Sárospataki Ifjusági Közlöny, 1913-1914 (30. évfolyam)

1913-12-01

Főiskolánk ifjúságához, így, ifjú barátim, így. Ez az elhatározás volt a helyes, a hozzátok méltó, nem a szeptemberi; ez, hogy tovább­csináljátok a Közlönyt! Ma sem értem világosan: micsoda szél hajtogatta a vitorlásokat szeptemberben, hogy a hajótok fennakadt? A régivel való elégedetlenség? . . . Hiszen az elége­detlenség a haladás rugója s annak arra kellett sarkallnia, hogy ti jobbat csináljatok! A pénzkérdés? . . . Hát ti, akik azoknak a pataki ifjaknak vagytok utódai, akik huszonnyolc éven át nem sajnálgatták a garast a Közlönyre; akik Parthenonokat, Emlékkönyveket tudtak szerkeszteni és kiadni, akik több professzor munkáinak kiadását vagy támogatását vállalták. — ti már annyira elszegényedtetek, hogy a Közlönyre sem telik?? Nem gondolnám, mert a hírlapárus, a könyves- és a többi boltok, meg azok, amiket én is tudok, ti is tudtok, mást bizonyítanak. Hiszen gyümölcsözik még a legáció élőfája, szüléitek erszényei sincsenek bezárva és egy kis gazdálkodással a kevésből is sokra telik! Előfizetőitek csekély száma? . . . Hát mért csekély? Tőletek függ, hogy sok legyen, itt helyben is, vidéken is. Mert Patakon itthon vagytok mindig, igy hát a Közlönyt mindig terjeszthetitek. A vidéket, — másfél egyházkerület városait, községeit! — háromszor járjátok be évenként s az irántatok és dolgaitok iránt őszintén érdeklődő hölgyek,.

Next