Sárospataki Lapok, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-04-13 / 15. szám
243 SÁROSPATAKI LAPOK. summája. S.-Patak, 1825., 1829., 1831., 1834., 1837. és még többször később is. b) Tőle van egy magyar nyelven írt physica is, de címét nem tudom, minthogy még nem láthattam. 10. Vályi Nagy Ferenctől: a) Ódák. Kassa, 1807. b) Polyhymnia, S.-Patak, 1820. c) Homer Batrachomyomaehia. S.-Patak, 1809. d) Bion és Moschus idylliumai. S.-Patak, 1811. e) Homer Iliása. S.-Patak, 1821. 11. Majoros Andrástól: Régi geographia. S-Patak, 1825., 1830., 1838. 12. Somossy Jánostól: A dogmatica theologia első vonásai. S.-Patak, 1827. 13. Szathmáry Dánieltől: Keresztyén hittudomány. S.-Patak, 1815. I—II. k. Az itt elősorolt tanárok közül Szombathy János, Kövy Sándor, Nyíry Ltván az időszaki sajtót is támogatták szakjokba vágó értekezésekkel E magyar nyelven írt művek mellett számos latinul írt könyvek is jelentek meg, mint: 1. Szombathy Jánostól : Historia regni hungariae breviter exposita. S.-Patak, 1817. 2. Kövy Sándortól: a) Elementi juris prudentiae hung. II. kiad. Kassa, 1805. Sárospatak, 1814 és 24. b) Summarium elementorum juris prudentiae hung. Sárospatakini, 1822. 3. Rozgonyi Józseftől: a) Responsio ad immodesti anonymi recensentis crises contra vubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani vallatas. S.-Patakini, 1816. b) Brevis systematis scholarum ref. Sárospatak, novissimi conspectus. Sárospatak, 1818., 1828. c) Aphorismi historiae philosophiae. S.-Patakini, 1821. d) Aphorismi psychologiae empiricae et rationalis. S.-Patakini, 1819. e) Aphorismi juris naturae. S.-Patakini, 1822. 4. Nyíry Istvántól: a) Prima elementi matheseos intensorum. Cassovia, 1821. b) Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Humii, critica Kantii, transcendentalis Fichtii et Schellingii ad suas categorias relati. S.-Patakini, 1824. c) Disquisitio philosoph. de causis styli latini. S.-Patakini, 1827. d) Programma de statuis Graeciae etc. S.-Patakini, 1827. 5. Vályi Nagy Ferenctől: Carmina latina. S.-Patakini, 1820. 6. Kézy Mózestől: a) Elementa physicae. S.-Patakini, 1818., 1828. b) Opuscula poetica. S.-Patakini, 1822. (költemények). c) Elementa algebrae. S.-Patakini, 1830. d) Elementa geometriae purae. S.-Patakini, 1831. e) Elementa grammaticae latinae. S.Patakini, 1830., 1834. Ezenkívül megjelentek nálunk ez időben a kis és nagy Cellarius, Langius collegiumjai; a római írók közül : Ovidius, Justinus, Sallustius, Curtius, Livius, Cornelius, Cicero, Horatius, Virgilius. Tanáraink közül még sokan szerették és becsülték a rómaiakat. Vályi Nagy Ferenc maga is csaknem annyi latin verset írt, mint magyart. Kézy, Sipos, sőt még Kövy is versenyezni igyekeztek a római költőkkel. Az iskola hivatalos nyelve folyvást a latin volt, a jegyzőkönyvek, bizonyítványok latinul készültek, az ünnepélyes beszédek is e nyelven tartattak. Nem csuda, hiszen maguk az országos rendek még az 1825- iki országgyűlésen is, tehát „Zalán futása“ megjelenése évében , az oktatásnak csak némely ágaira kérik kötelezőnek a magyar nyelvet és csak annyit sem tudnak megnyerni az uralkodó kormánytól. * * De majd a 30-as években megindult politikai és társadalmi törekvések, az ezeket kísérő vagy épen előmozdító irodalmi mozgalmak, az iskolákra is átalakító hatást gyakoroltak. A hallhatatlan érdemű Széchenyi István fellépése, ki a reformok utáni vágyat, szóval, tettel, egyleti és társadalmi úton, de mindenekfelett irataival, oly mélyen beoltotta a nemzet szívébe, egy fényes és dicső korszakát nyitja meg nemzeti életünknek, melyhez hasonlót összes múltúnk történetében hiába keresünk. Szónokok és államférfiak, tőle vesznek irányt és szellemet, írók és költők mindannyian hatása alá kerülnek. Társulatok és egyletek az ő eszméit hirdetik , az egész társadalom az ő példáján lelkesedik. A nemzeti erő kifejtése, a magyar nyelv jogainak teljes kivívása , a szellem és anyagi jólét felvirágoztatása lett a kor jelszava. A múlt, melyet költőink annyiszor megénekeltek s mintegy újra teremtettek képzelődésekben , jelentéktelenné válik a jövő szép reményeivel szemben, melyek, hogy teljesedést érjenek, az országgyűlés, a társadalom, az irodalom, sőt maguk az iskolák is, lázas sietséggel közreműködni igyekeznek. E lelkesedni tudó, e tettekre vágyó szép korszak eszméit, törekvéseit a mi iskolánk is megértette ; a mi tanuló ifjúságunk is összeköttetésben volt a mozgó , előretörekvő élettel, a politika, a társadalom és irodalom szellemével, íme egy pár, erre valló jelenség. Mindjárt 1832. március 22-én az esküdt diákok, kiknek oly fontos szerepe volt főiskolánk történetében, „esküdt diákkar könyvtára“ címen olvasó-egyletet alapítottak. Mintha nem lettek volna megelégedve az 1830-iki törvényhozás nyelvügyi vívmányaival; mintha féltették volna a nemzeti mívelődés ügyét és magát az iskolai elöljáróságot is eszméltetni akarták volna, alapító oklevelekben így nyilatkoznak: „szívsóhajtást bocsátunk afelé, hogy az értelem közönségesen magyar nyelven, különösen pedig iskolánk körében, a tudományos míveltség édes anyai nyelven fejlődnék , mint legfőbb eszközén a tökéletesedésnek, tiszta kebellel óhajtjuk azt is, hogy virágzó főiskolánk a kor szellemével emelkedjék, melytől eddig sem maradt ugyan el, de az eszközök hiánya könnyen kényszerithetne hátramaradni.“ E nagy cél érdekében, melyet a nemzeti míveltség és főiskolánk jó híre s neve szentté tett elüttök, minden esküdt diák kötelezte magát, hogy a könyvtár pénztárába, felesketése után 10 r. frtot és minden ünnep után egy-egy frtot fizet. A könyvtár könyveit használhatták a városiak és az akad. ifjúság is 2—2 kr. fizetésért naponta. Ez az első olvasó-egylet s egyszersmind kölcsönkönyvtár is Sárospatakon és alapja az 1851-ben újra alakított és a gyertyapénz-váltságból feltartott ifjúsági könyvtárnak, mely mellett 1854 óta az ifjúsági olvasó-egylet áll fenn. Az alapító oklevelet 13-an írták alá, nevezetesen: György József, Batta Pál, Warga János, Orbán István, Szeremley Gábor, Kaposi Kovács János, Paksi István, Migléczi Kovács János, Szabó László, Csorna Mihály, Semsei József, Pethő István, Pap György, kik mindannyian elköltöztek már az élők földéről, de emléküket hálás érzéssel adom át az utókornak. Szinyei Gerzson: KÖZÉLETÜNK. Néhány szó a lelkészek temetéséről. Nagy tiszteletű Szerkesztő úr! A legközelebb múlt március hó 3—4-ik napjain Palágyban tartott egyházmegyei gyűlésen a lelkészi temetés mikéntjére vonatkozó 244