Községi polgári leányiskola, Sarkad, 1934
15 év. Egy határkőhöz értünk. A kövön e két szám: 1920—1935. Iskolánk fennállásának 15 évét ünnepeljük. 15 év pergett le. Munkás évek voltak ezek, mely alatt építő, nevelő munkát végeztünk s évről-évre egy-egy kis ifjú csapatot engedtünk szárnyra, ki az életbe, hogy boldogulni próbáljon az élet utáin azon fegyverekkel, melyekkel itt, az Alma Mater falai között fölvérteztük őket : a tudás, a becsületesség, a kötelességérzet, a vallás fegyverével. Ezért dolgoztunk s dolgozunk ma is, erre törekszik iskolánk mindig. S habár a 15 év sokszor elég rögös utakon vezetett bennünket, a vallás-erkölcsös nevelést, — mint jelszót ■— soha iskolánk el nem felejtette. Vessünk néhány pillantást e mai iskola múltjára. E múlt visszanyúlik az 1870. évre, mikor is néhai zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Kálmán, Sarkad örökös ura, volt v. b. t. t. 50 holdnyi ingatlant, valamint készpénzt adományozott egy közös iskola alapjának gyarapítására. E nemes adomány lehetővé tette, hogy 1877. év szept. 1-én megnyílt az iskola. Mint közös felső népiskola, illetőleg polgári iskola végezte,—a nép gyermekeire — áldásos működését 1906-ig, amidőn jellege megváltozott, mert a leányok kizárásával csak mint közs. fiúisk. működik tovább. A község leányai most vagy az elemi iskolával fejezték be tanulmányaikat, vagy kénytelenek voltak vidéki iskolába menni, avagy legfeljebb magánvizsgát tehettek a fiúisk.-ban. De akadtak lelkes, a közért dolgozó, haladni akaró jó pedagógiai érzékkel megáldott, agilis emberek, akik saját fáradságokat nem kimélve, e hiányt pótolni akarták. S itt kell megemlékeznünk Kiss Ernő volt sarkadi ref. s. lelkészről, Büttel Károly igazgatóról és néhai Bor Áron alkotó munkásságáról. Sok nehézséget legyőzve, fáradságot nem ismerő munkájok eredményeképen 1920. szept.-ben megnyílt a régi közös iskola helyén egy közs. polg. leányiskola De a fiúiskolát már 1912. óta az állam vette át s azóta 1930-ig, a két iskola külön tanítja, neveli Sarkad község fiait, leányait. Külön, de egy cél felé haladtak ez iskolák: a földmíves, az iparos és a középosztály gyermekeinek megadni az általános műveltséget, hogy okszerűbb gazdák, intelligensebb iparosok, derék, intelligens háziasszonyok legyenek. 1930-ban azonban V. K. M. úr az állam nehéz gazdasági helyzete miatt az áll. polg. fiúiskolát beszüntette, az épületet teljes felszereléssel átengedte a közs. polg. leányiskolának, azzal az engedéllyel, hogy a leányok a fiúkkal együtt koedukált tanításban részesüljenek, így tette lehetővé, hogy itt a végén, a trianoni határnál hazaszerető, munkás, intelligens honleányok és honfiakat neveljünk e csonka hazának, mert övék a jövő, reájuk vár a feladat . Nagy-Magyarország visszaszerzése * * * Iskolánk fennállása óta igazgatói és tanárai a következők voltak: 1877- 1890. Szeitz Károly, 1890—1906. Deák József, 1920—1929. Büttel Károly, 1929—30. Gorovené Millian Irén adm. megh., 1930 óta Pákh Károly. Tanárai idő sorrendben : 1920-tól Posztósné Csegény Irén, Török Janka, 1921-től Gorovené Millian Irén, 1922-től Kutasiné Tröstner Izabella, 1930-tól Puskás Albert. A végzett növendékek számát V. 1. alatt a statisztikai kimutatás közli.