Sakkélet, 1989 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-25 / 10. szám
„Sötét indulással mindkét fél arra törekszik, hogy előre meghatározott lépésszámban a sötét király mattot kapjon." Ez a legegyszerűbb meghatározása annak a sakkfeladványműfajnak, amit angol nyelvterületen helpmate-nek, német nyelven Hilfsmattnak neveznek. Szószerinti magyar fordítása: segítőmatt. Az első igazi segítőmatt Sam Loyd 1860-ban közzétett műve; ezt az itt is bemutatott állást tartjuk az első ép segítőmatt-feladványnak. Sam Loyd Chess Monthly, 1860 (Egy kis feladványtörténelem: a feladvány eredetileg egy g2-n álló sötét futóval, hétbábos formában jelent meg, a következő intencionált megoldással : 1. JLf3 ‡*c4 2.É?e4 Sd8 3. •f5 Md4 m. Mint kiderült, a feladvány hibás, mellékmegfejtéses volt. Valaki - talán éppen maga a szerző - levette a g2 futót és a talált alábbi mellékmegfejtést „intencióvá nemesítette”: 1. *f6 !a8 2. #g7 lb8 3. *■08 ,fi,e5 m.) Az új feladványműfaj lassan terjedt el. Bár 1872-ben már versenyt hirdettek a segítőmatt-műfajban, igazi virágzása csak 1920 körül - elsősorban dr. Kovács Norbert munkássága nyomán - indult meg. A segítőmatt-eszme elfogadása az egész világon akadályokba ütközött. Elsősorban a tábla melletti játékosok tiltakoztak „a sakkjáték lényegét, a küzdelmet semmibe vevő, a sakkjáték szellemével ellentétes” segítő szemlélet ellen. A feladványműfajokkal egyébként nehezen barátkozó sakkjátékosok ellenérzését nyilván a „segítőmatt” elnevezés is táplálta. Alapvetően ez volt az oka annak, hogy dr. Poros György - a műfaj szerelmese és kiváló művelője - megpróbálta kifogni a szelet az ellenfelek vitorlájából. 1940-ben kiadott „Csodák a sakktáblán" c. könyvében ezeket írta: „A segítő matt furcsa név, hiszen a sakkjátékban a szembenálló felek éppen nem segítenek egymásnak, sőt a sakk lényege a küzdelem, ami nélkül értelmét veszti maga a játék is... A segítő matt hibás elnevezés, amely tévedésbe ejti az embert... Könyvemben a segítő matt helyett a véletlen matt elnevezést fogom kísérletképpen használni. Megítélésem szerint az utóbbi fejezi ki a műfaj igazi jellegét. Kiemelten, teljes részletességgel idéztem a könyvből az új elnevezés indokolását. A cél (a műfaj elfogadtatása) tiszteletreméltó, a módszer (az „ellenség" előtti behódolás) vitatható; a megoldás (egy szerencsétlenül megválasztott új elnevezés) nem hozta meg a kívánt eredményt - sőt a sakkszerzők körében is ellenérzést keltett. Dr. Lindner László (Magyar Sakkvilág, 1940 november): „Az egyetlen, amit kifogásolhatunk, a segítőmatt véletlen mattra történt átkeresztelése... Nem tartjuk szerencsésnek ezt az elnevezést, mert „segítőmatt" a műfaj mibenlétét jobban magyarázza, mint a szerző által ajánlott (eredeti) elnevezés. Lehet, hogy magasabb szempontból nézve kevésbé mutat rá a műfaj lényegére, de érthetőbb és természetesebb... Az új szavak igazi kritikáját a használatuk fogja jelenteni: verba valentusa." Neukomm Gyula (Magyar Sakkvilág, 1940 december): „Ami a véletlen mattot illeti, csatlakozom dr. Lindner véleményéhez, különben is úgy tudom, hogy a szerző a rovatában meg akar maradni a segítőmatt mellett." Ebben Neukomm tévedett. A Magyar Sakkvilág tündérsakk-rovatában dr. Páros György rovatvezető másfél évvel később, 1942 áprilisában áttért a véletlenmatt kifejezés használatára. Ez a megnevezés élt 1956 végéig. 1956. december 9-én az Országos Feladványbizottság ülésén dr. Poros György bizottsági tag javasolta „nemzeti feladványműfajunknak, a véletlenmatt nevének szabad matt névre leendő változtatását.” Indokolás a jegyzőkönyvből: 1. Az eddigi név inkább csak a régi típusú, egy változatú feladványokra illett, míg az utóbbi években egyre gyakoribb ikermegfejtésű problémákra már nem találó s máskülönben is bizonyos akaratlan leértékelő színezete volt, mintha ezek a feladványok a többi műfajhoz képest kevésbé fontos, mintegy véletlenül keletkezett művek lennének. 2. A javasolt új elnevezés határozott és világos módon domborítja ki a műfaj sajátos jellegzetességét, azt ti., hogy míg a többi feladványokban a mattadás valamennyi lehetséges sötét ellenjátékra kötelező, itt csak bizonyos szabadon választott sötét lépésekre következik be a matt. 3. Az új név nemzeti feladványműfajunk értékességére és jövőbeli fejlődésének szabadságára is utal. Amint látjuk, dr. Poros György belátta, hogy 1940-ben bevezetett névváltoztatása nem vált be, s a megfelelő alkalomra várt, hogy elhibázott döntését megmásítsa. Ez az alkalom 1956 végén következett be, amikor az újjáalakult Magyar Sakkszövetség, ill. annak Országos Feladványbizottsága újra rendezte sorait. A Bizottság a javaslatot-amelynek célja és módszere megegyezett az 1940 évivel, névválasztása pedig hasonlóképpen vitatható volt - „beható vita után egyhangú helyesléssel elfogadta” (ebben nyilván szerepe volt az időpontnak is: 1956 végén minden „szabad” jelző zöld utat kapott); szükségesnek tartotta azonban, hogy az újítást a Magyar Sakkélet feladványrovatában ismertessék, a szerzők és festők tájékoztatása, illetve hozzászólási lehetőségük biztosítása céljából. Nem tudjuk, milyen volt a reagálás; tény, hogy a „szabadmatt” kifejezés azóta is él a hivatalos megnyilvánulásokban - a sakkszerzők körében pedig él a „segítős” elnevezés. Nincs ezen mit csodálkozni. Sem a véletlen, sem a szabad jelző nem utal a feladvány lényegére, inkább elfedi azt. Sötét és világos lépései nem véletlenszerűek, hanem előre meghatározottak, nem szabadon megválaszthatók, hanem a szerző által tudatosan megtervezett, a mattadást segítő egyértelmű lépéssorozat formájában jelennek meg. A magyar sakkszerzők részéről többször felmerült az a kívánság, hogy térjünk vissza a műfaj jellegét pontosan tükröző segítőmatt kifejezésre. Feladványszerzői beadvány alapján a Magyar Sakkszövetség Sakkszerzemény Bizottsága 1976-ban foglalkozott a kérdéssel és beható vita után úgy határozott, hogy továbbra is a szabadmatt-kifejezést tartjuk meg. (Ezt a határozatot alapvetően az alig egy évvel azelőtt elhunyt dr. Páros György iránt érzett kegyelet indokolta). Két megjegyzés: Dr. Páros György nemzetközi sakkszerző nagymester feladványszerző munkásságát az egész világ ismeri és nagyra értékeli; a szaknyelv megújítása és gazdagítása területén folytatott tevékenysége nagy nyeresége feladványmozgalmunknak. Semmivel sem csorbítja iránta érzett tiszteletünket, ha egy jószándékú, de kevésbé sikerült újításának további alkalmazásától eltekintünk. - A segítő jellegű feladványműfaj az utóbbi évtizedekben - éppen dr. Poros György ez irányú munkásságának hatására - oly mértékben nyert létjogosultságot és megbecsülést, hogy már nem szorul szemantikus védelemre. Használjuk tehát nyugodtan a segítőmatt megnevezést, amit a nemzetközi feladványkódex így definiál: „A segítőmattban sötét segíti világost abban, hogy a sötét királynak mattot adjon." (A Sakkéletben a továbbiakban átmenetileg mindkét segítő, ill. szabadmatt kifejezést fogjuk használni; kíváncsian várjuk olvasóink véleményét.) Benedek Attila kiiiiti Segítő - véletlen - szabad... ? Helpmate in 3 moves FELADVÁNYOK