, aki még ismerte a szabadságharc előtti sakkozók egyik öt­­másikát, tehát első kézből származó információkkal rendelkeztek. A Pesti Sakk-kör szabadságharc előtti létezését a fenti adatok bősége­sen bizonyítják, emellett néhány to­vábbi érdekes információt is adnak, így például a korábban is nyilván­tartott 1839-es alapítás is igazoltnak látszik, ami 1989-re, a 150 éves év­fordulóra egy méltó emlékverseny szer­vezését veti fel. Bottlik Iván SAKKÉLET # 215

Next