Sárospataki Füzetek 1. (1857-1858)

Egyház és hittan - Hegedüs László: Egyházalkotmány

EGYHÁZALKOTMÁNY. 405 rá emberek. Azért ő az egyházat belülről akarta épiteni isten igéje által, hogy legyen alap, melyre a külső épület felé vonassék, s az emberek megbirják a szabadságot, melyet a reformáció kivívott. Még óvatosabb volt a békéltető szellemű Melanchthon. Elismerte ő, hogy az egyháznak van joga ma­gát isten igéjével megegyezőleg szervezni, de elve volt: non multa mutare­s mindig kész volt az egyességre, ha meg­engedtetik az evangyéliom szerint tisztán tanítani, f eltöröltet­nek azon rendszabályok s intézmények, melyeket vétek nél­kül nem lehet megtartani (Confess. August. P. II. Art. 7. §. 40.). Azért a régi egyháztóli elszakadásban s az uj községi rend s istentisztelet felállításában óvatosan s csak fokonként haladtak. Midőn látta Luther, hogy a régi rend az egyház­ban mindenütt felbomlott s az isten igéje elvesz, ha nem lesz­nek tanítók, lelkészek, k­i­k az evangyél foluot az em­berek szivébe benyomják, felhívta a szász választófe­jedelmet, hogy vegye szivére az egyház ügyét. így jön el­rendelve 1527. az egyházak vizitációja, kötelességül tétetvén a küldötteknek, hogy a szász egyházakban a Luther és Me­­lankhthon utasításai nyomán rendezzék az isteni ti­ztelet és oktatás ügyét, állítsanak gyülekezetenként lelkészeket s sza­bályozzák a községek s lelkészek közti viszonyt. A szász egy­házlátogatóknak adott utasítás veti meg alapját azon egyház­­szervezetnek, mely később a többi német evangy.­tartományi egyházakban is például szolgált. (Luther: deutsche Messe oder Ordnung des Gottesdienstes. Melanchthon: Unterricht der Visitatoren an die Pfarherrn). Ezen egyházszervezetben már a fősuly a lelkészekre fektettetik, mint kiknek hivatásuk isten igéjének hirdetése, a sakramentumoknak kiszolgáltatása s a lelki gond, az egyházigazgatás orgánumai pedig a szuperin­tendensek, mint a tudomány tisztaságának s a szertartás egy­formaságának őrei, ezek felett állnak az egyházlátogatók, végre a fejedelmek. A fejedelmeknek, mint legfőbb egyházigazgatóknak, tör­téneti joguk az 1526-iki spirai országgyűlés határozatán alap­szik. A birodalmi rendek közül kiki jogosítva vazi úgy élni, igazgatni s tartani magát alatt­valói közt, a mint reményiheti, hogy isten és a császár előtt befelelhet. Oly elv mondatott ezzel ki, mely az egyház reformálásának, rendezésének s igazgatá­sának jogát a fejedelmek kezébe tette le. S ez a reformátorok

Next