Sakkélet, 1994. március-december (44. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-10 / 7-8. szám

m SAKKTÖRTÉNELEM— — 228 * SAKKÉLET Koronghy Gyula: A magyar sakkozás hajdani fellegvárai Kalandozások a magyar sakk világában Az általános sakkműveltséghez hozzátartozik, hogy sakktörténetünket ismerjük, illetve is­mereteinket időnként felelevenítsük. A XIX. századi magyar sakk-fellegvárak közül különösen három emelkedik ki jelentőségével. A Wurm-udvar kávéház, az Európa Szálló Kávéház és a Velence Kávéház. Megérdemli a téma a részletesebb ismertetést, hiszen manapság már a sakktörénészek sincsenek mindig tisztában a helyszínekkel. Nem szólva a versenyzőkről, akik az információ­­áradat korában nem érnek rá sakktörténelemmel foglalkozni. A múlt század negyvenes éveiben Pest sakkozói: Szén, Löwenthal, Grimm, Czéner, Erkel és mások a Dorottya utcában, a „Wurm-udvar" kávéházában jöttek össze. A ház a pesti Fel-Duna soron a hajóhíd, illet­ve a dunai kikötő közvetlen közelé­ben állt. Egy Wurm nevű gazdag vaskereskedő építette 1821-1822- ben. Az épület - dacolva az idő múlá­sával - jelenleg is áll a Szende Pál utca 4., a Dorottya utca 6. és az Apáczai Csere utca 15. szám által határolt területen. E házban lakott egy időben Kossuth Lajos is, s felte­hetőleg találkozott az itteni sakko­zókkal. Grimm Vincét biztosan is­merte, hiszen ő nyomattatta a sza­badságharc alatt a Kossuth-bankó­­kat. Az első magyar sakk-kör hihető­nek tartott források szerint a Wurm­­udvar kávéházban alakult 1839-ben. A körnek még nem voltak írott sza­bályai. A kávéházban találkoztak rendszeresen azok a sakkozók, akik 1842-45-ben két levélüzeneti játsz­mát játszottak Párizzsal. Mindkét játszma Szénék fényes győzelmével végződött. A görög származású Dudumi De­meter írta 1856-ban a „Pesti leve­lek"-ben: „A Wurm-udvar kávéházá­nak egész Európában híres egykori sakk-klubja feloszlott." A Párizs-Pest híres sakkverseny hőseiről: Szén Józsefről, Löwenthal Jakabról és a törökhonba emigrált Grimm Vincéről csak annyit mond­hat a cenzúra miatt, hogy „Szén állí­tólag Pesten van, Löwenthal jelen­leg Londonban él, és Grimm a Szíriai Aleppóig vetődött el." Azt nem írhat­ta meg, hogy mindez a szabadság­­harcban való részvételük miatt tör­tént, csak annyit, hogy „Grimm, mint halálraítélt emigrált a bitó elől." A Wurm-ház udvari része később beépült. A kávéház elhelyezkedésé­ről (az épületen kívül) a mai napig nincs pontos adatunk. Európa Szálló Kávéház A mai Zrínyi utca, a Roosevelt tér és a Vigyázó Ferenc utca által hatá­rolt telken állt az egykori Európa Szálló. (Tehát nem a Gresham he­lyén, mint sok helyütt leírták.) Az 1850-ben megnyílt szálló ne­mes vonalú homlokzatával, előkelő lépcsőházával, pazar dísztermével a korabeli Pest egyik kiemelkedően szép épülete volt. Kitűnő konyhájá­ról egy Duchange nevű francia bérlő gondoskodott. Kávéháza ugyanak­kor külön életet élt. A kávéházban helyiséget béreltek a sakkozók. Szén József, Erkel Ferenc, Récsi Emil, Capdebo István, Spitzer Lipót, Vész János, Cseresnyés István, Zaáry Zsigmond, Vidor Zsigmond voltak ott a legismertebb sakkozók. 1859 máciusában Erkel Ferenc el­nökletével 23 sakkozó megalakította a Pesti Sakk-kört. A sakk-kör sajnos csak ugyanazon év nyaráig tevé­kenykedett, mivel a Bach-korszak hivatalnokai betiltották működését. Az 1860-as évektől fellendült a fő­város sakkélete. 1860 elején a Va­sárnapi Újság sakkrovatot indított. Vezetője Cseresnyés István 23 éves fiatal író és kiváló sakkjátékos volt, aki főleg feladványokat és sakkhíre­ket közölt. A megfejtők között Jókai Mór neve is megtalálható. 1863 vé­gén egy lelkes ifjú, Széchenyi Ödön (gróf Széchenyi István legkisebb fia) kérvényt nyújtott be sakk-kör műkö­désének engedélyezése érdekében. 1864. június 5-én érkezett meg az engedély. Közben megalakult az ideiglenes választmány. Tagjai: Er­kel Ferenc elnök, Csersznyés István titkár, Vész János Ármin, Zaáry Zsigmond, Ginter Károly, Vidor Zsigmond, Spitzer Lipót és Capdebó István tagok. A Pesti Sakk-kör ideiglenes vá­lasztmánya alkalmas helyiséget ke­resett tagjai számára. Erről így írt Cseresnyés István a Vasárnapi Új­ságban: „Egyébiránt sokan tettek már szép ajánlatokat, melyek közül, mint a legvalószínűbbet Pest leg­szebb részén, az Akadémia palotája közelében, a Nádor utcai «Velence Kávéház» mellett lévő különtermet említik, mely a klubot szépségre és fényre Európa legszebb sakk-klubjai sorába állítja, s hová a pesti főbb sakkjátszók már ideiglenesen át is helyezték főhadiszállásukat." Velence Kávéház A Velence Kávéház épülete ma is fennáll a Nádor utca és a Vigyázó Ferenc utca sarkán. A Pesti Sakk-kör története szoro­san összefonódik a Velence kávé­házzal. 1864. október 16-án délutánra tűz­ték ki a Pesti Sakk-kör helyiségének ünnepélyes megnyitását. A kor sakk-krónikása, Cseresnyés István így írt a kávéházról és a Pesti Sakk­kör megalakulásáról a Vasárnapi Új­ságban: „A kör új helyisége - mint látni alkalmunk volt -, igen díszes, berendezése célszerű s külcsínyre Európa legszebb klubjai sorában áll. Óhajtjuk, hogy bel­erőben is ily polc­ra emelkedjék fel. Örülünk, hogy a magyar sakk, melynek eddig egye­dül szerény rovatunk volt nyilvános

Next