Sakkélet, 1987 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1987-09-25 / 9. szám

294 * SAKKÉLET Százötven éve született Cseresnyés István A magyar sakkozás egyik rövid ideig tündöklő csillaga a 29 évesen elhunyt Cseresnyés István, másfél évszázada született. Rövid pályafu­tása ellenére azok közé tartozik, akikről viszonylag gyakran írtak, így személye és tevékenysége vala­mennyire ismert. Többek között a Sakktörténet első kötete is közli 17 játszmáját, egy feladványát, verse­nyeredményeit, néhány életrajzi adatát. Az évforduló kapcsán szeretnénk életét, munkásságát felvázolni, ed­dig ismeretlen adatokkal kiegészít­ve, tévedéseket kijavítva. Cseresnyés Makón, 1837. szep­tember 1-jén született. Eddig csak a születési éve volt ismert. A hónapot és a napot a makói református lelké- szi hivatal halotti anyakönyvében ta­láltuk. Apja Csanád megye tiszti főügyé­sze volt. (Nem Csongrád megye le­véltárnoka, bár a Vasárnapi Újság 1866. december 16-i nekrológja ezt írja. December 23-án azonban he­lyesbít: csanádmegyei főügyészre. Ez más forrásokkal is összhangban van.) Anyja Pák Mária (itt is téves a Pók Mária változat), amint ezt a ma­kói görögkatolikus egyházi anya­könyv mutatja. Időnként Pákh formá­ban is előfordul a név a korabeli anyagokban, de a Pák változatot tar­talmazzák a családtörténeti szak­könyvek. Megemlítjük, hogy a Va­sárnapi Újság felelős szerkesztője Pákh Albert volt, de ha közöttük volt is esetleg rokonság, ez csak távoli lehetett: a közelebbi családi kapcso­latokat megismertük, s ebben nem szerepel. Gimnáziumi tanulmányait az emlj- tett nekrológ szerint Pesten végezte el. (Makón ebben az időben még nem volt gimnázium.) Az iskola azo­nosítása és a rávonatkozó adatok feltárása még nem történt meg. Ko­rabeli források szerint jogot tanult. Ez arra utal, hogy haláláig nem fe­jezte be jogi tanulmányait, vagyis megalapozatlan az a fogalmazás, hogy elvégezte az egyetemet, mert a végszigorlatokat érintő adatokat őrzi az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem levéltára, és itt Cseresnyés neve nincs a végzettek között. Ismeretes, hogy ő volt 1860-66 kö­zött a Vasárnapi Újságban az első Tehetnénk valamit, hogy Cseres­nyés neve ismertebbé váljon! magyar sakkrovat vezetője. Ő írta a lap „Tárház” című anyagát is, amelyben az irodalom, művészet, közintézetek, egyletek, a külföld és a vidék hírei, valamint a „Mi újság?” szerepelt. Cikkei jól fogalmazó, te­hetséges újságíróra utalnak. Pestre már úgy került, hogy apjá­tól, és egy Molnár nevű „sakkmata- dortól” megtanult sakkozni. Fejlődé­se lépcsőfokait nem ismerjük, de még nem volt 23 éves, amikor a sakkrovat vezetője lett. A rendsze­res rovat egyébként 1860. január 1- jén indult, de már 1859-ben is jelen­tek meg sakk-közlemények. Az 1859. június 26-i cikket Rozsnyai Mátyás írta a sakkról, a december 11 -it pe­dig Cseresnyés: ebben a király, ve­zér, futár, huszár, bástya és gyalog elnevezés mellett foglal állást; és a mező, világos, sötét, elsáncolás, ütés, remis, patt kifejezést is hasz­nálja. Később a játszma szó is feltű­nik írásaiban. A mai gyakorlattól csak ott tér el, hogy a matt helyett, a mat szót használja, egy t-vel. Indo­ka: a szankszrit math = halál szónak felel meg. Ezt az írását, akárcsak rovatait és egyéb cikkeit nem írta alá: nekrológ­ja őrizte meg azt, hogy ö volt a szer­zőjük - és azt is, hogy rendkívüli szerénysége volt ennek az oka. 1859. december 11-én és 25-én két „előrovat” is megjelenik, ezekben Rozsnyai Mátyás feladványa (lásd: Magyar Sakktörténet 1. kötet 138. o.), majd annak megoldása szerepel - ezt az anyagot hihetőleg még Rozsnyai adhatta le. A december 11-i feladvány megfejtőjeként Cse­resnyés nevét is közli az újság az 1860. január 15-i számban, amikor feltehetőleg már ő a rovatvezető (és így ezután, mikor az általa közzétett feladványok megoldásai következ­nek, már nem jelentkezik). Ekkor üzennek is itt Rozsnyainak, ami jel­zi, hogy ő akkor a rovatvezető nem lehetett. Versenyeredményei: A Pesti Sakk-kör bajnoki versenye 1865. február-március: 1-3.: Cseres­nyés István, Engel Imre, Záry Zsig- mond. (Záry neve Zaáry formában is megjelenik, de a Vasárnapi Újság­ban Cseresnyés, könyvében és ro­vatában pedig Márki, az általunk használt formában írja.) A holtver­senyt eldöntő meccsversenyt Cse­resnyés nyerte. A Pesti Sakk-kör versenye 1866. március-április: 1. Cseresnyés 16 ponttal (100%!). Minthogy a Pesti Sakk-kör csak 1864. év végén alakult újjá, Cseres­nyés pedig 1866. október 10-én már meghalt, mindössze ezt a két ver­senyt játszhatta. Természetes, hogy korábban is komoly játszmák sorát váltotta, amelyekből sokat megőr­zött a korabeli sajtó és Márki sakk­könyve. Mindkét versenygyőzelme, mind pedig játszmái azt igazolják, hogy utolsó éveiben a legerősebb magyar sakkozó volt. A Vasárnapi Újság már említett 1866. december 16-i nekrológja (amelyet Ágai Adolf, a kor jeles új­ságíró-írója írt, rendszeresen hasz­nált egyik írói álnevén, Forgó János aláírással) ritka sakkbeli adottságai­nak több jellemző adatát említi: vagy ezer feladványt tudott könyv nélkül, rendkívül gyorsan fejtett, négy táb­lán játszott vakszimultánt, (A Vasár­napi Újság rovatából tudjuk azt is, hogy ő játszotta az első, jelenleg ismert egyéni magyar levelezési játszmákat 1861-63-ban Florváth La­jos ellen.) Itt említi a lap, hogy élete végén külföldre készült, hogy „sakk­tornákon részt vehessen”. Már csak rovatvezetői munkája következtében is rengeteg felad­ványt ismert, fejtett, de néhányat maga is készített. Feladványszerző­ként őt a Sakktörténet 1. kötetében közölt müvével szokták bemutatni, ezért a Vasárnapi Újságban megje-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék