Sakkélet, 1998. március-december (48. évfolyam, 1-12. szám)

1998-11-09 / 9-10. szám

G3 ÉLETPÁLYA ÉS AZ ALKOTÁS MŰVÉSZETE lebonyolítással az ábraállásunkból képzelt el Aljechin: Kiderül, hogy e gyalogvégjáték­ban sötét pontos védekezése ese­tén a többletgyalog nem érvényesít­hető! 39.­­ a6 40. ›g·f3 ! 41. ›p›g2 ›S·g6! 42. ›g·h2­­ 42. ›&h3 ›S·h5 43. f5 ›S?g5 44. f6 ~xf6 45. ›S›xh4 ‚§‹f5 után döntetlen vezérvégjáték állna elő - 42.­­ ›p·h6 43. ›&›g1 ‚£›g7! és sötét távoppozícióval tartja az egyensúlyt. Összefoglalásul el kell ismernem, hogy egy játszmában nehéz min­dent előre látni, csakhogy Aljechin fenti sorait öt évvel a páros­mérkőzés után vetette papírra. Capablanca gyalogáldozattal me­nekült ebbe a végjátékba Aljechin támadása elől. Felmerül a kérdés, hogy az aktív sötét bábok, különö­sen a bástya, elég ellenértéket nyúj­tanak a gyalogért vagy sem. Néhány évvel később megjelent könyvében - My best Games of Chess - Aljechin már megváltoztat­ta értékelését, eképpen: „38.­­ Bxg3| stb. csak döntetlen gyalogvégjátékhoz vezetett.” E könyvben már 32. b4 helyett „32. a6! bxa6 33. Ba1 Bxb2- 33.­­ gö­re 34. hxg5 |bxg6 35. e4| nyer.­­ 34. Bxa6 Bb7 35. Ba5 és fehér pozícióelőnye döntő lett volna” véle­ményét olvashatjuk. Nézzük tovább, hogyan folytató­dott a játszma: 32. - fixb2 33. Bc5 .-x e6 34. e4 34. - f­­xd4 Ismét Aljechiné a szó: „Kétsé­ges, hogy 34. - dxe4 - ezt az ütést vettem elsősorban figyelembe - jobb döntetlen esélyeket nyújtott volna sötétnek. Bizonyos, hogy a legtöbb elemző által megadott ide­vonatkozó főváltozat nem állja ki a próbát. Nézzük a változatot: 34.­­ dxe4 35. d6f ›£›f5 36. d6f 9pe6 37. fxe4 Mb3f 38. ›S›g2 Bb2f 39. ›£›h3 Bb4 40. Bc8! Bxe4 41. Be8f ›S›d5 42. Bxe4 ›£›xe4 43. flg5 Jtc3 44. a6! bxa6 45. d7 A.a5 és most 46. ‹£›g2! a helyes lé­pés és nem az elsietett azonnali 46. d8#?. Világos így döntő tempót nyerve megközelítheti és lenyeri el­lenfele „a” gyalogjait, majd a játsz­mát is. Mivel pedig a többi, 34.­­ dxe4-ből kiinduló elágazásokban fekete legalább ilyen gyanúsan áll, Capablanca elhatározását legutol­só ábraállásunkban, nem bírálhat­juk.” Ebben a hosszú levezetésben is­mét javítást találtam sötét számára: 44.­­ bxa6 helyett jobb 44.­­ b5!. Most ugyanis 45. d7 Aa5 46. d80 Axd8 47. _§,xd8 b4 48. Aa5 b3 49. Ac3 g6 50. &g3 ›g›f5 51. ›£‹f3 g5! 52. hxg5 ›£‹xg5 után a világos király­nak őriznie kell a h5 gyalogot, ez­alatt sötét vígan lenyeri az árva a6- ot, világos viszont a h5 gyalogot, és kényelmesen visszaér a vezéroldal­ra, futója megsegítésére, tehát dön­tetlen. 50. cpg3 helyett 50. A b2-re 50. - £t?e/ a helyes, mert itt 50. - p›f5?-re 51. AcH jöhet. Tehát 50. - ›S›f3! 51. Ad4!? ›&e4! 52. Ab2 fpf3 53. Ac1 ppf2! 54. P?h2 ipf3 55. ›£›h3 és ez is fonalas döntetlen. De még ezt az érdekes futóvégjátékot is elkerülhette volna sötét, mivel Aljechin fenti - a 7. sz. ábrát követő - elemzésében 40. Bc8! után 40.­­ Bxe4 helyett erő­sen számításba jött 40. - ›g·d7, vagy 40. - b5, sőt 40. - Bb3f is, amire a világos király a bástya további sakk­jai elől csak c1m en találna menedé­ket, amire Bf2 után sötétnek nin­csenek gondjai, ugyanis 41. Ag3? Ae5! 42. Be8f ?S­xd6 43. Bxe5 Bxg3f után még sötét nyerne. Hét év múlva Aljechin a legutób­bi ábraállásból 34. - dxe4-gyel kez­dődő változatát 38. - Bb21 helyett már a következő lépésekkel és ér­tékeléssel folytatja: „38. - Axh4 39. Bxh5, majd 40. Bh7 után az előrenyomult középgyalogok ellen nagyon nehéz küzdeni.” Ezzel az igazi problémákat teljesen megke­rülte. A játszmában következett: 35. Sxd5 fb­3 36. fixh5 a6 37. JLc7! Jte1t 38. ›2?g4 2g2f 39. ®h3 Sf2 40. ›g›g4 Bg2f 41. ›g·h3 Hf2 42. f4! Hf3f 43. ›S›g2 Bf2f 44. ■S›h3 gf3f 45. ›®›g2 Hf2f 46. sS’g1 Bc2 47. Ab6 fb­4? Erre kiszabadul a fehér király. Aljechin véleménye: „Mindenképp jobb lett volna ennél a lépésnél 47. - JLg3, bár 48. Be5f «S’d6 49. Bg5, illetve 48.­­ ›S·f7 49. h5 után is kitűnőek a játékkezdő nyerési esé­lyei.” 48. ®>g2! g6 49. Be5+ <S>d7 50. h5! gxh5 51. ®f3 h4 51. - Bc3f jobbnak tűnik. A kö­zépgyalogok értékesítése ezután már csak technikai feladat. 52. Bh5 fh­3f 53. ›S›g4 Bc4 54. ›S›f5! JLxa5!? 55. Sh7t ›S›c6 56. JLxa5 Bc5f 57. ®e6! Bxa5 58. f5 Ba3 59. f6 Bf3 60. f7 b5 61. Bh5! h3 62. fff5 Sxf5 63. exf5 és sötét feladta (1:0), mert 63.­­ h2 64. f8^! hf"® 65. ,©,a8+ következett volna. E három végjáték legfőbb tanul­sága az, hogy a hosszú változatok­nál még a legnagyobbak elemzései sem mindig hibátlanok... Sötét lép Sötét lép Világos lép

Next