Sárospataki Füzetek 1. (1857-1858)
Egyház és hittan - Révész Imre: Sinai Miklós és tételei a magyar reformált egyház alkotmányára vonatkozólag
704 RÉVÉSZ IMRE kevés, sőt semmi sikert nem vettek észre, s a világiak által vallásügyben tartott konferenciákba sem hivattak, sőt midőn a két tiszai kerület ülésébe Sinai Miklós és Keresztesi József bementek volt, borzadva látták ott az egyháziak nagy ellenségét Domokos Lajost jegyzőként ülni, s elfogadtatni amaz átkos tövénytervet, mely szerint mindazon egyházi és iskolai jogok, melyeket eddigelé az egyházi rend egyedül és kizárólagosan gyakorolt volt, a világi rendű kurátorokkal megosztatnának, s igy az egyházak s iskolák felügyelete és igazgatása s a pénztárak kezelése a világiak puszta önkényére bízatnék. 30. Miután nevezett követek e törvényterv megváltoztatását megkísértették ugyan, de minden siker nélkül: kettő az egyházmegyeiek közül *), mert Hunyadi Ferencet diétás pappá formálták át a politikus urak, visszajővén Debrecenbe, előadta az ügy állását a szuperintendensnek, a ki is, Benedek Mihály debreceni pap figyelmeztetése ellenére is, kerületi gyűlést hirdetett 1790. aug. 16 napjára, a melyen elhatároztatott, hogy ő felségéhez folyamodvány intéztessék az említett törvényterv megsemmisítésére, mert a) a lelkipásztorok csak a püspökök és esperesek, nem pedig a kurátorok iránt is tartoznak engedelmességgel a helvét hitvallás s az eddigi kánonok szerint; b) a dogmák körüli ítélettételt a kurátoroknak nem lehet megengedni; c) a papok mint született vagy lett nemesek felett sincs joguk a kurátoroknak; d) a kurátorok az egész egyházi kormányt felforgatják; e) az elhordozhatlan rabszolgai járom miatt nem akadna pap sem; f) a pénztárakat sehogysem ragadhatják magukhoz a kurátorok. Felperes ügyvéd Sárainak ezen tételeit az ügyhöz nem tartozóknak nyilvánítván, azoknak részletes cáfolásába nem bocsátkozik, s csak nagy általánosságban tesz reájok némely megjegyzéseket, a melyeket Sinai viszont mind cáfolás alá vesz, s a szentirásból, helvéthitvallásból, s némely helvét theologusok műveiből terjedelmesen igyekszik bebizonyítani, hogy a látható keresztyén egyház, vagyis a keresztyén nép, *) Keresztesi és Hécei t. i. — Keresztesinek ezen egész országgyűlési utjakról igen érdekes naplója maradt fenn kéziratban. Említi itt, hogy mig ügyekben mind a világi urak, mind Hunyadi Ferenc követtársuk által hűtlenül elhagyattak, s már már végképen elcsüggedtek : Sinai Miklós őket mindvégig buzdította, pártolta és tanácsával segítette.