Sárospataki Lapok, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-30 / 52. szám
991 SÁROSPATAKI LAPOK szempontjából, amelynek vezérelveivel sehogysem tudjuk összeegyeztetni a s.a.-ujhelyi főgimnáziumot. Míg égetőbb sebei vannak Ujhely városának a szerzetesi gimnázium csonka voltánál, míg nincsenek a modern követelmények szerint alakított és rendezett ipar-, polgári- stb. iskolái, addig még igazi hazafiúi tettnek sem ismerhetjük el egyeseknek a gimnázium kiépítése körül kifejtett és kifejtendő buzgóságát. Korunk reális iránya megköveteli, hogy a teendők sorrendjének megállapításában — a tanügy terén is — a bölcs gazda vagy a jó paedagog vezérelveit kövessük. Jlai&gg. TÁRCZA. A sárospataki tanárok életrajza. (Vége.) 72. 3-dik Szatmári Paksi Mihály 1771—1773. 3-dik Szatmári P. Mihály az elsőnek unokája, a másodiknak fia, szül. 1745-ben. Az akadémiai ifjakhoz 1759-ben soroztatott. Szellemi és erkölcsi tulajdonaival magát kitüntetvén, a pártfogóság költségén küldetett akadémiákra, mely — úgy látszik — a Szatmáriakat különösen kegyelte. A helvét és belga akadémiákon fejezte be pályáját s Ubrechtben avattatott bölcsészet-tudorrá 1771-ben. Ugyanazon évben érkezett Patakra, érvényesítendő mint tanárjelölt külföldön szerzett tudományos ismereteit. 1772. januárban kezdte meg leckéit a szám- és mértanból, de már a következő évben elragadta a halál. Egy évig és nyolc hónapig működött. Szellemben erős, testben gyönge. Művei: 1. Dissertatio anti-russaviana, de habitu religionis christianae ad vitam civilem. Trajecti ad Rhenum. 1770. 2. Specimen inaugurate chemico-physicum, sistens observationes novas et meletemata circa pyrophorum aluminosum et ignem. Trajecti ad Rhenum. 1771. 73. Őri Fülep Gábor 1773-1798. Őri Fülep Gábor született Sajó-Szentpéteren, Borsodmegyében, 1739-ben. Atyja lelkész és esperes. Elemi tanulmányait bevégezvén, Lőcsére ment a német nyelv elsajátítása végett. 1756-ban íratott Sárospatakon a nagyobb tanulók közé. 1760-ban és a következő években külegyetemeken járt. Franekkerben Venema Hermannak és más híres tanároknak hallgatta előadásait, majd Utrechtbe utazott, hogy a biblia nyomatását gondozza. Itt avattatott hittudorrá. Azután Leidenbe ment, innen pedig Angliába is átvitorlázott. 1766-ban tért vissza honába, s elgyengült atyjának két évig volt segítségére a papi hivatalban. 1768-ban aszalói pap lett, hol öt évig vitte hivatalát. Hittanári állását 1773. március 20-án foglalá el, midőn «A keresztyén vallás iránt naponta növekvő tiszteletlenség főokairól» beszélt. Tagja volt azon küldöttségnek, mely a sárospataki és debreceni iskolák ügyében, 1785. március 7-én, József császárnak kérvényt nyújtott be. A küldöttség eljárásának annyi eredménye lett, hogy a lelkészeknek megengedtetett, miszerint a szűkölködő tanulókat a szószékből kihírdettessék és részökre segélyt gyűjthessenek. 1786-ban a csehországi superintendensséggel kínáltatott meg, de a tiszántúli egyházkerület is meghívta tanárát a debreceni főiskolába. Ő azonban sem egyiket, sem másikat nem fogadta el. 1797. július 6-án, az esperességek szavazattöbbségével, helyettes superintendenssé választatott, miután Szatmári P. Ábrahám betegsége következtében tiszti kötelmeinek többé meg nem felelhetett. 1799 ben létetett rendes superintendenssé. 1798-ban a sajószentpéteri egyháznak ajánlotta fel lelkészi szolgálatát, búcsút vévén az iskolától, melyben majdnem 25 évig munkálkodott 1816. augusztus 25-én ülte meg 50 éves papságának örömünnepét. Meghalt 1823. julius 25 én, 84 éves korában. Munkái: 1. Specimen academicum. Franequerae, 1763. 2. Specimen theologicum Trajecti ad Rb, 1765. 3. Halotti elmélkedés néhai Szemere László fölött. Kassa, 1787. 4. Keresztyén erkölcsi tudomány. Pictét Benedek után. I—III darab. Pozson, 1788. 5. Pictét Benedeknek három apróbb munkácskái. Pozson, 1791. 6. Codex legum ecclesiasticarum. E lingua germanica. Pozsonni, 1791. 7. Mason János a magunk megismeréséről. Pozson, 1792. 8. A nemzeti büszkeségről. Zimmerman P. György után. Ugyanott. 9. Urong, napkeleti történet. Ugyanott. 10. Kegyesség segítő erkölcsi elmélkedések, Franciából. Pozson, 1795. 11. Hallernak Voltaire ellen írott levelei. Kassa, 1799. Két kötet. 12 .A hitlenkedés okairól. Haller után. Kassa, 1799. 13. A mennyország itt e földön. Salzmann után. Kassa. Kézirata tömérdek maradt. 74. Szilágyi Márton 1773-1790. Szilágyi Márton született Debrecenben, 1748 ban. Atyja tanár, aztán a tiszántúli egyházkerületnek nagyemlékű superintendense. A kellő tudományos ismeretek megszerzése után elsőben 1767-ben, majd ismét 1771- ben utazott külföldre, s főleg Baselt és Göttingát választá tanulási helyül, hogy a bölcsészetnek, természet- és menynyiségtannak szentelje idejét és szorgalmát s az újabb nyelvekben is otthonos legyen. 1773-ban emeltetett a természettudományok tanári székébe, s beiktatása szeptember 20-án, Kácsándi László algondnok elnöklete alatt ment végbe. Értekezett «A természeti bölcsészetnek az istentagadás lerontására, az emberi elme fenhéjázásának megzabolázására és a babona kiirtására való befolyásáról. Sok érdeme van a természet- és mennyiségtan körül, melyeket érdekessé, vonzóvá tudott tenni. A természetrajzot ő tanítá legelőször Patakon, s a természettani műtár az ő buzgalmának köszöni létrejövetelét. Meghalt Heteken, Abaujmegyében, 1790-ben. Gyászbeszédet Szombati János mondott felette, melyből világos, hogy a természettant kísérleti mutatványokkal adta elő. 1775. augusztus 25-én múlt ki az életből Szatmári Király György, a tanodának világi főgondnoka, helyébe Kácsándi László, addigi algondnok lépett, kit ismét Vay István váltott fel. 75. Szombati János 1783—1823. Szombati János Született Rimaszombatban, 1749 ben. Tanulását szülőhelyén kezdé, az akadémiai tanfolyamot pedig Sárospatakon végezte. 1774-ben a helvét és belga akadémiákra rándult, tanulmányait folytatandó. Zürichben és Utrechtben állapodott meg , majd a leideni és franekkeri egyetemeknek lett vendége, de Franciaországban és annak fővároságban is időzött egy darabig. Viszszatértével három évig némely előkelő egyének udvarában mint nevelő működött. 1782. július 7-én a s.-pataki kollégium felügyelőitől az elhunyt Szentes János helyére, 992