Sárospataki Lapok, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-24 / 43. szám
Hatodik évfolyam. 43. szám, Sárospatak, 1887. október 24. *—---------------------------------* Előfizetési díj: Helyben és vidékre, postai szétküldéssel, egész évre 5 írt., félévre 2 írt. 50 kr. j . -------------------------& A protestáns egyházi és iskolai élet köréből. A SÁROSPATAKI IRODALMI KÖR KÖZLŐDÍJE. — MEGJELEN MINDEN HÉTFŐN.— •@ :---------------------Hirdetések díja: 4 hasábos petit sor többször való közlésénél 5, egyszeriért 7 kr. sorra. Ezenkívül bélyegdíj 80 kr. es-------------------------TARTALOM: «Egy érdekes kúriai határozat.» Debreczeni Bertalan. — «A gimnáziumi hit-és erkölcstan és összehasonlító vallástan tervezete.» — «Melius Péter, mint exegeta.» (Folytatás). Zoványi Jenő. — «Püspöki látogatás az ungi egyházmegyében.» (Vége). Homoki Antal. — «Papp Gábor, püspök körútja.» (Vége). Patay Károly. — «Vegyes közlemények.» — Egy érdekes kuriai határozat. A «Jog» 41-ik száma mellett megjelent «Jogesetek zárában van közölve a királyi kúriának 1887. június 3-án 4099/btrv. szám alatt hozott s házassági jogunk zűrzavaros állapotát illusztráló határozata. Érdekesnek tartom azt e lapok t. olvasóival is megismertetni. A tényállás a következő: B. István, helv. hitvallású egyén, az erdővidéki ev. ref. egyházmegye házassági törvényszéke által 1876. június 7-én hozott, s az erdélyi ev. ref. egyházkerület házassági főtörvényszéke által, 1876. június 19-én, 219. szám alatt helybenhagyott ítéletével, első nejétől, H. Karolinától engesztelhetetlen gyűlölség okából, törvényesen elválasztatott és szerencsésebb házasságra bocsáttatott. B. István ennek következtében, 1879. július 13-án, a székely-udvarhelyi helv. hitvallású lelkész által összeeskettetett K. Miklós Emma, római katholikus hajadonnal. A házas felek később különválva éltek, míg K. M. Emma, 1885. július 18. napján új házasságra lépett E. Béla helv. hitv. egyénnel, miután az erdélyi püspöki szentszék 1885. April 16-án, 83. szánt alatt kelt határozatában kimondta, hogy: „miután B. István törvényes első nejétől, halálos gyűlölség miatt, tehát oly alapon választatott el, mely a kath. egyház elvei szerint, házasságbontó akadályt nem képez, s ennélfogva K. M. Emma, r. katholikus nőnek vele kötött házassága, előbbi neje még életben lévén, a római kath. egyház elvei szerint törvényesnek nem tekinthető, azért K. M. Emma, r. kath. nőt a B. Istvánnal megkísértett házassága nem akadályozza, hogy egy harmadikkal törvényes házasságra léphessen.“ K. M. Emmát E. Bélával összeeskette Gegő György, r. kath. lelkész. A székely-udvarhelyi kir. törvényszék aztán K. M. Emma és E. Béla ellen kettős házasság bűntette miatt vizsgálatot rendelt; G. György, lelkész ellen azonban azt megszüntette, ez utóbbira nézve azt hozván fel indokul, hogy ő, mint lelkész, a r. kath. szentszék határozatának és rendeletének, mely rá nézve kötelező volt, végrehajtója, s így ellene valamely büntetendő cselekmény meg sem állapítható. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla az első bíróság ezen vád alá helyező határozatát aztán K. M. Emmára és E. Bélára is megváltoztatta s ellenük a további bűnvádi eljárást megszűnteté, azzal indokolván ezen végzését, hogy az 1868. XL VIli. törvénycikk 2. §. szerint a római és görög keleti vallásúakra, valamint az erdélyi két evang. vallás híveire és az unitáriusokra nézve, házassági ügyekben, a kötelék érvényességének kérdésében, a jelenleg fennálló egyházi törvényszékek lévén az illetékes bírák. K. Miklós Emma, az erdélyi római katholikus püspöki szentszék, mint illetékes egyházi törvényszéke idézett határozata után, B. Istvánnal kötött házasságát érvénytelennek méltán tekinthette, s így magát érvényes házassági kötelékben nem levőnek jóhiszeműleg tarthatta. Másfelől E. Bélának is illetékesül kellett elismernie K. M. Emma korábbi házasságának érvényessége kérdésében ennek illetékes egyházi törvényszéke határozatát (??), s így igazolható, ha nevezett nőt érvényes házassági kötelékben levőnek nem tekintve, vele házasságra lépett. A királyi kúria aztán szóról-szóra a következő végzést hozta: «A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla végzése K. Miklós Emma és E. Béla vádlottakra nézve, fölebbezett részében, nem ugyan a királyi ítélőtábla által felhozott indokok, hanem egyedül a B. T. K. 82. §-a alapján helybenhagyatik. Indokok: Habár az 1868. XLVIII. t. c. 2. §-a értelmében, a római katholikus hitv. felek házassági ügyeiben intézkedni a r. kath. szentszék jogköréhez tartozik is, a szentszéknek mégis nem áll jogában más hitvallású felekezet egyházi bíróságának határozatát bírálata tárgyává tenni és azt 43