Sárospataki Lapok, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-30 / 6. szám

95 -------------­ SÁROSPATAKI LAPOK. tott, 1784-ben külföldre ment, honnan 1786-ban tért vissza ; 1790-ben erdőbényei, majd 1802-ben hernád-németii pappá lett, hol 1822-ben halt meg). Vele egyidőben Szabó Dávid (később s.-pataki tanár és újságíró) viselt alkönyvtárnok­­ságot. Rozgonyi József 1783—4-ig (később s.-pataki tanár). Kisari Tóth János 1784—1790-ig. Ezzel 1786—1788-ig Láczai József viselt alkönyvtárnokságot, mindketten később sárospataki tanárok lettek. Váczi Sámuel 1790—92-ig. Zilai Császár Sámuel 1792—1794-ig (akad. pályára lépett 1780. júl. 10., 1795. febr. 2. seniorrá választatott, 1796-ban külföldre ment, honnan egy év múlva visszatérvén, lett először gesztelyi káplán atyja mellett, azután 1799-ben petrii, 1802- ben szuhai, végre egymásután hetei, rimaszombati, perku­pai lelkész). Váradi Pál 1794—95-ig. Gál András 1795—97-ig (akad. pályára lépett 1783. febr. 2.), 1797. jan. 27. seniorrá választatott, 1798-ban a jénai egyetemen időzött, honnan 1799. jan. havában visszatérvén, lett gönci, majd 1811-ben vadászi lelkész). Kovács István 1797—99-ig, vele egyidőben alkönyvtárnok Miskolczi Mihály volt, ki aztán 1799—1800-ig rendes könyvtárnokká választatott. (Folytatása következik). Szinyei Gerzson. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Gyászhír. Hazai protestáns irodalmunk egyik legszellemesebb és legszorgalmasabb képviselőjét, lapunknak is dolgozótársát, Bierbrunner Gusztáv urat és családját súlyos csapás érte. E hó 21-ikén hunyt el öt és féléves leánykája, Louis, roncsoló toroklobban. Ha ily lesúlytó­s lelkünket egész mélyében érintő veszteségeknél lehet szó vigasztalásról, hozza meg azt a szülők részére az idő s az isteni gondviselés, s enyhítse gyászukat az, hogy abban másokkal együtt mi is őszinte részvéttel osztozunk. — Beküldetett. E lapok folyó évi 4-ik számában egy „Kuriosus tan férfiú“ „Kuriosum“ cím alatt azt fedezte fel, hogy a Felki által Prágában kiadott s általam magyar nyelvre fordított földgömbön „Bu­dapest nem léte­zik ,“ aztán Trefort miniszter úrral együtt jól megleckéz. Ahoz a tanférfiúhoz nincs semmi szám, hanem tisz­telettel kérek minden ép látással bíró egyént: szíveskedjék elővenni a nevezett kiadó földgömbjei közül a 21 és 47 centiméter átmérőjű gömböket, mindeniken ott fogja találni fővárosunknak nemcsak jegyét, hanem „Budapest“ nevét is; a 31 */2 centiméter átmérőjű gömbön szintén ott találja a maga helyén — a Duna mellett — a főváros közjegyét és attól keletre a „Pest“ nevet is. Igaz, hogy a metsző a „Buda“ szót itt elhagyta, valószínűleg azért, mert a nagyobb betűvel írott „ Magyar­­ország“ szó vette el a helyet, de ki tagadhatja, hogy mégis csak ott van írva a mi fővárosunk neve. Aztán az is igaz, hogy a 311/2 centiméter átmérőjű gömb szövege még 1869-ben nyomatott, a­mikor a fővárost csak Pestnek hívták, a másik két gömb szövege későbbi nyomtatvány. Gönczz Pál. Midőn e helyreigazító sorokat, a méltányosság szem­pontjából, a legnagyobb készséggel közzétettük lapunkban, másrészről ugyancsak az igazság érdekében, egész tisztelettel kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy alkalmunk volt közvetlen meggyőződést szerezni a következő feliratú: „A föld, a legújabb felfedezések nyomán, magyarul szer­kesztette Gönczy Pál, a m. kir. közoktatási miniszter megrendeléséből kiadta Felki János Prágában a föld­gömbről, melynek peripheriája, saját mérésünk szerint: 68 centiméter. S úgy találtuk, hogy 1. az osztrák-magyar monarchia egy és ugyanazon sárga körvonallal van megjelölve. 2. A nevezett sárga körvonalon belől a következő feliratok olvashatók : Ausztria, nagy ritkított betűkkel; első A-betűje Tirol hegyeire, vég­kis a-ja Máramarosba esik. Magyarorsz., apró, tömött betűkkel, a Bácskán át Erdélyre terjed ki. Prága, Bécs, Trieszt. 3. Az elősorolt 5 néven túl, a kérdéses földgömbön, Ausztria-Magyarország határán, semminemű más felirat, tehát sem Pest, sem Budapest neve föl nem található. A szerkesztőséé. — A sárospataki ref. főiskola köréből. A szám­vevőszék a múlt héten elvégezte feladatát s megvizsgálta a főiskolai pénztár múlt évi számadását. — Zsoldos Benő, tanártársunk, a classicus irodalom szorgalmas tanulmányo­zója, sajtó alá adta Thucydides „ A peloponnesusi háború története“ című művének magyar fordítását. Egyelőre az első könyv fog megjelenni folyó év április havában. Fel­hívjuk ez úttörő munkára az olvasó közönség figyelmét és pártfogását. — Az „Erdélyi önképző-társulat“ folyó hó 22-ikén, mint Erdélyi János halálának évforduló napján, megtartotta ünnepélyes nyílt ülését. A szépszámú közönség bizonyára meg lehetett elégedve az ünnepély egyes mozza­nataival , úgy az ének- és zenekar működésével, mint az egész missorozat gondosan kiválogatott szavalati darabjaival, s különösen Kun Pál tanár-elnöknek. Erdélyi felett tar­tott szép beszédével. — Őszinte vallomás. A közoktatásügyi minisztérium, a közoktatási tanácscsal egyetértve, eddig több oly közép­iskolai tankönyvet ajánlott használatra, melynek csak elejét, egyes tanfolyamát látta és bírálta meg, s megtörténvén az ajánlat, a szerzőkre bízatott, hogy a többi részleteket is készítsék el saját belátásuk szerint. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a később készített könyvek sehogy sem sikerültek és sehogy sem válottak be. Most a minisztérium közrendeletileg tudatja, hogy jövőre csak oly könyveket fog ajánlani, melyek előbb egészen elkészíttetnek és meg­­bíráltatnak. Lelkiism­eretesen másként eljárni bizonyára nem is lehet. Felekezeti iskolában eddig még sohasem ajánlottak oly könyvet, mely el nem készült, s előbb, minden ízében, szigorúan meg nem bíráltatott. Szerkesztői izenetek. V. Ur­i kollegának. Ha az a ref. férfiu, fel tudja mutatni, az e tekintetben illetékes harmadik fórumnak is felbontó ítéletét, azon esetben kihirdethető. Az, hogy a rom. kath. lelkész nem tartja az előbbi házasságot felbontottnak s a menyasszony részéről megta­gadja a kihirdetést, mit sem tesz. Csak tessék erről, a szükséges tanuk által bizonyítványt kiállíttatni. Az a rom. kath. lelkész az ő dogmájuk­hoz ragaszkodik, mi pedig a törvényre támaszkodunk. Ajánlom önnek Bakóczy Jánosnak „Bibliai szövegtár“ című művét, különösen annak függelék részét. — Sz. L. Budapest. Az érdekes okmányt meg­kaptuk s köszönjük. E napokban magánlevelet írunk s abban bővebben. Felelős szerkesztő: MITROVICS GYULA. Szerkesztő­társak: BOKOR JÓZSEF, RADÁCSI GYÖRGY. Nyomatott Sárospatakon. 96

Next