Sakkélet, 1987 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-25 / 9. szám
294 * SAKKÉLET Százötven éve született Cseresnyés István A magyar sakkozás egyik rövid ideig tündöklő csillaga a 29 évesen elhunyt Cseresnyés István, másfél évszázada született. Rövid pályafutása ellenére azok közé tartozik, akikről viszonylag gyakran írtak, így személye és tevékenysége valamennyire ismert. Többek között a Sakktörténet első kötete is közli 17 játszmáját, egy feladványát, versenyeredményeit, néhány életrajzi adatát. Az évforduló kapcsán szeretnénk életét, munkásságát felvázolni, eddig ismeretlen adatokkal kiegészítve, tévedéseket kijavítva. Cseresnyés Makón, 1837. szeptember 1-jén született. Eddig csak a születési éve volt ismert. A hónapot és a napot a makói református lelkészi hivatal halotti anyakönyvében találtuk. Apja Csanád megye tiszti főügyésze volt. (Nem Csongrád megye levéltárnoka, bár a Vasárnapi Újság 1866. december 16-i nekrológja ezt írja. December 23-án azonban helyesbít csanádmegyei főügyészre. Ez más forrásokkal is összhangban van.) Anyja Pók Mária (itt is téves a Pók Mária változat), amint ezt a makói görögkatolikus egyházi anyakönyv mutatja. Időnként Pákh formában is előfordul a név a korabeli anyagokban, de a Pák változatot tartalmazzák a családtörténeti szakkönyvek. Megemlítjük, hogy a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője Pákh Albert volt, de ha közöttük volt is esetleg rokonság, ez csak távoli lehetett: a közelebbi családi kapcsolatokat megismertük, s ebben nem szerepel. Gimnáziumi tanulmányait az említett nekrológ szerint Pesten végezte el. (Makón ebben az időben még nem volt gimnázium.) Az iskola azonosítása és a rávonatkozó adatok feltárása még nem történt meg. Korabeli források szerint jogot tanult. Ez arra utal, hogy haláláig nem fejezte be jogi tanulmányait, vagyis megalapozatlan az a fogalmazás, hogy elvégezte az egyetemet, mert a végszigorlatokat érintő adatokat őrzi az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára, és itt Cseresnyés neve nincs a végzettek között. Ismeretes, hogy ő volt 1860-66 között a Vasárnapi Újságban az első magyar sakkrovat vezetője. Ő írta a lap „Tárház” című anyagát is, amelyben az irodalom, művészet, közintézetek, egyletek, a külföld és a vidék hírei, valamint a „Mi újság?” szerepelt. Cikkei jól fogalmazó, tehetséges újságíróra utalnak. Pestre már úgy került, hogy apjától, és egy Molnár nevű „sakkmatadortól” megtanult sakkozni. Fejlődése lépcsőfokait nem ismerjük, de még nem volt 23 éves, amikor a sakkrovat vezetője lett. A rendszeres rovat egyébként 1860. január 1- jén indult, de már 1859-ben is jelentek meg sakk-közlemények. Az 1859. június 26-i cikket Rozsnyai Mátyás írta a sakkról, a december 11 -it pedig Cseresnyés, ebben a király, vezér, futár, huszár, bástya és gyalog elnevezés mellett foglal állást, és a mező, világos, sötét, elsáncolás, ütés, remis, patt kifejezést is használja. Később a játszma szó is feltűnik írásaiban. A mai gyakorlattól csak ott tér el, hogy a matt helyett, a mat szót használja, egy t-vel. Indoka: a szankszrit math a halál szónak felel meg. Ezt az írását, akárcsak rovatait és egyéb cikkeit nem írta alá, nekrológja őrizte meg azt, hogy ő volt a szerzőjük és azt is, hogy rendkívüli szerénysége volt ennek az oka. 1859. december 11-én és 25-én két „előrovat” is megjelenik, ezekben Rozsnyai Mátyás feladványa (lásd: Magyar Sakktörténet 1. kötet 138. o.), majd annak megoldása szerepel - ezt az anyagot hihetőleg még Rozsnyai adhatta le. A december 11-i feladvány megfejtőjeként Cseresnyés nevét is közli az újság az 1860. január 15-i számban, amikor feltehetőleg már ő a rovatvezető (és így ezután, mikor az általa közzétett feladványok megoldásai következnek, már nem jelentkezik). Ekkor üzennek is itt Rozsnyainak, ami jelzi, hogy ő akkor a rovatvezető nem lehetett. Versenyeredményei: A Pesti Sakk-kör bajnoki versenye 1865. február-március 1-3.: Cseresnyés István, Engel Imre, Záry Zsigmond. (Záry neve Zaáry formában is megjelenik, de a Vasárnapi Újságban Cseresnyés, könyvében és rovatában pedig Márki, az általunk használt formában írja.) A holtversenyt eldöntő meccsversenyt Cseresnyés nyerte. A Pesti Sakk-kör versenye 1866. március-április 1. Cseresnyés 16 ponttal (100%). Minthogy a Pesti Sakk-kör csak 1864. év végén alakult újjá, Cseresnyés pedig 1866. október 10-én már meghalt, mindössze ezt a két versenyt játszhatta. Természetes, hogy korábban is komoly játszmák sorát váltotta, amelyekből sokat megőrzött a korabeli sajtó és Márki sakkkönyve. Mindkét versenygyőzelme, mind pedig játszmái azt igazolják, hogy utolsó éveiben a legerősebb magyar sakkozó volt. A Vasárnapi Újság már említett 1866. december 16-i nekrológja (amelyet Ágai Adolf, a kor jeles újságíró-írója írt, rendszeresen használt egyik írói álnevén, Forgó János aláírással) ritka sakkbeli adottságainak több jellemző adatát említi: vagy ezer feladványt tudott könyv nélkül, rendkívül gyorsan fejtett, négy táblán játszott vakszimultánt. (A Vasárnapi Újság rovatából tudjuk azt is, hogy ő játszotta az első, jelenleg ismert egyéni magyar levelezési játszmákat 1861-63-ban Florváth Lajos ellen.) Itt említi a lap, hogy élete végén külföldre készült, hogy „sakktornákon részt vehessen”. Már csak rovatvezetői munkája következtében is rengeteg feladványt ismert, festett, de néhányat maga is készített. Feladványszerzőként őt a Sakktörténet 1. kötetében közölt művével szokták bemutatni, ezért a Vasárnapi Újságban megye- Tehetnénk valamit, hogy Cseresnyés neve ismertebbé váljon!