Sárospataki Lapok, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-30 / 6. szám

95 ------------- SÁROSPATAKI LAPOK. tott, 1784-ben külföldre ment, honnan 1786-ban tért vissza ; 1790-ben erdőbényei, majd 1802-ben hernád-németii pappá lett, hol 1822-ben halt meg). Vele egyidőben Szabó Dávid (később s.-pataki tanár és újságíró) viselt alkönyvtárnokságot. Rozgonyi József 1783—4-ig (később s.-pataki tanár). Kisari Tóth János 1784—1790-ig. Ezzel 1786—1788-ig Láczai József viselt alkönyvtárnokságot, mindketten később sárospataki tanárok lettek. Váczi Sámuel 1790—92-ig. Zilai Császár Sámuel 1792—1794-ig (akad. pályára lépett 1780. júl. 10., 1795. febr. 2. seniorrá választatott, 1796-ban külföldre ment, honnan egy év múlva visszatérvén, lett először gesztelyi káplán atyja mellett, azután 1799-ben petrii, 1802- ben szuhai, végre egymásután hetei, rimaszombati, perkupai lelkész). Váradi Pál 1794—95-ig. Gál András 1795—97-ig (akad. pályára lépett 1783. febr. 2.), 1797. jan. 27. seniorrá választatott, 1798-ban a jénai egyetemen időzött, honnan 1799. jan. havában visszatérvén, lett gönci, majd 1811-ben vadászi lelkész). Kovács István 1797—99-ig, vele egyidőben alkönyvtárnok Miskolczi Mihály volt, ki aztán 1799—1800-ig rendes könyvtárnokká választatott. (Folytatása következik). Szinyei Gerzson. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Gyászhír. Hazai protestáns irodalmunk egyik legszellemesebb és legszorgalmasabb képviselőjét, lapunknak is dolgozótársát, Bierbrunner Gusztáv urat és családját súlyos csapás érte. E hó 21-ikén hunyt el öt és féléves leánykája, Louis, roncsoló toroklobban. Ha ily lesúlytós lelkünket egész mélyében érintő veszteségeknél lehet szó vigasztalásról, hozza meg azt a szülők részére az idő s az isteni gondviselés, s enyhítse gyászukat az, hogy abban másokkal együtt mi is őszinte részvéttel osztozunk. — Beküldetett. E lapok folyó évi 4-ik számában egy „Kuriosus tan férfiú“ „Kuriosum“ cím alatt azt fedezte fel, hogy a Felki által Prágában kiadott s általam magyar nyelvre fordított földgömbön „Budapest nem létezik ,“ aztán Trefort miniszter úrral együtt jól megleckéz. Ahoz a tanférfiúhoz nincs semmi szám, hanem tisztelettel kérek minden ép látással bíró egyént: szíveskedjék elővenni a nevezett kiadó földgömbjei közül a 21 és 47 centiméter átmérőjű gömböket, mindeniken ott fogja találni fővárosunknak nemcsak jegyét, hanem „Budapest“ nevét is; a 31 */2 centiméter átmérőjű gömbön szintén ott találja a maga helyén — a Duna mellett — a főváros közjegyét és attól keletre a „Pest“ nevet is. Igaz, hogy a metsző a „Buda“ szót itt elhagyta, valószínűleg azért, mert a nagyobb betűvel írott „ Magyarország“ szó vette el a helyet, de ki tagadhatja, hogy mégis csak ott van írva a mi fővárosunk neve. Aztán az is igaz, hogy a 311/2 centiméter átmérőjű gömb szövege még 1869-ben nyomatott, amikor a fővárost csak Pestnek hívták, a másik két gömb szövege későbbi nyomtatvány. Gönczz Pál. Midőn e helyreigazító sorokat, a méltányosság szempontjából, a legnagyobb készséggel közzétettük lapunkban, másrészről ugyancsak az igazság érdekében, egész tisztelettel kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy alkalmunk volt közvetlen meggyőződést szerezni a következő feliratú: „A föld, a legújabb felfedezések nyomán, magyarul szerkesztette Gönczy Pál, a m. kir. közoktatási miniszter megrendeléséből kiadta Felki János Prágában a földgömbről, melynek peripheriája, saját mérésünk szerint: 68 centiméter. S úgy találtuk, hogy 1. az osztrák-magyar monarchia egy és ugyanazon sárga körvonallal van megjelölve. 2. A nevezett sárga körvonalon belől a következő feliratok olvashatók : Ausztria, nagy ritkított betűkkel; első A-betűje Tirol hegyeire, végkis a-ja Máramarosba esik. Magyarorsz., apró, tömött betűkkel, a Bácskán át Erdélyre terjed ki. Prága, Bécs, Trieszt. 3. Az elősorolt 5 néven túl, a kérdéses földgömbön, Ausztria-Magyarország határán, semminemű más felirat, tehát sem Pest, sem Budapest neve föl nem található. A szerkesztőséé. — A sárospataki ref. főiskola köréből. A számvevőszék a múlt héten elvégezte feladatát s megvizsgálta a főiskolai pénztár múlt évi számadását. — Zsoldos Benő, tanártársunk, a classicus irodalom szorgalmas tanulmányozója, sajtó alá adta Thucydides „ A peloponnesusi háború története“ című művének magyar fordítását. Egyelőre az első könyv fog megjelenni folyó év április havában. Felhívjuk ez úttörő munkára az olvasó közönség figyelmét és pártfogását. — Az „Erdélyi önképző-társulat“ folyó hó 22-ikén, mint Erdélyi János halálának évforduló napján, megtartotta ünnepélyes nyílt ülését. A szépszámú közönség bizonyára meg lehetett elégedve az ünnepély egyes mozzanataival , úgy az ének- és zenekar működésével, mint az egész missorozat gondosan kiválogatott szavalati darabjaival, s különösen Kun Pál tanár-elnöknek. Erdélyi felett tartott szép beszédével. — Őszinte vallomás. A közoktatásügyi minisztérium, a közoktatási tanácscsal egyetértve, eddig több oly középiskolai tankönyvet ajánlott használatra, melynek csak elejét, egyes tanfolyamát látta és bírálta meg, s megtörténvén az ajánlat, a szerzőkre bízatott, hogy a többi részleteket is készítsék el saját belátásuk szerint. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a később készített könyvek sehogy sem sikerültek és sehogy sem válottak be. Most a minisztérium közrendeletileg tudatja, hogy jövőre csak oly könyveket fog ajánlani, melyek előbb egészen elkészíttetnek és megbíráltatnak. Lelkiismeretesen másként eljárni bizonyára nem is lehet. Felekezeti iskolában eddig még sohasem ajánlottak oly könyvet, mely el nem készült, s előbb, minden ízében, szigorúan meg nem bíráltatott. Szerkesztői izenetek. V. Uri kollegának. Ha az a ref. férfiu, fel tudja mutatni, az e tekintetben illetékes harmadik fórumnak is felbontó ítéletét, azon esetben kihirdethető. Az, hogy a rom. kath. lelkész nem tartja az előbbi házasságot felbontottnak s a menyasszony részéről megtagadja a kihirdetést, mit sem tesz. Csak tessék erről, a szükséges tanuk által bizonyítványt kiállíttatni. Az a rom. kath. lelkész az ő dogmájukhoz ragaszkodik, mi pedig a törvényre támaszkodunk. Ajánlom önnek Bakóczy Jánosnak „Bibliai szövegtár“ című művét, különösen annak függelék részét. — Sz. L. Budapest. Az érdekes okmányt megkaptuk s köszönjük. E napokban magánlevelet írunk s abban bővebben. Felelős szerkesztő: MITROVICS GYULA. Szerkesztőtársak: BOKOR JÓZSEF, RADÁCSI GYÖRGY. Nyomatott Sárospatakon. 96