Sakkélet, 1988 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-25 / 10. szám
Korcsoportos világbajnokság Polgár Judit a fiúk között világbajnok Grábics Mónika ezüstérmes, Lendvai Edit bronzérmes A Román Sakkszövetség és a temesvári szervezők nem kis fába vágták fejszéjüket, amikor július 25- e és augusztus 6-a között elvállalták a 10, 12, 14, 16 éves korosztály fiú és leány világbajnokságát. A váratlanul magas létszám (58 ország, 260 résztvevő) okozott kisebb fennakadásokat, de a rendezők alapvetően úrrá lettek a nehézségeken, és sikeresen megbirkóztak feladatukkal. A versenyteremben ugyan nagy volt a hőség, néha-néha késett a bulletin, amiből amúgyis csak országonként egyet adtak (gondoljuk meg, hogy tíz magyar résztvevő volt!), s még a helyszínen is akadozott a verseny állásának áttekintése, haza pedig alig-alig csordogáltak a hírek. Nekünk mégis az volt a legnagyobb fájdalmunk, hogy nem láthattuk a játszmákat. Az órákig ott ácsorgó edzők, szülők, nagymamák legfeljebb csemetéjük arcvonásaiból találgathatták - 6-10 méter távolságból - a játszma állását. Szerencsére az étkezés terén nem volt problémánk. A rendezők minden külföldi delegáció mellé egy-egy helyi segéderőt osztottak be. A miénk, Iván Rozália asszony valósággal szinte „őrangyalunk” volt. A magyar delegáció saját autóbuszával érkezett a helyszínre. Mi minden korcsoportba neveztünk, akikhez (a 12 és 14 éves fiú korosztályba) a két Polgár kislány is csatlakozott. Ezenkívül még nyolc kísérő jött, majd a létszám később tízre növekedett. E kitűnő gárda vezetője e sorok írója volt. A résztvevők közül négyen tartoztak a Statisztika SC- hez (Csőke Adrienn, Grábics Mónika, Izsák Gyula, Sarkadi László), két testvér: a Polgár lányok (MTK-VM), és két unokatestvér: Lendvai Noémi és Edit (Szombathelyi Haladás), valamint még két magányos „farkas": Fáncsy Imre (Péti MTE) és Almási Zoltán képviselte színeinket. A Polgár lányokat kivéve, az előzetes válogatás „amerikai szisztéma” szerint történt, azaz egyetlen válogatóverseny döntött. Utólag elmondhatjuk, hogy ennek a rendszernek nagy előnyei vannak, de a világbajnokságon azok szerepeltek jól, akik korábban már többszörösen is bizonyítottak. Az ismert körülmények miatt kissé szorongva léptük át a magyar-román határt, ahol a hivatalos szervek elég zord arccal fogadtak, de szerencsére ebből Temesváron már semmi nem maradt. Igaz, átéltünk egy kis izgalmat a Polgár lányok miatt, akiknek indulásához a fiúk között -az előzetes hírek szerint- a rendezők nem akartak hozzájárulni. A hír szerencsére kacsának bizonyult. (Illetve azért volt egy kis alapja. Helyi szülők egyéni akciója volt.) Összességében - az eredmények felsorolása és értékelése előtt - annyit, hogy tíz versenyzőnk 1 arany, 1 ezüst, 1 bronzérme egyértelműen jó eredménynek mondható, de nem kell szégyenkeznünk Almási 6. helye miatt sem, sőt a 10., 11. és 14. hely is tisztes helytállás. Sajnos, Izsák, de még inkább Fáncsy helyezésével nem lehetünk elégedetek. A legtöbb aranyérmet a szovjet versenyzők vitték el, hármat. Érdekes, hogy a Szovjet Sakkszövetség a kicsik (10, 12 évesek) kategóriájában nem indított versenyzőt, a nagyoknál viszont annál eredményesebbek voltak. A románok - akárcsak mi - egy világbajnokságot nyertek, de több volt a dobogós helyezésük, mint nekünk. Romániában szisztematikus, eredményes ifjúsági nevelőmunka folyik. Végül, ha a szám A dobogó legfelső foka, aranyérem és egy óriási mackó! Van még nagyobb boldogság? Polgár Judit, a sakktörténelemben először, fiúkkal vívott küzdelemben lett világbajnok (Lendvai János felvételei)