Sárospataki Lapok, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
839 SÁROSPATAKI LAPOK. seket kellő méltánylattal fogadandjátok, s minket, egyházkormányzókat, elöljárókat szeretettel támogatva, a közrend fentartását elősegélitek. Azon bizalommal ajánlom magamat testvéri szeretetekbe, hogy ti az elmondottak nyomán buzgón fogjátok munkálni egyházunk és szent vallásunk javát; állhatatosan fogtok tusakodni vallásos életünk legnagyobb ellensége a közönyösség és hidegség ellen, melynek észrevehető jelei oly sok helyen nyilatkoznak. Nagyra fogjátok becsülni az egyházi önkormányzat áldásait, melyek után a mi keresztyén testvéreink óhajtoznak, s melynek erkölcsi magasztos hatalma, a megtámadtatás napjaiban annyiszor megdicsőítette már magát s annyiszor öntött erőt, buzgóságot, kitartást egyházunk s szent vallásunk szabadságáért hőn dobogó kebleinkbe. Az isteni kegyelem dicsőítse meg magát jövőre is minden jöhető nehéz időkben protestáns evangyéliumi egyházunk védelmében ! „ Vigyázzunk azért, magunk is józanok legyünk! öltözzünk a hit s szeretett mellvasába és sisak gyanánt az idvesség reménységébe!! Az Úr pedig mívelje azt, hogy a léleknek minden gyümölcseiben bővölködők legyetek.“ Most azon ígérettel veszek búcsút tőletek, — hogy mint első munkás járván előttetek, teljes tehetségem szerint — azon leszek Pál apostollal, „hogy mint a ki Isten akaratjából bízattam meg az evangyéliom hirdetésével, nemcsak azokat kívánom közleni, melyekben megbizattam, hanem enmagam lelkét is, mivel nekem szerelmeseim vagytok Atyafiúi szeretettel vagyok Miskolcon 1866. decem 1301 Kun Bertalan, szuperintendens. — A mi főpásztoraink. A most jubiláló püspök 9-ik a tiszáninneni kerület főpásztorai közt. A bodrogkeresztúri gyűlésen, 1734-ben szervezkedtek a felső s mindenkor demokratikus szellemű egyházmegyék superintendentiává s 1735-ben választották meg első superintendensül Szentgyörgyi Sámuel, előbb győri, majd rimaszombati lelkészt és alsó-borsodi esperest, aki 10 évig, 1745-ig viselte hivatalát. Második superintendens Csáji Márton volt, előbb s.-keresztúri, majd aszalói s miskolci lelkész. Csaknem teljes 25 évig szerepelt, mint a kerület egyik vezére. Harmadik: Szalay Sámuel 1770—92-ig. Ő a rimaszombati és miskolci gimnáziumokban működött előbb, majd miskolci lelkészszé s mint ilyen superintendenssé lett. Negyedik: Szatmári Paksi Ábrahám 1792—1799-ig. Mezőkeresztesi lelkész volt s mint superintendens is ugyanaz maradt. Ötödik: Eöri Filep Gábor 1799—1823-ig. Egyik előkelő theol. tanára volt a sárospataki főiskolának, innen S.-Szentpéterre ment lelkipásztornak s itt lakott mint superintendens is. 1816-ban megünnepelte 50 éves lelkészi hivataloskodásának örömünnepét. Két évig (1797—1799) coadjutor szuperintendens gyanánt szerepelt. Hatodik: Szathmáry József 1823—1848-ig, csaknem teljes 25 évig. Mint miskolci lelkész nyerte el a superintendensi tisztet s 1820-tól coadjutor superintendens volt elaggott elődje mellett. Hetedik: Apostol Pál szintén miskolci lelkész, 1848—1860-ig. Nyolcadik: Zsarnay Lajos a sárospataki főiskola nagynevű tanára és papja, 1860—1866-ig. Tanári hivatalát a miskolci lelkészséggel cserélte fel. Az ő nyomába lépett 1866-ban Kun Bertalan, kit a miskolci egyház, a Szathmáry József helyére választott meg 1849- ben. Ő a tiszáninneni kerületnek első püspöke, első jubiláns főpásztora. — Éljen sokáig! 840 — Kun Bertalan főjegyzővé választása. Főtisztelendő Zsarnay Lajos, volt egyházkerületi főjegyzőnek a superintendensi hivatalra tett elválasztásával megürült egyházkerületi főjegyzői hivatal betöltésére a közelebbi tavaszon, Miskolcon tartott egyházkerületi gyűlés 34-ik szám alatti határozatához képest, az egyházmegyék részéről a szavazatok beadatván, s felbontatván : a beadott 300 szavazat közül 242 szavazattal ernyedetlen szorgalmáról, s a jegyzőkönyvek feltevésében hű és erős tolláról ismert eddigi egyházkerületi aljegyző, tisztelendő Kun Bertalan úr választatott meg az egyházkerületi fontos főjegyzői hivatalra. Ezen választás az egyházkerület közhajtásával találkozván, díszes főjegyzői hivatalába éljen kiáltások között beigtattatott s az esküt letevén, szolgálatát az egyházkerületnek ékesszavakban felajánlotta. (Az 1860. évi aratási közgyűlés jegyzőkönyvéből.) — Kun Bertalan püspökké választása. 118. Felolvastatott a folyó 1866. évi julius 8. s következő napjain Sárospatakon tartott egyházkerületi közgyűlés határozata folytán, a néhai főtiszteletű Zsarnay Lajos úr halála által megüresült superintendensi hivatalra, folyó évi július 3. napjáig beadatni rendelt szavazatok felbontására kinevezett bizottmány, folyó évi augusztus 7-kén kelt jegyzőkönyve, mely szerint előterjesztetik, hogy az egyházkerületből begyűlt 354 szavazat a nevezett napon, Miskolcon, bizottmány előtt, kellő ellenőrködés mellett felbontatván és számbavétetvén, azon eredmény állott elő, hogy a beadott s fennebb kitett számú szavazatból 179 szavazatot Kun Bertalan, egyházkerületi főjegyző és miskolci lelkész úr nyert. Bizottmány ezen teljesen hitelesnek talált jelentése nyomán, nagy tiszteletű Kun Bertalan úrnak, amennyiben a reá adott szavazatok száma az összesen bejött szavazatok felénél többet tesz, ezen általánosan megállapított szótöbbséggel superintendenssé lett elválasztása kimondatott. Melynek következtében, az ekként elválasztott s küldöttségileg a gyűlésbe meghívott főtiszteletű Kun Bertalan úr gyűlésünkben megjelenvén, beléptével az egész jelenvolt nagy közönség által viharos üdvözléssel fogadtatott, — a midőn főgondnok úr ő nagyméltósága által s szívélyes üdvözlése mellett, ezen a benne helyezett bizalom folytán történt elválasztatásánál fogva, superintendensi hivatalának elfoglalására föl is kéretvén, — az elválasztott főpásztor mély megindulással köszönte meg a teljes bizalmat, melynél fogva a nagyfontosságú és sok felelőséggel járó superintendensi hivatalra elválasztatott, s addig is, míg rögtön bekövetkezendő templomi ünnepélyes felavattatása alkalmával bővebben tolmácsolhatná szíve buzgó és hálás érzelmeit, kedves kötelességének ismeri a közbizalom felhívásának engedve, felvenni az ezen hivatallal járó szent terhet, s minden erejét és tehetségét ennek szentelni. Mely nyilatkozatát főpásztorunknak újra szívből fakadó lelkes „éljen“ kiáltások követték. (Az 1866. évi őszi közgyűlés jegyzőkönyvéből.) — Br. August és Kun Bertalan. Az 50-es évek elején b. August kerületi főnök (abban az időben nagy hatalom) Miskolcon járt. Tiszteletére a miskolci ref. papoknak is el kelle menniök. Az öreg Apostol Pál püspök és Fekete József alsóborsodi esperes mellett, harmadikul ott állott a sorban a fiatal Kun Bertalan is. A kegyelmes úr méltóságos leereszkedéssel fogadta őket, de ím a két öreg simára borotvált arca mellett feltűnt neki a fiatal pap rövidre vágott bajusza ! És ez több volt, mintsem azt a főnök úr lojalitása megengedhette volna. Oda lépett Kun Bertalan elé s hivatalának teljes komolyságával így szólt hozzá: „szeretem a papot bajusz nélkül.“ Kun Bertalan szerényen megjegyzé: „Kegyelmes Uram 1 a fiatalabb 38*