Sakkélet, 1986 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1986-06-20 / 6. szám
SAKKÉLET * 165 ÉVFORDULÓNAPTÁR Száz éve született Chalupetzky Ferenc A II. világháború előtti sakkélet jeles szervezője 1886. április 6-án született Mosonmagyaróvárott. A sakkjátékkal Győrött, 14 éves bencés gimnazistaként ismerkedett meg. Érettségi vizsgáit jeles eredménnyel tette le, és ebben az évben (1904) már a Győri Sakk-kör tagjai között találjuk, ahol mind játékával, mind a szervező és irányító munkában való részvételével már egészen fiatalon nagy elismerést vívott ki magának. Elsősorban a levelezési sakkban ért el jelentős eredményeket. Első játszmáját levelezés útján Mészey József ellen játszotta 1902 október — novemberében. 1905- ben már 18 résztvevős nemzetközi levelezési versenyen vesz részt, amelyen közvetlenül a díjasok mögött végez 34 játszmából 19,5 ponttal. 1913-ig öszszesen 11 levelezési versenyen vesz részt, és a fenti verseny kivételével mindegyiken díjat nyer. Közben 1908-ban Prágában nemzetközi főtornán indul, és a II — III helyen végez. Mint maga írja, betegség miatt vesztett három játszmát, és ez első helyébe került, így a mesteri oklevelet nem szerezte meg. ,, ... visszatekintve jótéteménynek bizonyult, mert leszorított az első helyről, holott mesteri oklevél birtokában — ki tudja - nem ejtett volna-e rabul a sakk démona, lettem, volna talán fővárosi lakos és közepes mester, valószínűleg elhibázott élet árán.” — írta visszaemlékezésében, így életében a tábla melletti sakkban csak nyolc jelentősebb versenyen vett részt, és csak 1911-ben, a Budapesten rendezett nemzeti mesterversenyen ért el gyengébb eredményt. Ugyanakkor sakkéletünk szervezésében nagyon jelentőset alkotott. Gyakorlatilag neki, a Győri Sakk-kör titkárának köszönhetjük az első nemzeti mesterverseny létrehozását (1906, Győr). Ő volt, aki 1911-ben megszervezte az első Magyar Sakkszövetséget és folyóiratát, a Magyar Sakkújságot. Sajnos a Budapesti Sakkkörrel nem sikerült szövetséget kötnie, és a széthúzás (meg egy szerencsétlen véletlen) miatt megszűnt a Magyar Sakkszövetség és vele a Magyar Sakkújság is. Az áldatlan, személyeskedő testvérharc teljesen elkedvetlenítette és kifárasztotta, így 1913-ban hét évre búcsút mondott a sakknak. Csak 1921-ben támadt fel újra a Magyar Sakkszövetség, Exner Kornél elnöklete alatt. Chalupetzky Ferenc alelnök lett. A Magyar Sakkvilág kiadását és főszerkesztői posztját Tóth László vállalta el Abonyi István, Chalupetzky Ferenc, Balla Zoltán, Besitz Nándor és Vajda Árpád főmunkatársakkal: a régi ellenfelek — Abonyi és Chalupetzky — békejobbot nyújtottak egymásnak. Ezután 1949- ig a Magyar Sakkvilág munkatársa — Tóth László mellett — Chalupetzky Ferenc, vagyis — ,,Chy” —, ahogy a cikkei alján látható. Természetesen az összes folyóiratot, ahol cikkei, elméleti dolgozatai és elemzései megjelentek, szinte lehetetlenség felsorolni, csak a jelentősebbeket említjük: Wiener Schachzeitung, Deutsches Wochenschach, Schweizerische Schachzeitung: rovata volt a Győri Hírlapban és a Zászlónk című ifjúsági lapban. Ő szervezte 1911-ben a budapesti mesterversenyt, a győri 1924-es és 1930-as nemzetközi mesterversenyeket. Oroszlánrésze volt az úgynevezett győri tornakönyv létrehozásában, amely nemcsak a versenyről készített anyaga, hanem a magyar sakktörténetről készített cikk, bibliográfia miatt is világhírű lett. A történelmi értékű művet még ma is sokan keresik. Mindezek mellett a levelezési sakkban továbbra is nagy sikerrel szerepelt. 1935-ben az I. európai országok közötti levelezési sakkolimpia elődöntőjén Magyarország képviseletében a harmadik táblán játszott jó eredménnyel (4 döntetlen és 1 nyerés, vereség nélkül). Tábla mellett az 1932-es szolnoki vegyes mesterversenyen (IV —VI. hely, 11-ből 6 ponttal), levelezési versenyen a magyar — cseh — német csapatmékőzésen ér el utoljára jelentős eredményt. A felszabadulás után a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége felsődunántúli kerületének elnöke és továbbra is a Magyar Sakkvilág lelke. 1951. augusztus 19-én, 65 éves korában hunyt el. Meg kell még említeni: azonkívül, hogy sakkéletünk motorja volt, Győrben ifjú korában rendőrkapitány, később mintegy 30 éven át városbíró volt, és ezt a tisztét is közmegelégedésre látta el. Sakkozói tudását két játszmával mutatjuk be: VEZÉRCSELE 20/b Chalupetzky - Balogh János Lev. játszma 1912. X. — 1913. VIII. 1. d4 d5 2. c4 c6 3. e3 e6 4. 0e3 0f6 5. 0f3 £!e4 6. fd3 f5 7. 0e5 eh4! 8. 0-0!fd6!? 9. £3! Vxc3 10. bxc3 2d7! 11. g3 (Jobb 14.) &h3 12. f4 af6 13. cxd5 exd5 14. c4 £e6 15. Bb1 h5! 16. Bf2 fxe5 17. fxe5 h4 18. exd6 hxg3 19. Bg2 dxc4! 20. fxg7 Bh7 21. fff1 Bxg7 (Talán 0—0—0.) 22. fxg3 Bxg3f 23. hxg3 exg3f 24. fg2 0-0-0 25. efl Bg8! 26. Sb2 b5 27. d5! c3? (Fxd5! 28. exfef &b7 sokkal jobb.) 28. Be2! cxd5 29. Bf2! gd7 30. &d3 &e5 31. *f1 Bg3! 32. exd5 exd5 33. fxd6 a5 34. e4! b4? (Bd3!) 35. exf6! fb5! 36. Se2! Bd3 37. ge6! ?d7! 38. gg5! a4 39. f6 gxe6 40. Bxe6 Bf3f 4L *e2 Sf5 42. *d3! &d7 43. Be7! &d6 44. gh4! Sf3f 45. &c2 &d5 46. Be2! Bf4 47. Bf2 Bxf2f 48. gxf2 &e6 49. gd4 a3 50. Ab3 Af7 51. Axb4 c2 52. ge3 &xf6 53. &c5 &e6 54. *c,6 és sötét feladta (1:0). A játszma a Magyar Sakkvilág 1000. játszmájaként Seeker profeszszor nagy elemzésével jelent meg. Most pedig lássuk Chalupetzky kedvenc tábla melletti játszmáját: NÉGYES HUSZÁR JÁTÉK K 15/c Chalupetzky — Exner Gy. Győr, 1911. 1. e4 e5 2. äf3 £>c6 3. Üc3 Üf6 4. fb5 gb4 5. 0-0 äd4? 6. Üxd4 exd4 7. e5! dxc3 8. dxc3 §e7 9. exf6 §xf6 10. Self *f8 11. fc4 d6 12. éh5 g6 13. fh6f gg7 14. \Éff3 édl (14. - f5-re ^d5 és utána ^d4, f6-ra 15. Se8f nyer.) Sxf7ü és sötét feladta (1:0). Négyesi György