Sakkélet, 1986 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-20 / 1. szám

24 # SAKKÉLET HAZAI NEMZETKÖZI TORNÁK L­tyinszkaja kimagaslóan szerepelt A Vasas SC Bradt emlékversenye 15.­­ Ic7 16. Üd2 uf6 17. Ve5 Idb 18. 13 fc8 19. ig2 fed 20. Ia3 bc7 21. Vd3 c4 Ezek után kiéleződik a küzdelem. Sötétnek a vezérszárnyon, világosnak a centrumban keletkezik gyalogtöbb­lete, amelyet mindketten haladékta­lanul mozgásba is hoznak. 22. Vxe7 fixe7 28. bxc4 dxc4 24. Ve5 Sac8 25. e4!­b5 26. 14 Vg4 Azonnali 26. —­b4-re 27. f5! c3 28. Se2 gd7 29. Vxd7 Sxd7 30. e5 jöhetett volna világos előnyével. 27. Vf3 b1 28.­­15! Ic5f 29. Id4 f­17 30. ttxcS Hxe5 31. $d4 Ve3 Szeretné világos futóját lecserélni, de már nem jut hozzá. 32. Ve5! a5 A tervezett 32. — Vxg2-re 33. *xg2 f5 (33. — §b5-re 34. Vd3!) 34. exf5­­xf5 35. Hcxc4 gyalogot nyert volna. Sötétnek azonban már nem volt mentsége, mivel 32. — § b5-re 33. ?h3 és 33. Vd3 egyaránt jó, 32.­­ §e8-ra pedig 33. fh3 f6 34. fe6­ *f8 35. Vd3 Sb5 36. *f2 után lett volna reménytelen a helyzete. A játszma­­lépésre fonalas világos nyerése. 33. Vxd7!­55xd7 34. fn­3 f5 35. *12 Vg4f 36. fxg4 fxg4 37. Hdxc4 (1­5 38. Sc5 Sdb7 39. Sc8f *f7 40. 351c7f Sxc7 41. Sxc7f Ae8 42. Sa7 Sötét feladta (1:0). Dőry Jenő Ízléses programfüzet, kimagasló ver­senydíjazás, és a Vasas SC sakk­­szakosztályának szívélyes, vendéglá­tása fémjelezte a III. BRÁDT BOR­BÁLA női emlékversenyt, amelyet másodízben írtak ki nyílt versenyként. Egy világklasszis világbaj­nok jelölt, (Marta Lityinszkaja), egy, a nemzet­közi mesteri címére már szinte a FIDE-k­ongresszus előtt várakozó klasszisjelölt (Larisa Mucsnik), to­vábbá öt olyan korábbi magyar baj­nok (Ladányiné Karakas Éva, Károly­­né Hönsch Irén, Finta Erzsébet, Hon­­finé Gurszky Lujza, valamint Németh­­né Csem Etelka) fogadta el a rendezők meghívását, akik együttesen 14 (!!) al­kalommal szereztek bajnoki címet! Ha csak e felsorolást regisztrálom, akár szuperbajnokságnak is tekint­hetném a Bradt-emlékversenyt . . . Csupán „parányi” szépséghiba, hogy e ranggal egy másik emlékverseny büszkélkedhetett, mindössze néhány kerülettel odébb, ezzel csaknem egy­­időben . . . Így azután a szervező - rendező részére aligha maradhatott más, mint a nosztalgia. Hiányzott a tavalyi Bradt-győztes Forgó Éva, akit magával ragadott a „Szuperdöntő”. . . S azután az olimpikon Mádl Ildikó, vagy éppen Grosch Marika, akik szin­tén engedtek a kísértésnek, és bár­mennyire is szerették volna, nem a Vasas versenyére „csábultak el” . . . A nosztalgiázás mellett persze azért tanulsága is akad a dolognak. Tanul­sága, amelynek összes következmé­nyét korántsem a szervezőnek kell megszívlelnie! Ő legfeljebb csak két dolgot tehet: vagy hátat fordít, és nem kér a még rá váró további hasonló örömökből, vagy pedig a magányos megszállottak megátalkodottságával tovább görgeti a sziszifuszi követ . . . A 28 résztvevővel lebonyolított me­­lékversenynek már a 2. fordulójában robbant a meglepetés bombája: a DUTEP versenyzője, a hódmezővá­sárhelyi Nagy Helga bravúros győzel­met aratott a lvovi nagymester Li­tyinszkaja felett! SZICÍLIAI VÉDELEM E 65/a Nagy H.­­ Lityinszkaja 1. (14 c5 2. 0f3 ep 3.1*4! ? exl)4 4. (14 0f6 5. §(13 1)6(1) 6. c5! 0d5 7. fg5! f6 8. h4! fg7 A márciusi tavaszi fesztiválon ugyanebben a megnyitásban Nagy Helga meglepetésszerű győzelmet ara­tott Tokaji Nagy György mester el­len. Itt világos mindenképpen fölé­nyesen áll! A továbbiakban is bizo­nyítja, hogy a támadás uján nem szív­bajos. 9. fff3! 15 10. exf« ixf« Hxf6-ra 11. Vxh7 szinte belátha­tatlan bonyodalmakhoz vezet. 11. c4! bxc3 12. Vxc3! Vxc3 13. vxh­7 Hxh­7 14. Vxg6+ *e7 A kézenfekvő Sf7 lépésre azt hi­szem h4 — h5 a legegyszerűbb vá­lasz . . . 15. fa3f.­­16 Különleges állás! Világos h7-en és c3-on egy-egy huszárt áldozott a tá­madásért. Most elérkezett az idő, hogy kamatostól visszanyerjen min­dent . . . 16. ISxaS ^a­7 17. h5 ®c7 18. gól §1)7 19. Sxa7 §X(14 20. gl)3!­e6 21. tb4 0e6 22. Sbxc3 §xc3f 23. gxc3 *d8 24. Sa3 (15 25. §d6 Tulajdonképpen most látható, hogy miért volt erősebb 21. ?1­4!, mint ?b2 . .. 25. - 1(17 2). gf3! Sötét feladta (1:0). Lityinszkaja immár harmadszor járt hazánkban mint versenyző, és mester­­hármassal dicsekedhet! 1975-ben és 1979-ben egyaránt győzött az Utas­ellátó versenyén (utóbb Muresannal holtversenyben), és most két pont előnnyel. S ha hozzáveszem, hogy ép­pen versenyünk időpontjában olvas­hattuk a Sakkélet 10. számában, hogy — többek között — hat nagymester társaságában a Zseleznovodszkban le­zajlott női világbaj­nok jelöltek me­zőnyében is az élen végzett, akkor valóban azt kell mondanunk, hogy személyében a világ egyik legjobb női versenyzőjét üdvözölhettük ismét Bu- Ez igen! Ahi­ilovszkaja Tbiliszi után pihenés nélkül is könnyen győzött

Next