Salon és Sport - A „Fővárosi Lapok” képes melléklete, 1892 (1-53. szám)
1892-02-28 / 9. szám
Lóversenyügy. Angolországban legtöbb lovat idomít jelenleg T. Cannon, hires trainer, kinek hat híján soo ló van a gondozása alatt is ezek közül 42 ló a sajátja , a többi 52 ló pedig 12 istállótulajdonosé, köztük néhány a Rothschild báróé. .4 bécsi »Alig. Sport-Ig.« 3oort jutalomdíjat tűzött ki annak, aki az idei bécsi Derbyben a három egymás után következő lovat előre megjósolja. Eme jóslatokat azonban már márczius 8-án kell beküldeni, ami kissé korai dolog, mert a Derby csak május 29-én kerül döntésre. A »Nemes Derby«-t az idén Hamburgban június 26-án futtatják le. Erre a versenyre az idén több kitűnő hároméves ló van magyarországi versenyistállókból kötelezve. Az »Union-Club« (berlini jockey-club) elhatározta, hogy ez idén azok a jockeyk, akik eddig még három versenyt nem nyertek, három kilogramm teherleengedésben részesülnek. Ez az új határozat Németországnak csaknem valamennyi pályáján érvényes. A galamblövészet ellensége. A következő történetkét írják Abbáziából: Nemrég tartották meg itt a verseny galamblövészetet, melyhez 4oo galambot rendeltek meg Fiuméból, úgy, hogy két taligán szállítsák azt Abbáziába. A két szekér megérkezett ugyan, de az egyiken nem volt egyetlen galamb sem, aminek története ez : A taligákat öszvérek húzták. Az egyik öszvér hajcsára lassan mászott a maga állatja mellett, s valószínűleg minden egyébre gondolt, csak az öszvérekre nem. Állítólag egyik mellékösvényen jött aztán a szekerek felé egy úr, aki a gyűlöletes, vérengző galamlövészetnek nagy ellensége, sok humánus embertársával együtt úgy gondolkozva, hogy a röpíthető üveggolyókon ép úgy gyakorolhatják sportszenvedélyüket a lövészek, mint azokon a szegény ártatlan galambokon. Ez az úr (különben dr. Noel) meglátva a szívtelenül összepréselt, vergődő galambokat kalitjukban, s az álmosan ballagó hajcsár közömbösségét, lassan odalopódzott a kalithoz, s annak tolózárát kinyitotta. A kiszabadult madarak siettek szabadságukat élvezni, s hogy a szabadságra milyen nagy szükségük volt, bizonyítja, hogy valamennyien a legközelebbi pocsolyára telepedtek szomjúságukat enyhíteni, amit, ha állapotuk valamennyire tűrhető, bizonnyal a közeli tenger vizével oltották volna el. Abbáziába tehát csak 200 galamb jutott el, s a sportembereknek ezekkel meg kellett elégedniük. 35 galamb ezek közül sebesülten hullott a sziklák közé, 17 elszabadult, a többit összelőtték. A másik 200 galambot kiszabadító úr ellen pedig följelentést tettek a törvényszéknél. Jogi szempontból mindenesetre érdekes lesz, hogy amit tett, minő qvalifikálás alá fog esni. Jogtalan eltulajdonításról nem lehet szó, idegen vagyon elleni kihágásról sem, minthogy az állatbarát ép az idegen vagyonnak mentette meg az életét. Végre is csak olyan polgári pör támadhat a dologból, melyben csupán az elszabadult galambok árának megtérítését lehetne követelni Hogy azonban a jövő galamblövészethez éberebb öszvérhajcsárt fognak alkalmazni, az »több mint bizonyos«. 6 Nyúl-baba. Hogy a francziák az ízlés mesterei, nem véletlen dolog csupán. Ahol a műveltség annyira általános, mint ott, ahol az összes néprétegek, születés, rang és rangkülönbség nélkül egyenlőeknek érzik magukat, ha bizonyos képzettségi fokot elértek , ahol a művészetet olyan mértékben ápolják, ahol az irodalom művelése sem nem luxus, sem nem sport, hanem közszükség ; ott az ízlés természetszerűleg, önkényt, századokon át fejlődhetik és kifejlődik úgy, hogy azt semmiféle más nemzet a legnagyobb erőmegfeszítéssel sem képes megközelíteni hacsak ugyanazt a nagy utat meg nem tette. Az ízlés, a finomság, az ötletek szeretetreméltósága és eredetisége az így megművelt és folyton táplált talajon természetesen kiváló produktumokat is teremtenek, s egyátalán nem támadnak véletlenül. Aminthogy nem lehet véletlen az, hogy bármi kerüljön hozzánk Párisból, azon ízlés szempontjából mindig van valami tanulni valónk; s bármit produkáljanak más nemzetek, ha tetszetősek, a legnagyobb dicséretet azzal nyújtjuk neki, ha párisiasnak mondjuk. Az a nyúl-baba, melynek finom rajzát olvasóink bizonnyal méltányolják, valódi párisi ötlet. Nálunk úgy szokták a lelőtt nyulat szállítani, vagy ajándékba küldeni, hogy megfogják a lábánál fogva, s a többit lóbázzák a levegőbe. A nyúl sebéből aztán szivárog a vér, a bundáját összerondítja úgy, hogy az ember hozzányúlni sem mer, maga az egész kis vad olyan csúf, hogy szinte visszataszító. Abban a gyékény, vagy szalma burokban, melybe azt a párist belegöngyöliti, szinte azt mondhatnók bepólyázza, annyira csinos, kecses valami, akár egy baba, s a föléje tűzött zöld gallyal vidám, kedves dolog, mely megmarad tisztán, szépen, sőt szinte mulatságos látványt nyújt. Levél Cannesból, Cannes-ból írják nekünk : Soha élénkebb és szebb saisonja nem volt Cannes-nak mint ez idén és a mozgalmas, érdekes élet nemcsak tánczból és lawntennisből áll, hanem a nap főérdekét többnyire a 5 órai clock-ok képezik, melyek műkedvelői felolvasások és zeneelőadásokkal élénkíttetnek. Már két ily érdekes theát adott itt többek közt Justh Zsigmond is, (lapunk kedves munkatársa), melyeken a Cannesban időző internationális előkelőségek, valamint honfitársaink is tömegesen vettek részt. Utóbb i. h. 21-én, szintén sűrűn látogatott thea volt nála, két főúri hölgy végezvén a háziasszonyi szerepet. A bájos műkedvelők változatos és gazdag műsorú hangversenyt rögtönözvén, így mulatnak Cannesban. Társadalmi hírek, Csekonics grófnő 24-iki bálján, a pazar, minden képzelmet meghaladó rózsadiszitésen kívül kedves újdonság volt a pompás »kotillon-csokor«. Tömött, sűrű csomóba kötött virágokból készült, minden csomó csak egyféle virágból való s egyegy színes szalaggal átkötött csokor 8—10 külömböző ilyen csomóból lévén összeállítva. Igen gazdag, szép hatású dolog ez igy s Párisban kapott lábra e divat leghamarább, a mennyiben ott a virágot igen bőségesen szokták használni. Itt Szelnár ---------vár-------- hozta divatba.