Sárospataki Lapok, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-13 / 15. szám

243 SÁROSPATAKI LAPOK. summája. S.-Patak, 1825., 1829., 1831., 1834., 1837. és még többször később is. b) Tőle van egy magyar nyelven írt physica is, de címét nem tudom, minthogy még nem láthattam. 10. Vályi Nagy Ferenctől: a) Ódák. Kassa, 1807. b) Polyhymnia, S.-Patak, 1820. c) Homer Batracho­­myomaehia. S.-Patak, 1809. d) Bion és Moschus idylliumai. S.-Patak, 1811. e) Homer Iliása. S.-Patak, 1821. 11. Majoros Andrástól: Régi geographia. S-Patak, 1825., 1830., 1838. 12. Somossy Jánostól: A dogmatica theo­­logia első vonásai. S.-Patak, 1827. 13. Szath­máry Dáni­eltől: Keresztyén hittudomány. S.-Patak, 1815. I—II. k. Az itt elősorolt tanárok közül Szombathy János, Kövy Sán­dor, Nyíry Ltván az időszaki sajtót is támogatták szak­­jokba vágó értekezésekkel E magyar nyelven írt művek mellett számos latinul írt könyvek is jelentek meg, mint: 1. Szombathy János­tól : Historia regni hungariae breviter exposita. S.-Patak, 1817. 2. Kövy Sándortól: a) Elementi juris prudentiae hung. II. kiad. Kassa, 1805. Sárospatak, 1814 és 24. b) Summarium elementorum juris prudentiae hung. Sárospata­­kini, 1822. 3. Rozgonyi Józseftől: a) Responsio ad im­­modesti anonymi recensentis crises contra v­ubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani v­allatas. S.-Pata­­kini, 1816. b) Brevis systematis scholarum ref. Sárospatak, novissimi conspectus. Sárospatak, 1818., 1828. c) Apho­­rismi historiae philosophiae. S.-Patakini, 1821. d) Aphorismi psychologiae empiricae et rationalis. S.-Patakini, 1819. e) Aphorismi juris naturae. S.-Patakini, 1822. 4. Nyíry Ist­vántól: a) Prima elementi matheseos intensorum. Cassovia, 1821. b) Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepti­­cae Humii, critica Kantii, transcendentalis Fichtii et Schel­­lingii ad suas categorias relati. S.-Patakini, 1824. c) Dis­­quisitio philosoph. de causis styli latini. S.-Patakini, 1827. d) Programma de statuis Graeciae etc. S.-Patakini, 1827. 5. Vályi Nagy Ferenctől: Carmina latina. S.-Patakini, 1820. 6. Kézy Mózestől: a) Elementa physicae. S.-Patakini, 1818., 1828. b) Opuscula poetica. S.-Patakini, 1822. (köl­temények). c) Elementa algebrae. S.-Patakini, 1830. d) Ele­menta geometriae purae. S.-Patakini, 1831. e) Elementa grammaticae latinae. S.­Patakini, 1830., 1834. Ezenkívül meg­jelentek nálunk ez időben a kis és nagy Cellarius, Langius collegiumjai; a római írók közül : Ovidius, Justinus, Sallus­­tius, Curtius, Livius, Cornelius, Cicero, Horatius, Virgilius. Tanáraink közül még sokan szerették és becsülték a római­akat. Vályi Nagy Ferenc maga is csaknem annyi latin verset írt, mint magyart. Kézy, Sipos, sőt még Kövy is versenyezni igyekeztek a római költőkkel. Az iskola hivatalos nyelve folyvást a latin volt, a jegyzőkönyvek, bizonyítványok latinul készültek, az ünnepélyes beszédek is e nyelven tartattak. Nem csuda, hiszen maguk az országos rendek még az 1825- iki országgyűlésen is, tehát „Zalán futása“ megjelenése évé­ben , az oktatásnak csak némely ágaira kérik kötelezőnek a magyar nyelvet és csak annyit sem tudnak megnyerni az uralkodó kormánytól. * * De majd a 30-as években megindult politikai és tár­sadalmi törekvések, az ezeket kísérő vagy épen előmozdító irodalmi mozgalmak, az iskolákra is átalakító hatást gya­koroltak. A hallhatatlan érdemű Széchenyi István fellépése, ki a reformok utáni vágyat, szóval, tettel, egyleti és társa­dalmi úton, de mindenekfelett irataival, oly mélyen beoltotta a nemzet szívébe, egy fényes és dicső korszakát nyitja meg nemzeti életünknek, melyhez hasonlót összes múltúnk történetében hiába keresünk. Szónokok és államférfiak,­­ tőle vesznek irányt és szellemet, írók és költők mindannyian hatása alá kerülnek. Társulatok és egyletek az ő eszméit hirdetik , az egész társadalom az ő példáján lelkesedik. A nemzeti erő kifejtése, a magyar nyelv jogainak teljes kiví­vása , a szellem és anyagi jólét felvirágoztatása lett a kor jelszava. A múlt, melyet költőink annyiszor megénekeltek s mintegy újra teremtettek képzelődésekben , jelentéktelenné válik a jövő szép reményeivel szemben, melyek, hogy telje­sedést érjenek, az országgyűlés, a társadalom, az irodalom, sőt maguk az iskolák is, lázas sietséggel közreműködni igye­keznek. E lelkesedni tudó, e tettekre vágyó szép korszak eszméit, törekvéseit a mi iskolánk is megértette ; a mi tanuló ifjúságunk is összeköttetésben volt a mozgó , előretörekvő élettel, a politika, a társadalom és irodalom szellemével, íme egy pár, erre valló jelenség. Mindjárt 1832. március 22-én az esküdt diákok, kik­nek oly fontos szerepe volt főiskolánk történetében, „esküdt diákkar könyvtára“ címen olvasó-egyletet alapítottak. Mintha nem lettek volna megelégedve az 1830-iki törvényhozás nyelvügyi vívmányaival; mintha féltették volna a nemzeti mívelődés ügyét és magát az iskolai elöljáróságot is eszmél­­tetni akarták volna, alapító oklevelekben így nyilatkoznak: „szívsóhajtást bocsátunk afelé, hogy az értelem közönsége­sen magyar nyelven, különösen pedig iskolánk körében, a tudományos míveltség édes anyai nyelven fejlődnék , mint legfőbb eszközén a tökéletesedésnek, tiszta kebellel óhajtjuk azt is, hogy virágzó főiskolánk a kor szellemével emelkedjék, melytől eddig sem maradt ugyan el, de az eszközök hiánya könnyen kényszerithetne hátramaradni.“ E nagy cél érde­kében, melyet a nemzeti míveltség és főiskolánk jó híre s neve szentté tett elüttök, minden esküdt diák kötelezte magát, hogy a könyvtár pénztárába, felesketése után 10 r. frtot és minden ünnep után egy-egy frtot fizet. A könyv­tár könyveit használhatták a városiak és az akad. ifjúság is 2—2 kr. fizetésért naponta. Ez az első olvasó-egylet s egy­szersmind kölcsönkönyvtár is Sárospatakon és alapja az 1851-ben újra alakított és a gyertyapénz-váltságból feltar­tott ifjúsági könyvtárnak, mely mellett 1854 óta az ifjúsági olvasó-egylet áll fenn. Az alapító oklevelet 13-an írták alá, nevezetesen: György József, Batta Pál, Warga János, Orbán István, Szeremley Gábor, Kaposi Kovács János, Paksi Ist­ván, Migléczi Kovács János, Szabó László, Csorna Mihály, Semsei József, Pethő István, Pap György, kik mindannyian elköltöztek már az élők földéről, de emléküket hálás érzéssel adom át az utókornak. Szinyei Gerzson: KÖZÉLETÜNK. Néhány szó a lelkészek temetéséről. Nagy tiszteletű Szerkesztő úr! A legközelebb múlt március hó 3—4-ik napjain Palágyban tartott egyház­­megyei gyűlésen a lelkészi temetés mikéntjére vonatkozó­ 244

Next