Sárospataki Füzetek 3. (1859)

Nevelés, tanügy, bölcsészet, műtörténelem, művészet, irodalom, könyvismertetés, bírálat, felelet - Erdélyi János: A hazai bölcsészet történelméhez. V. Ladivér Ilyés

SÁROSPATAKI FÜZETEK. HARMADIK FOLYAM. JÚLIUS. 16. 1859. A HAZAI BÖLCSÉSZET TÖRTÉNELMÉHEZ. V. LADIVÉR ILIÉ*. Ladivér Ilyés született, 1730 körül,Zsolnán, Trencsén­­ben, hol ugyanoly nevű édes atyja evangélikus lelkész volt *) és esperes **) Kitanúlván az elemi oskolát odaha­za s bevégezvén, bár nem tudatik hol, a felső gimnáziumi osztályokat, mene Sárospatakra, honnan Komnai (Comenius) Amós neve ragyogott már mint nagy hirű nevelőé, hogy a mester modorát elsajátítsa, s egyszersmind a magyar nyel­vet is biztosabban magnévá tegye. Mind a kettőt elérvén, Wittembergának véve útját, hol Scharf, Calovins, Meisner és Cunsad leckéit hallgatván, Erfurtot látogatta meg. Célja volt Belgiumba is kirándulni, de szülőfölde hívásának en­gednie kellvén, mint Rezike irja, „isteni és emberi dolgok tudásával, különösen a latin nyelv szépségeivel gazdagon visszatért honába,a Zsolnára, mely ez időtájon derék isko­lát tartott. Három évnél aligha­nem tovább volt igazgató­ja ezen iskolának elfoglaltatva nyilvános és magán taní­tással. Munkái nagyobb részének reánk maradását Rut­­kay Borbély György (Georgius Rutkay vulgo Tonsor Nyí­ró ?) buzgóságának köszönhetjük. Ez ugyanis mind magán *) Wallaszky. Consp. Resp. Lit. Budae. 1808. 239. lap b. jegyzete. **) Haan. Jena Hung. 1858. 25.1.1

Next