Sárospataki Füzetek 3. (1859)
Nevelés, tanügy, bölcsészet, műtörténelem, művészet, irodalom, könyvismertetés, bírálat, felelet - Erdélyi János: A hazai bölcsészet történelméhez. V. Ladivér Ilyés
SÁROSPATAKI FÜZETEK. HARMADIK FOLYAM. JÚLIUS. 16. 1859. A HAZAI BÖLCSÉSZET TÖRTÉNELMÉHEZ. V. LADIVÉR ILIÉ*. Ladivér Ilyés született, 1730 körül,Zsolnán, Trencsénben, hol ugyanoly nevű édes atyja evangélikus lelkész volt *) és esperes **) Kitanúlván az elemi oskolát odahaza s bevégezvén, bár nem tudatik hol, a felső gimnáziumi osztályokat, mene Sárospatakra, honnan Komnai (Comenius) Amós neve ragyogott már mint nagy hirű nevelőé, hogy a mester modorát elsajátítsa, s egyszersmind a magyar nyelvet is biztosabban magnévá tegye. Mind a kettőt elérvén, Wittembergának véve útját, hol Scharf, Calovins, Meisner és Cunsad leckéit hallgatván, Erfurtot látogatta meg. Célja volt Belgiumba is kirándulni, de szülőfölde hívásának engednie kellvén, mint Rezike irja, „isteni és emberi dolgok tudásával, különösen a latin nyelv szépségeivel gazdagon visszatért honába,a Zsolnára, mely ez időtájon derék iskolát tartott. Három évnél alighanem tovább volt igazgatója ezen iskolának elfoglaltatva nyilvános és magán tanítással. Munkái nagyobb részének reánk maradását Rutkay Borbély György (Georgius Rutkay vulgo Tonsor Nyíró ?) buzgóságának köszönhetjük. Ez ugyanis mind magán *) Wallaszky. Consp. Resp. Lit. Budae. 1808. 239. lap b. jegyzete. **) Haan. Jena Hung. 1858. 25.1.1