Sárospataki Füzetek 1. (1857-1858)
Egyház és hittan - Hegedüs László: Egyházalkotmány
EGYHÁZALKOTMÁNY. 405 rá emberek. Azért ő az egyházat belülről akarta épiteni isten igéje által, hogy legyen alap, melyre a külső épület felé vonassék, s az emberek megbirják a szabadságot, melyet a reformáció kivívott. Még óvatosabb volt a békéltető szellemű Melanchthon. Elismerte ő, hogy az egyháznak van joga magát isten igéjével megegyezőleg szervezni, de elve volt: non multa mutares mindig kész volt az egyességre, ha megengedtetik az evangyéliom szerint tisztán tanítani, f eltöröltetnek azon rendszabályok s intézmények, melyeket vétek nélkül nem lehet megtartani (Confess. August. P. II. Art. 7. §. 40.). Azért a régi egyháztóli elszakadásban s az uj községi rend s istentisztelet felállításában óvatosan s csak fokonként haladtak. Midőn látta Luther, hogy a régi rend az egyházban mindenütt felbomlott s az isten igéje elvesz, ha nem lesznek tanítók, lelkészek, kik az evangyél foluot az emberek szivébe benyomják, felhívta a szász választófejedelmet, hogy vegye szivére az egyház ügyét. így jön elrendelve 1527. az egyházak vizitációja, kötelességül tétetvén a küldötteknek, hogy a szász egyházakban a Luther és Melankhthon utasításai nyomán rendezzék az isteni tiztelet és oktatás ügyét, állítsanak gyülekezetenként lelkészeket s szabályozzák a községek s lelkészek közti viszonyt. A szász egyházlátogatóknak adott utasítás veti meg alapját azon egyházszervezetnek, mely később a többi német evangy.tartományi egyházakban is például szolgált. (Luther: deutsche Messe oder Ordnung des Gottesdienstes. Melanchthon: Unterricht der Visitatoren an die Pfarherrn). Ezen egyházszervezetben már a fősuly a lelkészekre fektettetik, mint kiknek hivatásuk isten igéjének hirdetése, a sakramentumoknak kiszolgáltatása s a lelki gond, az egyházigazgatás orgánumai pedig a szuperintendensek, mint a tudomány tisztaságának s a szertartás egyformaságának őrei, ezek felett állnak az egyházlátogatók, végre a fejedelmek. A fejedelmeknek, mint legfőbb egyházigazgatóknak, történeti joguk az 1526-iki spirai országgyűlés határozatán alapszik. A birodalmi rendek közül kiki jogosítva vazi úgy élni, igazgatni s tartani magát alattvalói közt, a mint reményiheti, hogy isten és a császár előtt befelelhet. Oly elv mondatott ezzel ki, mely az egyház reformálásának, rendezésének s igazgatásának jogát a fejedelmek kezébe tette le. S ez a reformátorok